Október 23-án Békemenettel kedveskedik a Fidesznek a Párt ökle, a CÖF
Sajtótájékoztatón jelentették be a Polgárok Házában, hogy a Párt ökle és élcsapata beteljesíti az emberek akaratát, és ismét lesz Békemenet, mégpedig október 23-án. A bejelentésen a Civil Összefogás Fórum (CÖF) valamennyi illusztrisa, vagyis, az egykori pártállam megannyi üldözöttje részt vett. A mindig kiváló Bayer Zsolt mellett, ott volt Bencsik András, a pártállami Népszabadság pártrovatának egykori oszlopa, Fricz Tamás, a néhai Ifjúkommunista című lap szerkesztője, Stefka István, az egypártrendszer Belügyminisztériumának kitüntetett tudósítója, valamint a szocialista világ gazdasági életének számos kulcspozíciójában helytálló és küzdő Csizmadia László is. A pártállam megannyi üldözöttje, akik a kor szokásainak megfelelően, belülről bomlasztották a rendszert, mindezt szigorúan, konspirációs keretek között, mert nem akarták, hogy az egypártrendszer pribékjei megszimatolják, hogy miben sántikálnak
A történet nem most kezdődött. A CÖF, úgyis, mint a Párt ökle és élcsapata, már áprilisban belengette, hogy utcára viszi a magyarokat. „Közeledik annak az ideje, amikor az egyre súlyosbodó provokációk miatt – soha nem látott méretekben, békét sugallva, meghívva az operatív törzset és a pandémia legyőzésében részt vevő összes honfitársunkat, hősies munkájukat személyesen is elismerve – közösen haladhatunk a Békemeneten” – közölte akkor Cszmiadia László, a CÖF elnöke.
Mostanra viszont változott a helyzet és egészen más lett a leányzó fekvése. Fricz Tamás csütörtökön, a Hír TV-ben, arra a kérdésre, hogy mi indokolja a mostani Békemenet szervezését, ezt válaszolta: „A célok, amik miatt a Békemenet kimegy az utcára, az pontosan megegyezik azzal, ami ’56-ban is kivitte az embereket”.
Eltekintve attól, hogy jobb helyeken a többes számot szokás egyeztetni az egyes szám használatával, más ellentmondás is felsejlik e frappáns megfogalmazásban. 1956-ban legjobb tudomásunk szerint szó sem volt a baloldal provokációjáról, ellenben sok ezer torokból zúgott a Ruszkik haza! követelés. Vagyis, a magyarok már akkor is Európához és a nyugathoz akartak tartozni, és nem az akkoriban szovjeteknek nevezett oroszok testvéri és baráti kötelékébe.
Vagyis, ha Fricz Tamás gondolatmenetének nyomvonalán haladunk, akkor azt kell gondolnunk, hogy nemcsak az orosz befolyás növekedése ellen tüntetnek majd október 23-án az utcára vitt magyarok, de – mint '56-ban – a kormány lemondását is követelni fogják. Vélhetően a korrupció ellen is lesz egy-két szavuk, valamint a jobb egészségügyi ellátás érdekében szintén mondanak valamit a szónokok. De legfőképpen a szólás szabadságát fogják követelni, vagyis, hogy az állam pénzből élő(sködő) sajtó ne hazudjon reggel, este, minden hullámhosszon. Követelni fogják a tisztességes tájékoztatáshoz való jogot, vagyis, hogy kormányhoz közeli rádiók, tévék és a megyei lapok ne hazugságokkal traktálják az embereket.
Ha tényleg azokért a célokért tüntetnek majd az emberek, ami (sic!) miatt 1956-ban is az utcára mentek, akkor kérdés, hogy Orbán Viktor behívja-e a szovjeteket, vagy hazazavarja az oroszokat.
