Nagy veszélyben Magyarország is
Az éghajlatváltozás egyre erősebben érezteti a hatását. A WWF természetvédő szervezet új jelentése feltárja, hogy az EU tagállamainak helytelen vízgazdálkodási gyakorlata tovább rontja a hosszú, pusztító szárazságok egyébként is súlyos hatásait. Magyarországon van olyan terület, amelyet már félsivatagos övezetbe soroltak.
Az utóbbi időben Európa-szerte súlyos aszályok nehezítik meg az emberek életét. A WWF új jelentése szerint az EU-s országok nem megfelelő vízgazdálkodása tovább súlyosbítja az aszályok okozta károkat - írja a Napi.hu.
Magyarországon az aszálygyakoriság növekedésének kockázata igen jelentős, a jövőben tehát gyakoribb és hosszabb száraz periódusokra számíthatunk. Extrém példája a száradásnak és az erre adott helytelen reakcióknak a Duna-Tisza-közi Homokhátság. Itt az 1970-es évek óta 2-5 méterrel csökkent a talajvíz szintje, de van, ahol tízméteres csökkenést is mértek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) a Homokhátságot már a félsivatagos övezetbe sorolta.
Az aszálykárok csökkentésére azonnali és hatékony intézkedésekre van szükség. Az öntözés vagy a mesterséges víztározók építése ma már nem jelentenek elégséges megoldást (tavaly több nemzetközi példa is azt mutatta, hogy tartós aszály esetén a legkomolyabb víztározók is kiszáradhatnak) - mutat rá a WWF.
Valódi megoldást az aszályra való felkészülésben az hozhat, ha biztosítjuk vizesélőhelyeink jó állapotát. Az árvizek, belvizek azonnali elvezetésére törekvő gyakorlatot vissza kell szorítani, ehelyett a csapadékosabb időszakokban az árvizekkel érkező többletvizet élő rendszerekben kell visszatartanunk. A vizet akkor kell elraktározni, amikor bőségesen rendelkezésre áll. Egyre több olyan helyet kell biztosítanunk tehát, ahol kisebb tavak, vizes élőhelyek, erdők, gyepek szivacsként szívhatják magukba a többletvizet - mondta el a megoldás kapcsán Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója, aki szerint így csökkenthetjük az aszályok súlyosságát.
