NER-keselyűk köröznek a térdre rogyott vállalkozások felett
Emlékeznek még, amikor Gulyás Gergely kancelláriaminiszter nagyjából egy évvel ezelőtt egy néhány fős társasággal együtt (köztük teljesen véletlenül a kormányzati médiaholding irányítójával és a közösségi médiatér elfoglalására mozgalmat hirdető rendkívül független alapjogi elemzővel) a Várkert Bazár egyik éttermében „járt” – a hatósági korlátozások ellenére? A kormány persze tagadta, hogy az ezüstök és kristálypoharak ütemes csörgése egy odabent eltöltött ebéd hangja lett volna. Állításuk szerint a miniszter és társasága csak az elviteles rendelésért ugrott be. Mert három férfi és egy hölgy kell két papírzacskóhoz. Aha, persze. Ez nagyjából ugyanaz a stílus, mint amikor egy kormánytag azzal látja elintézettnek saját botrányát, hogy akkor majd visszafizeti a vitatott összeget, vagy amikor a kormányszóvivő azzal igyekszik rendet tenni a közpénzek elfideszesítése ügyében, hogy de hiszen elsőre „nem sikerült”. A NER ebbe a valami velejéig rothadó, pökhendi felsőbbrendűségbe fog belebukni. Minél magasabb lovon ülnek, annál nagyobbat fognak esni.
Ugyanez történik most az átgondolatlan korlátozások ügyében: hiába kiabál a szakadék széléről a többszázezer embernek megélhetést biztosító ágazat, hiába kér a szakma és az ellenzék párbeszédet, okos kompromisszumokat, a hatalom csak cső-egyszerű arroganciára képes. Ezt ismerjük. Ha leszólják a kisvasutat, meghosszabbítjuk Bicskéig. Ha nem találjuk a hangot a közösségi médiában, majd hozunk rá törvényt, hogy lehalkítsuk az ellenzéki véleményeket. Ha problémáznak a vendéglátók, mert nem kapják meg a beígért támogatást és tüntetőleg nyitni szeretnének, hozunk éjszaka egy olyan kormányrendeletet, amely – ha ugrálni mernek – egy életre kihúzza alóluk a szőnyeget. És eközben járvány idején a NER-elit magánrepülővel utazgat egzotikus szigetekre, hogy átvészelje a rideg karanténidőszakot, a NER-érdekeltségbe tartozó kaszinók pedig gond nélkül nyitva lehetnek, hiszen a koronavírus blackjackezés közben aztán tényleg nem fertőz. Eközben a NER-érdekeltségű szállodák kétes hitelességű adatok alapján, százmilliókat kapnak kompenzációként, a mesés örökségekkel sajátos viszonyt ápoló Kósa Lajos pedig kajánul viccelődik azon, hogy a vendéglátóipar csak ne izguljon, mert a magyar ember márciusban is éhes lesz majd. Elképesztő, tényleg bicskanyitogató ez az egész és nem hiszem el, hogy a polgári konzervativizmusban hívő tisztes jobboldali embereknek ez belefér.
Nem állítom, hogy a kormány válságkezelésének fő fókusza az egyéni zsákmányszerzés, de azt mondom, hogy járulékos bevételként lehajolnak közben minden eurócentért. Pontosan látjuk, hogy az egyébként jó szándékú és felelős lélegeztetőgép-beszerzés miként kapott gellert a homályos hátterű cégeken keresztül és miként lett a beszerzési ár és készletszám is hirtelen a többszöröse. Látjuk, hogy miként épül ki a fideszes vakcinabiznisz a debreceni gyártósorral és látjuk – pontosabban épp, hogy nem látjuk, mert titkolják –, hogy milyen körülmények és kiadások mentén vásárol a kormány orosz és kínai oltóanyagokat milliószám. Nem állítom, hogy az átgondolatlan zárlattal a vendéglátóipar teljes letérdeltetése a cél, és mindez pusztán azt szolgálja, hogy a közpénz-tartalékkal rendelkező NER-lovagok fel tudjanak vásárolni bajba került vállalkozásokat. De piaci információkra alapozva, azt mondom, hogy menet közben ez történik, és ha már az ágazat jelentős része térdre rogyott, akkor a NER-biznisz szépen kihasználja a helyzetet és legalábbis nem sürgeti a szektor jelentős támogatásokkal való kiemelését a bajból.
A 2010-es kormányváltást követő években rendre azt mondtuk, hogy a Fidesz folyamatosan alulmúlja önmagát és egyre erkölcstelenebb módon használja ki hatalmi pozícióját a személyes tér- és pénznyerésre. Az azonban, amit 2020-ban és a mostani időszakban látunk, az valóban hidegrázás. Orbán és maffiája ugyanis most először szembesült egy valódi, nem saját maga által kreált válsághelyzettel, amelyben megmutathatta volna, hogy valóban képes – főleg a nemzet érdekében – kormányozni. A kezdeti és részben még most is fennálló kapkodás mutatja, hogy a NER-komfortzónán túli valóság bizony váratlan helyzetbe hozta a rendszert, az azonban az eddig kétkedőknek is világosan megmutatta, hogy mi a jelenkori Fidesz valódi, zsigeri természete: a nettó zsákmányszerzés. A Fidesz az a katona, aki lehúzza a karórát a csatában elesettek karjáról és az aranyfogát is kirúgja, ha teheti. Ez a keselyű-tempó a magyar újkori demokráciák történelemkönyveinek vastagon szedett, sötét példája lesz.
