New York Times: Trump nem Orbán
Eric Posner, a Chicagói Egyetem egyik tekintélyes jogászprofesszora a New York Timesban megjelent véleménycikkében azt írja, hogy az Egyesült Államokban a demokratikus intézmények változatlanul erősek, és mostanáig mindig visszaverték, ha a politikus megpróbálta a taccsvonalra szorítani őket. A bíróságok, a sajtó, a tagállamok, a hadsereg. Viszont az igazságügyi tárca többnyire engedelmeskedett neki.
Ugyanakkor bármennyire is meglepő, de a Fehér Ház gazdája nem iparkodott kiterjeszteni hatalmát. Miközben más országokban bőven akad példa arra, hogy demokratikusan megválasztott vezetők diktátori jogkört csikarnak ki maguknak, ha valamilyen rendkívüli helyzet áll elő. Lásd Orbán Viktort, aki a járványra hivatkozva, elővette a demagógok kézikönyvét, és szinte önkényúri jogokat követelt ki magának az Országgyűléstől.
Ám Trumpot és a magyar kormányfőt élesen megkülönbözteti egymástól, hogy az elnök egyre népszerűtlenebb, egyáltalán nem bíznak benne, és ez így megy 2016-os megválasztása óta. Ha vannak is tekintélyelvű szándékai, nem tud politikai támogatást állítani mögéjük. Az amerikaiak a demokrácia hosszú, bár töredező hagyományai alapján – ami nincs meg Magyarországon – a jelek szerint, nem tartanak igényt egy királyra – írja a New York Times cikkét szemléző hvg.hu.
A szerző emlékeztet arra, hogy négy éve a szintén republikánus McCain szenátor kijelentette: Trump be fogja tartani a jogállami normákat, mert erősek az ellensúlyok, nem Romániában vagyunk. Hát, a Freedom House 100-as demokrácialistáján az USA hátrébb került, és csupán három hellyel van előbbre a románoknál, viszont az elnök tényleg csak fenyegetőzött, de nem lépte át jogkörét.
Posner szerint, azzal ártott sokat az országnak, hogy hazugságaival és sértéseivel megmérgezte a közbeszédet. További bűnvádi eljárásokat próbált kezdeményezni ellenfeleivel szemben. Azon kívül, lakájokat nevezett ki fontos tisztségekbe, és igen rossz döntéseket hozott, amire példa a koronavírus kezelése. Mindez azonban a törvény keretein belül maradt, leszámítva, amikor lehetetlenné tette a vizsgálatot közvetlen munkatársai ügyében.
Ha novemberben nyer, akkor sem kell a legrosszabból kiindulni, mert aligha veszi semmibe az alaptörvényt. Inkább azt kell megnézni, milyen károkat tud okozni. Először is, amíg a konzervatívok kezében van a szenátusi többség, addig olyanokkal fogja körülvenni magát, mint Barr igazságügyi miniszter, mert ők megvédik a vizsgálatoktól. Ugyanakkor a kormányzati intézményektől nagy számban távoznak a szakértők, mert nem akarnak maguknak további négy ilyen évet, a zaklatást és megvetést is beleértve.
Nagy pofonok várnak a hatalom lépései miatt az amerikai gazdaságra és a szövetségesi kapcsolatokra. Még az is belefér, hogy az USA kivonul a NATO-ból. A nyugati demokráciák még inkább távolságot tartanak Washingtontól, mert elegük van abból, hogy az elnök diktátorokhoz törleszkedik, és engedményeket ad nekik, amiért azok támogatják választási érdekeit. Viszont az intézmények még jobban bekerítik, így tovább gyengül, és nem lesz képes lényeges gondokat orvosolni. Amivel felbátorítja a veszedelmes ellenségeket Oroszországtól Iránig.
Vagyis, ha veszélyt jelent a demokráciára nézve, akkor az azért van, mert megveti az amerikai értékeket és intézményeket, és alkalmatlansága láttán, a lakosság úgy gondolhatja, hogy nem működik a jogállam. Ettől most még messze vagyunk, de sokkal közelebb juthatunk hozzá, ha újabb négy évig Trump marad az elnök – állapítja meg véleménycikkében Eric Posner.
