Nincs elég dolgozó a szállodákban és éttermekben

A járvány első hulláma előtt, 2020 januárjában 191 ezren dolgoztak a szálláshely-szolgáltatási iparágban és a vendéglátásban, 2022 januárjában viszont már csak 175 ezren.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke tavaly a G7-nek 30-35 ezer főre becsülte az ágazatokból hiányzó emberek számát. Megkeresésükre most azt mondta, „ez a szám 20-25 ezer körül lehet, ami tehát a hiány mérsékelt enyhülését jelenti".

A hiány enyhüléséhez az is hozzájárul, hogy az iparági kínálat is messze elmarad a járvány előtti szinttől. A KSH adatai szerint 2021 nyarán például nagyjából 890 szálloda működött az országban csaknem 53 ezer szobával, ami 200-al, illetve 9 ezer szobával kevesebb, mint a 2017-es csúcskapacitás. De a közösségi szálláshelyek kategóriájában például még ennél is nagyobb volt a visszaesés. Az éttermek ehhez képest jobban bírták a járványt a statisztikák szerint, a visszaesés ebben a kategóriában csak hat százalékos volt 2015-höz képest, így tavaly csaknem 24 ezer étterem működött országosan.

Ez Turbucz Ádám, a budapesti szállodákat üzemeltető Mellow Mood Hotels general managere szerint tavaly ősszel kezdett megváltozni, amikor az utazási korlátozók kifutásával a külföldi turisták is megindultak a főváros felé. Turbucz szerint most a toborzás a kötelező HR-feladat a fővárosi hotelek körében is, de „legalább ugyanennyi erőfeszítést kell fordítani” a meglévő munkatársak megtartása is. 

Baldauf Csaba szerint az alacsonyabb kapacitások ellenére, a munkaerőhiány problémája az egész országban, régiótól függetlenül jelen van, bár a mértékében lehetnek eltérések. „Nyugat-Magyarországon a helyzet nehezebb az osztrák munkaerőpiacon elérhető magasabb bérek miatt, és egy kicsit enyhült a hiány azokban a vendéglátó- és szálláshelyeken, ahol a vendégkör jelentős részét adták ki az orosz turisták. Ezeknél a vállalkozásoknál akár a forgalom 30-35 százaléka is kiesik, ami arra elég, hogy a meglévő dolgozói állománnyal kiszolgálják a vendégeket” – fogalmazott.

A járvány alatt pályát váltók visszatérése nem példa nélküli, ugyanakkor tömeges visszatérésről egyelőre biztosan nem lehet beszélni.

A toborzás és a meglévő munkaerő megtartása szempontjából is kulcsfontosságú, hogy a vállalatok milyen mértékben tudják emelni a béreket, különösen egy olyan időszakban, amikor az infláció megugrása miatt a bérek vásárlóereje akár hónapok alatt jelentősen csökkenhet.

Idén az iparágban átlagosan 12-13 százalék volt a béremelések nagysága, a beszámolók szerint az idei év elején jóval nagyobb emelések voltak, mint tavaly ilyenkor. Ha ezt a szintet a vállalatok nem érték el, a munkaerő elvesztését kockáztatták. Amikor májusban egyértelművé vált, hogy magas lesz idén az infláció, sok helyen jelentettek be öt-hat százalékos pótlólagos béremelést.

Ahhoz ugyanakkor, hogy a munkavállalói létszám megközelítse a járvány előtti szintet, nemcsak a reálértéket tartó, hanem más iparágak bérnövekedését is meghaladó emelésekre lenne szükség, ami különösen nehéz helyzetbe hozza az érintett ágazatokat. Kérdés, hogy a forgalomnövekedés mennyire teszi majd lehetővé ennek a kezelését. Illetve ezen belül az, hogy milyen szintű áremelések férnek majd bele a forgalom csökkenésének kockázata nélkül.