Nem figyel a nyugdíjasok igényeire a kormány

NVZS 2020. január 15. 05:21 2020. jan. 15. 05:21

„A nyugdíjas érdekképviseletek reális igényeire, javaslataira nem figyel a kormány, miként számos más tényezőre sem. Ez pedig felerősíti azokat az igényeket, amelyek okszerűen elvezetnek egyes szervezetek népszavazási kezdeményezéseihez, hiszen ők nem látnak más lehetőséget az általuk felvetett problémák megoldására” – kommentálta megkeresésünkre Barát Gábor. Az Országos Nyugdíj-főigazgatóság korábbi főigazgatója nem szeretné gyengíteni „a kezdeményezők tisztességes szándékát, de nem hiszem, hogy az újabban beadott népszavazási kezdeményezésekkel megoldhatók a nyugdíjrendszerben kialakult, illetve kialakított problémák, feszültségek, igazságtalanságok”.

A Nyugdíjas Parlament négy kérdésből álló népszavazási kezdeményezést nyújtott be – ahogy arról a 24.hu beszámolt. Barát Gábortól azt kértük, hogy mondja el a véleményét a négy kérdésről, illetve arról, hogy szerinte népszavazással lehet-e megnyugtatóan rendezni a nyugdíjrendszer valós problémáit.

A szakértő ugyan érti és megérti a kezdeményezők tisztességes szándékát, ám úgy látja, hogy „a nyugdíjrendszer módosításának, egyes rendelkezések javasolt megváltoztatásának célszerű útja nem lehet a népszavazás”. Mint kifejtette, a nyugdíjrendszer rendkívül összetett, minden, akár „kis, és jó irányú módosítás” is összefüggésekbe való beavatkozással járhat, és újabb ellentmondásokhoz vezethet. Mondja ezt úgy, hogy tisztában van azzal, hogy más utat nem látnak a kezdeményezők, hiszen a kormányról folyamatosan lepattannak a javaslataikkal.

Idősek jogainak biztosa

A Nyugdíjas Parlament négy kérdésben szeretne népszavazást. Ezek közül az első az idős emberek jogainak egységes szemléletű, átfogó, teljes körű és hatékonyabb védelme érdekében létrehozandó idősek jogainak biztosa intézményének létrehozását célozza. Ennek Barát Gábor szerint ugyan nincs köze a nyugdíjrendszerhez, de tisztességes és – az idősek igen összetett problémái miatt – reális kezdeményezés.

Túlmunka és nyugdíj

A második kérdés arra vonatkozik, hogy kiegészítő szolgálati időként vegyék figyelembe a heti negyven órát meghaladó, önként vállalt többlet munkavégzést. „Ez szerintem szakmailag problémás, figyelemmel a nyugdíj-megállapítás összefüggéseire, amelyek adott esetben más eredményre is vezethetnek, mint amit a kérdésben ’elrejtve’ elérni szándékoznak” – mutatott rá Barát Gábor.

Hozzátette: „mindig ellentmondásokat szül, amikor foglalkoztatási, bérezési problémát, vagy ágazati feszültséget speciális nyugdíj-jogi eszközzel oldanak meg”. A szakértő szerint, nem célszerű megbontani a nyugdíj összegét meghatározó – keresetvolumen, osztva a bérezett napok számával – rendszert, illetve az elvi alapot, mert se vége, se hossza nem lenne a szolgálati idő szempontjából speciálisan kezelendő munkaóráknak, amely csak a szolgálati időt növelné, túllépve az „egy naptári nap egy szolgálati idő" képleten.

Indexálás

„A nyugdíjak évenkénti rendszeres emelésének (indexálás) megváltoztatására irányuló kezdeményezés iránya az adott körülmények között helyes, már korábban is reális lett volna” – szögezte le a népszavazást kezdeményezők harmadik kérdése kapcsán Barát. A kérdés arra irányul, hogy egyenlő arányban vegyék figyelembe a költségvetési törvényben előre jelzett fogyasztói árindex és a bruttó bér- és keresettömeg nagyságát. Ugyanakkor a szakértő felhívja a figyelmet a kérdés szövegének nem pontos voltára, s arra is rámutat, hogy a tervezett infláció mellett, indokolt volna a nettó bérnövekedést is figyelembe venni. Ez lenne az úgynevezett vegyes indexálás.

Nyugdíjak kiegyenlítése

Végül a negyedik kérdés arra irányul, hogy három évig az öregségi nyugdíjemelés valamennyi jogosultnak azonos összegű legyen, csökkentve a nem, a lakóhely, valamint a nyugdíjba vonulás időpontja szerint is meglévő öregségi nyugellátások közötti különbségeket. Ám Barát szerint nem szabad keverni az eszközöket, a különböző nyugdíj-intézményeket. „A nyugdíjrendszer, illetve a munka-nyugdíj intézménye, mint keresetet pótló, járulékfizetéssel és szolgálati idővel szerzett (vásárolt) jog, nem alkalmas arra, hogy eltérő élethelyzeteket, területi különbségeket, eltérő kereseteket, stb. a nyugdíj összegének meghatározásánál kiegyenlítsen” – szögezte le. Hozzátette: erre utólag, egy speciális, nivelláló nyugdíjemelés sem alkalmas, hiszen újabb ellentmondásokat szülne.

Hangsúlyozta, hogy minden nyugdíj reálértékét meg kell őrizni, ami nem zárja ki – sőt, feltételezi –, hogy a főleg az utóbbi években kialakult ellentmondásokat, a nyugdíjak közötti különbségeket, igazságtalanságokat egy külön, jól kidolgozott, célzott és egyeztetett külön nyugdíjkorrekcióval ne tompítsuk. Ennek keretében kell vizsgálni az alacsony nyugdíjak okait, a nyugdíjak leszakadását a bérektől és az értéket vesztett nyugdíjakat – mutatott rá.

A Nyugdíjas Parlament négy népszavazásra felterjesztett kérdése:

1. Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés – az idős emberek jogainak egységes szemléletű, átfogó, teljes körű és hatékonyabb védelme érdekében – létrehozza az idősek jogainak biztosa intézményét?

2. Akarja-e Ön, hogy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 43/A. § (1) bekezdését az Országgyűlés úgy módosítsa, hogy az öregségi nyugdíj összegének megállapításánál az egészségügyi dolgozók mellett, valamennyi munkavállalónál kiegészítő szolgálati időként vegyék figyelembe a heti negyven órát meghaladó, önként vállalt többlet munkavégzést?

3. Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa az év elején esedékes nyugdíjemelés szabályait, hogy – a jelen kérdésben megtartott érvényes és eredményes népszavazást követő évtől – az emelés megállapításának mértékénél egyenlő arányban vegyék figyelembe a költségvetési törvényben előre jelzett fogyasztói árindex és a bruttó bér- és keresettömeg nagyságár?

4. Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa az év elején esedékes nyugdíjemelés szabályait, hogy csökkenjenek: a nemek, a lakóhely, valamint a nyugdíjba vonulás időpontja szerint is meglévő öregségi nyugellátások közötti különbségek, így a jelen kérdésben megtartott érvényes és eredményes népszavazást követő három évben az öregségi nyugdíjemelés valamennyi jogosult részére azonos összegű legyen?