Igen sok a bizonytalanság az uniós büdzsé és segélycsomag kérdésében
A német soros elnökség szeptember végégig le akarta zárni a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel az új költségvetésről és a koronavírus újjáépítési alapról, hiszen az állam- és kormányfők a júliusi csúcson már elfogadták ezeket, de még az Európai Parlamentnek is hozzájárulását kell adnia. A hétfői napra Ursula von der Leyen videokonferenciát hívott össze, amelyen Angela Merkel, valamint az Európai Parlament és az Európai Tanács elnöke, David Sassoli, illetve Charles Michel vesz részt, és a cél a tárgyalások felgyorsítása – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung neten még nem olvasható cikke.
Habár gyakorlatilag mindenki egyetért abban, hogy bármennyire is sürgős a dél-európai tagállamoknak a segítség, gyakorlatilag kizárt, hogy a hátralévő tíz napban megegyezésre lehessen jutni – áll a cikkben, amely azonban arra is rámutat, hogy az idő máris szorít, mert a költségvetésnek és a segélyalapnak jövő év elején életbe kellene lépni. Pedig az Európai Parlament támogatása után, még a nemzeti parlamenteknek is ratifikálniuk kell, hogy az EU hatalmas, 750 milliárd eurónyi hitelt vegyen fel a piacokon.
A tárgyalásokat jelenleg alapvetően két kérdés akadályozza. Egyfelől a parlament elégedetlen a csomag mértékével, több pénzt követel 15 fontos programra, köztük a kutatásra, a digitalizálására, az Erasmus diákcsere-programra, és például az egészségügy-politikára. A parlament számokat nem említ, a soros elnökség mintegy 113 milliárd euróra teszi a követelések összegét, diplomaták szerint pedig kizárt, hogy a júliusi egyezséget ilyen összeggel lehessen bővíteni.
Másfelől nincs még megoldás a kiadások jogállamisághoz kötését illetően, és ez még a parlament követeléseinél is nehezebb ügy. Ebben a kérdésben a parlament és a legtöbb tagállam egyazon oldalon áll: azt akarják, hogy a jogállamiság megsértését a költségvetés és a segélycsomag alapján adandó támogatások mérséklésével lehessen büntetni. Ám Magyarország és Lengyelország ezt meg akarja akadályozni, és a júliusi csúcson el is érte a vonatkozó passzus felhígítását. Szerintük a feltételek esetében nem a jogállamisághoz kötésről van szó, hanem arról, hogy a pénzt meg kell védeni a korrupciótól, visszaélésektől és érdekütközésektől.
A Bizottság, a német kormány és az Európai Parlament a csúcs után leszögezte, hogy lesz egyértelmű jogállamisági mechanizmus. Ám Magyarország, és pénteken Lengyelország is kilátásba helyezte, hogy megvétózza az úgynevezett „Saját Forrás határozatot”, amennyiben az EU rajtuk kívüli része nem fogadja el azt az olvasatot, ahogyan ők értelmezik a júliusi döntést. A határozat nélkül azonban az EU nem tud felvenni hitelt, és ez blokkolná az egész csomagot.
Emellett még egy veszély fenyeget: a „fukar négyek” jelezték, hogy a hitelfelvételt a parlamentjeiknek is ratifikálni kell, vagyis még nemet mondhatnak a júliusi kompromisszumban szereplő keretek emelésére.
