Nem kérdezhettek az újságírók Von der Leyen sajtótájékoztatóján

Élesen bírálta Ursula von der Lyent, az EU Bizottság megválasztott elnökét az augusztus 29-i bulgáriai látogatásán tanúsított magatartása miatt az EUObsever portálon közölt cikkében Radosveta Vassileva, a University College London előadója. Von der Leyen látogatása során alaptalanul dicsérte Bojko Boriszov miniszterelnököt, és az is megmarad az emlékezetben, hogy Bulgáriában egy uniós vezető sajtóértekezleten az újságírók most első ízben nem tehettek fel kérdéseket, sőt némelyektől a mikrofonjukat is elvették von der Leyen jóváhagyásával.

Von der Leyen tanácsadói bizonyára nagyon igyekeztek pozitív fejleményeket találni Bulgáriában, hogy a bizottsági elnök mondhasson valami jót a házigazdáknak. A jogállamiság helyzete törékeny, jobbnak tűnt a gazdaságban kutakodni, és von der Leyen el is mondta, hogy prosperáló országot látott, ahol sokat fektetnek az oktatásba, a tanároknak magas a fizetése, és jelentős a GDP növekedése - írta a szerző, majd számos adattal bizonyította, hogy mélyebbre ásva sem a gazdasági, sem az egyéb adatok nem jók. Nyilvános adatok alapján arra jutott, hogy Bulgáriában a legnagyobb az uniós támogatások aránya a GDP-hez képest: 4,91 százalék, miközben az e téren általában elsőnek tekintett Magyarországon ez az arány 4,59 százalék. Ám az EU autokráciát finanszíroz, és az uniós eszközök csak papíron jutnak a gazdaságba, valójában magánzsebekbe folynak.

A Riporterek Határok Nélkül szerint a sajtószabadság tekintettében Bulgária a világon a 111. helyen áll, Kuvait és Angola mögött. Von der Leyen azzal, hogy hajlandó volt kizárni az újságírók kérdéseit, hozzájárult a sajtó fojtogatásához. „Nyáron azt mondta, hogy „senki sem tökéletes”, ha a jog uralmáról van szó. Úgy tűnik, az sem okoz gondot, hogy olyan államok támogatását fogadja el, mint Bulgária, ahol bizonyítottan nagy a korrupció. Viszonylag egyszerű elvenni egy újságíró mikrofonját, de sok kérdés utol fogja érni Ursula von der Leyent.

Például: mi a jogállamiság ára az EU-ban? Hogyan gyűjti a csapata az egyes tagállamokról szóló információkat? Mennyire értékeli az étláthatóságot? Aggasztja-e az uniós támogatásokkal való visszaélés? És a prosperitás a szegénység új szinonimája lenne Brüsszelben?” - írta a szerző.