Népszavazás legkorábban ősszel lehet, akár az előválasztással egyidőben

Pár napja dobta be Ferencváros független polgármestere, Baranyi Krisztina a kerületi népszavazás ötletének bombáját, nem sokkal azt követően, hogy a Direkt36-nak köszönhetően, nyilvánosságra került a kormány által ezidáig titkolt, és láthatóan titkolni próbált terv, miszerint kínai gigahitelből, szerteágazó magyar állami támogatással kampuszt hozna létre Budapesten a kémképzőnek is tartott kínai elitegyetem, a Fudan. 

Baranyi Facebook posztjában leszögezte, hogy, „Amíg nem születik felelős, közös döntés arról, hogy a Fudan megépülhet ebben a városban, Ferencváros nem fog semmilyen vagyonelemet ennek a projektnek a rendelkezésére bocsátani” A projektről „nemhogy közös döntés nem született, de el is titkolták előlünk az erről szóló államközi megállapodást, a tervek részleteit, a helyszínt, a finanszírozási konstrukciót, mindent” – írta, bejelentve, hogy a fővárosi közgyűlés tagjaként és Ferencváros polgármestereként helyi népszavazásokat kezdeményez a Fudan ügyében. 

A népszavazást Karácsony Gergely főpolgármester is támogatja.

Most nem írható ki népszavazás

De milyen esélyei lehetnek egy ilyen népszavazásnak? Nem a kimenetelét, hanem a megtartását illetően. Erre kerestük a választ Magyar György ügyvédnél.

Habár az Alaptörvény 31. cikke (2) értelmében lehet népszavazást tartani a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyről, ám egyelőre csak elvben, hiszen a jelenlegi járványra hivatkozva hozott, s hosszabbítgatott rendkívüli jogrend ezt kifejezetten kizárja – mutatott rá. Ezt pedig semmilyen módon nem lehet kivédeni. A jelenlegi rendkívüli jogrendet ugyanis a kormány állapítja meg, illetőleg vezeti be és az Országgyűlés felhatalmazásával korlátlanul meghosszabbíthatja. Mint rámutatott: még az Alkotmánybíróság sem jelenthet ebben a helyzetben – elvi – kontrollt sem, mert az Alaptörvény 54. cikk (3) bekezdése szerint a különleges jogrendet a különleges jogrend bevezetésére jogosult szerv megszünteti, ha kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn. Következésképpen a kormánynak van intézkedési hatásköre: a kormány vezeti be és a kormány szünteti meg a veszélyhelyzetet.

Kérdésünkre, miszerint bízik-e abban, hogy Orbán nem húzza-e ki az áprilisi választásokig a rendkívüli jogrendet, Magyar azt fejtegette, hogy ha a járvány csillapodik és az élet minden területén nyitás tapasztalható, akkor tarthatatlan lesz a rendkívüli jogrend fenntartása – már csak propaganda szempontból is. „Ha a vírus ellen ’győztünk’, akkor mi indokolja a rendkívüli jogrend fenntartását, nem is beszélve a Labdarúgó Európa Bajnokság június 11-július 11. között, Budapesten megrendezésre kerülő mérkőzéseiről, amelyek jelen állás szerint telt házas sportesemények lesznek?” – tette fel a költői kérdést.

Minden eszközzel megpróbál a kormány keresztbe tenni

De még ha meg is szűnik a rendkívüli jogrend, az ügyvéd  szerint a tendencia eddig is az volt, hogy a kormánynak kényes, vagy fontos kérdésekben megkísérelt népszavazási kezdeményezéseket a Nemzeti Választási Bizottság már csírájában elkaszálja, nem ritkán abszurd jogi indokolással. Megjegyezte, hogy ilyen ügyekben ők maguk is fordultak már ügyfeleik érdekében a Kúriához, sikerrel. 

Kérdésünkre azt azért megjegyezte, hogy bár nem szívesen jósolna, és különben sem virológus, „de reményeim szerint az év második felére megszabadulunk minden jelenlegi, a járvány miatti jogi- és egyéb korlátozásoktól”. Már csak amiatt is, hogy nyáron már teltházas futballmérkőzések is megrendezhetőek. 

Összekötni a kellemest a hasznossal

Legkorábban tehát ősszel szűnhet meg jelen állás szerint a jelenlegi rendkívüli jogrend (mint portálunk is megírta, a kormány éjjel benyújtotta a parlamentnek azt a törvénymódosító javaslatot, amellyel főszabály szerint őszig meghosszabbítják a most érvényben lévő veszélyhelyzettel összefüggő intézkedéseket.). Ez az az időpont, amikorra az ellenzéki pártok meg tervezik tartani az előválasztást. Miután Magyar György az előválasztásban komoly szerepet játszó Civil Választási Bizottság elnöke, megkérdeztük tőle: nem lenne-e észszerű összekötni a népszavazást és az előválasztást? „Nem zárható ki, hogy egy esetleges helyi népszavazás és az előválasztás kora ősszel, időben egybeesik” – mondta.