Nyugdíj(as) a pácban

2019. április 15. 13:06

Az előző évekhez képest kevesebb új nyugdíj-megállapító határozatot hozott a Magyar Államkincstár, de nem a nyugdíjkorhatár emelkedése miatt, hanem a rokkantsági és rehabilitációs eljárások látványos csökkenése következtében. 2018-ban 30 076 nő élt a negyvenéves korkedvezménnyel, ami viszont új rekord – írja a vg.hu.

Szomorú rekord, ami erősíti és alátámasztja azt a sajnálatos tényt/folyamatot, miszerint az elmúlt években összesen kb. 250 ezer - életerős, tettre-kész és járulékfizető – első sorban hatvan év alatti hölgy – elpályázott nyugdíjba. Nem tudjuk, hogy közülük milyen arányban vannak a sokunokás nagymamák, esetleg beteg férjüket, szüleiket ápoló asszonyok. Illett volna felmérni számukat, hiszen úgy tudjuk, hogy miattuk hozták a 40-es intézkedést. Az viszont biztos, hogy ennek a tendenciának egyik nagy vesztese a hazai munkaerő-piac, hiszen tapasztalt, megbízható, pontos munkavállalók tömegei választották ezt a visszavonulási formát.  

2017-ben a 168 ezer nyugállományba vonuló közül 28 ezer nő választotta e speciális korhatár előtti kedvezményt (ez 16 százalékos részarány), míg 2018-ban a 164 ezer nyugállományba vonuló közül 30 ezer „negyvenes” asszony tette le a munkát, ami már 18,9 százalékos hányadot jelent. Egy-két éven belül kimondható: minden ötödik nyugdíjba vonuló személy a „Nő40” program keretében távozik a munkaerőpiacról, miközben az öregségi nyugdíjkorhatár folyamatosan emelkedik (idén 64 év).

És azzal is számolni kell, hogy 2022 után – a 65 évre történő ráállást követően - ismét a korhatár emeléséről kell majd beszélnünk, ebből pedig az következik, hogy az akkor 58 és 65 év közötti hölgyek nyugdíjba-vonulási korhatár-differenciája tovább fog tágulni. A szakértői vélemények szinte teljes véleményazonosságot tükröznek: a Nők40 programot célszerű minél hamarabb korrigálni/fokozatosan kivezetni/megszüntetni, már csak azért is, mert e speciális kedvezményben részesülő hölgyek a nyugdíj megállapítás pillanatában – az összeg nagysága tekintetében – életük végéig behozhatatlanul nagy hátrányt szenvednek

Jó mutatja a nyugdíjrendszer körüli zűrzavart, hogy ezzel párhuzamosan a kormány és a parlament folyamatosan futószalagon gyártja azokat a jogszabályokat, amelyekkel a nagymama korú (de nem biztos, hogy nagymama/!/) és a három év alatti kisgyermeket nevelő anyák foglalkoztatását próbálja élénkíteni. A közérdekű nyugdíjas szövetkezetek keretében már feloldottak néhány foglalkoztatási tilalmat (így a Nők40 érintettjeire vonatkozókat is), az adótörvények változásával idén már csak 15 százalék SZJA terheli a munkaviszonyban dolgozó nyugdíjasok részére kifizetett összegeket.

Ez az intézkedés-sorozat is bizonyítja, hogy a Nők40 program bevezetése hibás döntés volt, a kedvezmény-rendszer fenntartása munkaerő-piaci szempontból ésszerűtlen, indokolhatatlan. Jelenlegi nyugdíjrendszerünkkel és a még mindig emelkedő korhatárral sincs szinkronban, arról már nem is beszélve, hogy az e jogcímen kifizetett éves összeg közelít a 300 milliárd forinthoz. Először tehát felkínálták a hölgyeknek az idő előtti nyugállományba-vonulás lehetőségét, most meg – látva a drámai munkaerő-hiányt – visszacsábítják őket a munkapadhoz. 

Ez is jól illusztrálja a foglalkoztatáspolitika és a nyugdíjpolitika összehangolatlanságát, és sajnálatosan igazolja, hogy nem tudja a bal kéz, mit akar a jobb. És, ha már jobb. A Jobbik elképzelését már ismerjük: „fiúsítani” szándékozik a Nők40 programot, azaz azt akarja, hogy a férfiak is nyugdíjba mehessenek negyven ledolgozott év után. Ez teljesen kizárt, ezt az ötlet kitalálói sem gondolták komolyan. De azt jó lenne tudni, hogy mit gondol erről a bal (liberális, zöld stb.) oldal, mit akar a szisztémával kezdeni a szövetséget építgető ellenzék és konkrétan hogyan tervezi azt átalakítani? Mert előbb-utóbb muszáj lesz. Legkésőbb 2022 után……

Szerző: Dr. Dávid Ferenc