Nagyon öregszik Budapest lakossága
Nő a lakásbérlők aránya. Egyre többet költünk egészségügyre, valamivel nagyobb lakásokban lakunk, évente emelkedik a nyugdíjasok száma, és már minden második háztartásban legalább két televízió van – írja a Népszava a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) napokban közzétett, a tavalyi és részben 2018-ra vonatkozó fővárosi adatai alapján.
A lap összeállítása szerint, az utóbbi három évben alig változott Budapest népessége. 2016-ban 1 millió 752 ezer 700 lakosa volt a fővárosnak, egy évvel később 1 millió 749 ezer 700, de tavaly megint 1 millió 752 ezer 300 ember élt itt. Minimálisan nőtt a budapestiek várható élettartama: 2017-ben egy fővárosi férfi 74,27 évre számíthatott, a tavalyi mérések szerint már 74,48 évre.
A nők esetében ennél is minimálisabb az eltérés: a 2016-os 80,07 évről tavaly 80,12 évre javult a várható élettartam. Ezzel Magyarországon belül a budapestiek számíthatnak a leghosszabb életre, hisz az országos átlag a férfiaknál csak 72,56 év, a nőknél pedig 79,19 év.
A KSH adatai azt mutatják, a kormányprogramok ellenére, nem születik több gyerek Budapesten sem. Ezer lakosonként 2016-ban még 9,2 gyermek születését regisztrálták, 2017-ben már csak 8,8, 2018-ban pedig 8,6 volt ez a szám. Nőtt a halálozás, és emelkedik az öregedési index, ami azt mutatja meg, hogy száz 18 év alattira hány időskorú jut. A magyar mutató 1990-ben még 64,5 százalék volt. 2018-ban a fővárosban átlépte a 152 százalékot is, ami sokkal több az országos 132,9 százalékos átlagnál, vagyis Budapest népessége rohamosan öregszik.
Folyamatosan nő az egy háziorvosi körzetben ellátott felnőttek és gyermekek száma is, a működő kórházi ágyakból viszont egyre kevesebb van. Három év alatt majdnem 1500 férőhellyel bővült a budapesti bölcsődék befogadóképessége, ezzel párhuzamosan azonban kevesebb lett a bentlakásos szociális intézményekben elérhető férőhely.
Az utóbbi években alig változott a budapesti óvodások és általános iskolások száma: előbbi csoportban 54-55 ezer gyermeket tartanak nyilván, az alapfokú oktatásban 121-122 ezren vesznek részt. Ugyanakkor valamivel kevesebben járnak középiskolába, számuk évente nagyjából ezer fővel csökken, 2018-ban 95 ezren voltak.
A 803 ezer budapesti háztartásban élő 49 százaléka aktív korú, 42 százalék alkalmazottként dolgozik, 7 százalékuk pedig vállalkozó. Nyugdíjasok laknak a háztartások 23 százalékában.
2016 óta 1 százalékkal csökkent a saját tulajdonban lévő lakások száma Budapesten. Országos szinten 2018-ban majdnem 91 százalék volt a tulajdonos által lakott ingatlanok aránya, míg a fővárosban csak 83 és fél százalék.Egy átlagos fővárosi lakás ma 70 négyzetméteres és alig van köztük fürdőszoba nélküli.
Száz háztartásból 2016-ban még csak tízben volt légkondicionálás, 2018-ban már húszban. Egyre több televíziót is vásárolnak a budapestiek. Míg 2016-ban csak 126 készülék jutott száz otthonra, addig 2018-ban már 146. Lassan elérjük azt a szintet, hogy minden budapestinek két mobiltelefonja lesz: 2018-ban már 193 készüléket rögzítettek száz lakásonként.
Jelentős változásokat mutatnak az élelmiszerekre vonatkozó fogyasztási adatok is. Különösen a gabonafélék fogyasztása ugrott meg 2016 óta, két kilóval több kenyeret, öt kilóval több péksüteményt és majdnem kilenc kilóval több egyéb gabonatartalmú ételt esznek a fővárosiak. Ehhez járul a hét kilóval több húsféle, a majdnem egy kilóval több zsiradék elfogyasztása egy évben, amit csak részben javít, hogy több mint tíz kilóval több zöldség és hat kilóval több gyümölcs fogyott 2018-ban. Eközben egy kilóval csökkentették a fővárosi háztartások a cukorfogyasztást.
