Niedermüller Péter: a társadalomban gyökerező antiszemitizmussal a kormány mit sem foglalkozik

A hetedik kerület polgármestere vezeti azt a fővárosi bizottságot, amelyik a kétes belvárosi ingatlanügyek sorsát próbálja felderíteni. Bár még nem zárult le a vizsgálat, de az eddigi részeredmények érdekes fordulatokról tanúskodnak. Minderről a KlikkTV Mélyvíz című adásában beszélt Németh Péter meghívására.

Az első kérdés mégsem erre irányult, hanem arra a sajnálatos vandalizmusra, ami a Dohány utcai zsinagógát érte a napokban.  Mint ismert, részeg fiatalok neonáci gesztusokkal és szándékos piszkítással mocskolták be az épületet és mindazt, amit jelképez.

„Egy helyi lakos rögzítette is a történteket a telefonjával, de ahelyett, hogy rögtön feljelentést tett volna, inkább közösségi ’showműsorként’ használta a felvételt. Mire minderről értesültem, a BRFK már hivatalból meg is indította az elkövetők elleni a vizsgálatot.” Minderre Heisler András, a Mazsihisz elnöke bölcsen reagált és meghívta mind a négy elkövetőt a zsinagóga Gettó-kiállítására, hogy szembesüljenek azokkal a történelmi tényekkel, amikről feltehetően fogalmuk sincs.

„Ez is egy helyes út és értem az elnök úr szándékát. Ezzel együtt megkerülhetetlen kérdés, hogy miként fordulhat elő, ha 16-24 év közötti fiataloknak külön előadást kell arról tartani, hogy mi történt 1944-ben a hetedik kerületben, mi történt a magyarországi zsidósággal. Az még rosszabb, ha tudják, de a tényektől eltérően” – fogalmazott Niedermüller. Ráadásul a közhangulat egy része kifejezetten tompítva reagált minderre, ami riasztó tanulság – tette hozzá. Ezt igazolja az a kimutatás is, ami szerint „hiába tünteti fel magát a kormány a nulla tolerancia híveként, 2010 óta folyamatosan és erőteljesen növekszik az idegengyűlölet. Ennek eredménye a Mi Hazánk parlamentbe kerülése is.”

Félő, hogy a választási eredmények ismeretében, a probléma kezelése még távolabbra csúszik, a folyamatos „nemzeti magyarkodás” pedig csak mélyíti a konfliktust. „Nem tehetünk úgy, mintha nem létezne a magyar társadalomban mélyen gyökerező hagyománya az antiszemitizmusnak. Ezzel pedig a magyar kormány a legkevésbé sem foglalkozik.”

A fővárosi közgyűlésben mindennek szerencsére nem érezhetőek a nyomai a fideszes képviselők részéről, de ettől függetlenül, a jelenlegi kollegiális egyensúly megtartását nagyban befolyásolhatják a közelgő, nem kis számú fővárosi időközi választások. „Ha így folytatjuk, mint ami most van és nem csitulnak el az állandó ellenzéki viták, hogy mit, hogyan kellene csinálni, akkor 2024-re fokozódhat a Fidesz feljövő tendenciája.”

Az aktuális Schadl-ügyet vizsgáló bizottságra térve, komoly kérdés, hogy a súlyos visszaélések árán „lenyúlt” önkormányzati ingatlanok sorsával kapcsolatban sikerül-e egyáltalán konszenzusos eredményre jutni? „Maga a jelentés megszületett, ezt a közgyűlés elfogadta, de az eljárás még nem zárult le. A bizottságnak ugyanis nem volt úgymond nyomozati jogköre, mindössze javaslatot tehet, felhívja a figyelmet, innen a fővárosnak kell továbblépnie és feljelentést tennie. Dióhéjban többek között az a megállapítás született, hogy mind az ötödik, mind a hetedik kerületben elképesztően felelőtlen vagyongazdálkodás folyt. Ennek eredményeként több milliárdnyi, ingatlant érintő vagyonvesztés érte az önkormányzatokat. Erről s a strómanok világáról, mint iparágról pontos kimutatásaink vannak.”