A Fidesz-kormány eldöntötte, hogy nem akar önkormányzatokat

HírKlikk 2021. január 5. 10:26 2021. jan. 5. 10:26

A Fidesz-kormány eldöntötte, hogy nem akar önkormányzatokat Magyarországon, ezen a helyzeten pedig már csak egy kormányváltás változtathat – jelentette ki Tüttő Kata MSZP-s főpolgármester-helyettes az ATV Egyenes beszéd című műsorában hétfőn.

„Eldőlt, (…) a hadüzenet megvolt a kormány részéről, hogy megszünteti az önkormányzatiságot. Elaltathatja Debrecent meg Székesfehérvárt, de ők is tudják, hogy gyakorlatilag ezzel vége van” – mondta.

Ezért most szövetségeseket keresnek: az ellenzéki pártok szövetségre léptek a kormányváltás érdekében, de harcba hívják a nem ellenzéki önkormányzatokat és a városlakókat is.

A budapesti vállalkozások maguk is ajánlják, de kérik is őket, hogy az elengedett iparűzési adót fizessék be, ha tehetik. A budapestieket arra kérik: a közösségi közlekedés biztosítása érdekében vásároljon bérletet, aki megteheti – mondta a szocialista városvezető..

„Fogunk kérni sok mindent azért, hogy megmaradjanak az önkormányzataink. (…) Nem fogjuk feladni az önkormányzatiságot!” – jelentette ki az MSZP politikusa.

Kiemelte: a Fidesz-kormány terve az önkormányzatok megszüntetésére minden magyar önkormányzatot érint, nem csak az ellenzékieket. A folyamat tíz éve zajlik, most csak felgyorsult.

Tisztességtelennek nevezte, hogy míg a kormány megtiltotta az önkormányzatoknak, hogy akár csak az infláció mértékével emeljenek bármiféle díjat, addig ő megemelte a postai szolgáltatások díját, az autópályadíjakat, és most 27 százalékkal meg akarja emelni azt a díjat, amit azért fizet a főváros, mert a kormány átvette tőle az agglomerációs buszközlekedést meg a HÉV-et.

Megjegyezte: ezeket Tarlós István korábbi fideszes főpolgármester adta át a kormánynak, „nem jókedvében”, hanem mert nem maradt forrás a finanszírozásukra.

Kiemelte: a budapestiek vagy ötvenféle adó fizetnek, a három legnagyobból: az áfából, a jövedéki adóból és a személyi jövedelemadóból több mint 3 ezer milliárdot fizet be a főváros a kormánynak, „és ebből nulla marad itt helyben”.

Ez olyan, mintha egy kétkeresős családban mindkét fizetés az egyik szülőhöz folyna be, a másiknál mindössze a családi pótlék maradna; „és nekem kell megvenni a gyerekeknek a bérletét meg befizetni az ebédet, és (…) én nem tudok a gyereknek téli cipőt venni, és abban bízom, hogy nem fog hó esni, miközben a családfő meg vesz egy új vadászpuskát, és éppen tervezgeti a kanadai grizzlyvadászatot” – mondta az arányok érzékeltetésére.

Kérdésre, hogy a hasonlat miről jutott eszébe, elmondta: egyrészt a borsos árú vadászkiállításról, másrészt, hogy év végén a kormány még adott „a mi közös vagyonunkból” kilencvenvalahány milliárd forintot a Mathias Corvinus Collegiumnak, amely többek között tanulmányutat szervez Kanadába, hogy a hallgatói grizzlymedvéket láthassanak.

Azt mondta: az adók 90 százalékát a kormány szedi be, Budapest csak a 10 százalékát. A közlekedési jegyárbevételek „eltűntek”, minden költség megemelkedett, és még nem tudják, milyen hatása lesz a budapesti költségvetésre a Parragh-féle javaslatnak a város egyetlen adóbevétele, az iparűzési adó elvonására.

Az iparűzési adó finanszírozná a nagyjából 200 milliárd forintba kerülő budapesti közösségi közlekedés kétharmadát békeidőben, a maradékot pedig az utazók; de a járvány miatt az ő részük a költségek harmada helyett ötödére csökkent.

A budapesti költségvetésen 160 milliárdos finanszírozási lyuk van, „és akkor még (…) nem volt közvilágítás, (…)  nem takarítottunk, nem működtek a jelzőlámpák, nem költöttünk a fákra, nem kaszáltuk le a parlagfüvet, nem költöttünk színházakra, múzeumra, könyvtárra” – sorolta.

Márpedig „hogyha a város nem működik, akkor az ország sem működik” – jelentette ki.