OLAF után, Európai Ügyészség előtt: lesz nyomás Orbánon
„Az OLAF munkájának is nagy haszna van, még akkor is, ha nincs bűntetőjogi következménye és az egyes jelentéseket – Orbánék döntése miatt – nem ismerheti meg a nyilvánosság” – szögezte le Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő azzal kapcsolatban, hogy az EU csalás ellenes szervezetének a vezetője közölte: az Európai Ügyészség felállása után is ellenőrizni fogják Magyarországot. „Mi magyarok megtettük, amit tehettünk, nyomás alá helyeztük a kormányt a csatlakozás miatt, de addig nem lesz ennek eredménye, amíg az EU részéről nem érkezik nyomás” – szögezte le, hozzátéve: nincs kétsége afelől, hogy ez is be fog következni. Egyfajta nyomásról már most tudunk: Budapestre tervez jönni és Polt Péterrel tárgyalni Ville Itälä, az OLAF vezetője.
Az OLAF a megszokott módon fogja ellenőrizni az Európai Ügyészség felállása után is az uniós pénzek magyarországi és lengyelországi felhasználását, függetlenül attól, hogy a két említett ország nem vesz részt az ügyészség munkájában – mondta a BruxInfo kérdésére Ville Itala, az OLAF vezetője a szervezet éves jelentésének bemutatása kapcsán. Ez mit jelent? – kérdeztük Hadházy Ákostól, az Európai Ügyészséghez való csatlakozás érekében indított, 680 ezer aláírást összegyűjtött kampány motorjától.
„Tulajdonképpen önmagában semmit nem jelent, mivel az Európai Ügyészség felállítása után is megmaradnának az OLAF jogosítványai” – mondta a politikus, aki számos, az uniós pénzek felhasználásával kapcsolatos korrupciós ügy felgöngyölítésében s napirenden tartásában vett már eddig is részt. „Az OLAF a lehetőségeihez mérten valóban nagyon korrekten vizsgálja a magyarországi folyamatokat, a probléma inkább a lehetőségeinek a szűkösségében van” – fejtette ki. Három konkrét területet említett, amelyek gátolják a csalás ellenes hivatalnál folyó munka nagyobb hatékonyságát és hatását.
Egyrészt kevesebb ember áll a rendelkezésére: a szervezet összesen négyszáz fős, közülük mintegy száz a vizsgálóbiztos, ami azt jelenti, hogy országonként csak néhány ember végzi ezt a fajta munkát.
Az OLAF korlátai
Ennél is nagyobb problémának tartja Hadházy, hogy az OLAF munkájának nincs bűntetőjogi következménye: ők csak ajánlásokat tehetnek, „amelyet Orbánék rendre nem fogadnak el”. „Láttuk a Tiborcz-féle Elios ügynél, hogy Polt Péterék fél év alatt, tanuk meghallgatása nélkül lezárták a vizsgálatot” – emlékeztetett Hadházy.
A harmadik, ami miatt kevésbé hatékony az OLAF munkája, az a nyilvánossággal függ össze. A szervezet hivatalosan ugyanis csak az érintett kormánynak küldi el az adott jelentést, s rábízza annak eldöntését, hogy nyilvánosságra hozza-e vagy sem. Magyarországon pedig Orbánék szelektálnak, amikor az érdekükben áll, közzéteszik, ahogy tették azt a hármas Metro ügyében, „mert azt gondolták, hogy ezzel képesek szennyezni az ellenfeleiket, ám ebben sem történt felelősségre vonás azóta sem”. Minden, számukra kényes jelentést eltitkolnak, az információk kiadását megtagadják. Az OLAF például már lezárta a Farkas Flórián-féle Híd a munka világába program vizsgálatát, a jelentést elküldte a magyar kormánynak, de csak részinformációkat sikerült róla kicsikarni, a jelentést nem adják ki – mondta Hadházy, aki egy másik példát is említett, az Öveges Programot. „Pedig a korrupciós ügyeknél a nyilvánosság kényszeríthet csak ki eredményeket” – húzta alá.
Csatlakozni kell az Európai Ügyészséghez
Ezzel együtt is komoly haszna van az OLAF-nak, hiszen legalább olyan objektív jelentésekből értesülhetünk sok mindenről, mint amilyen az éves jelentés, amit most hoztak nyilvánosságra. És talán még fontosabb, hogy a brüsszeli döntéshozók is értesülnek az ügyekről. „Most alapvető kérdés, hogy mekkora nyomás érkezik Európából a kormányra, mivel csakis erős bel- és külföldi nyomással lehet kikényszeríteni Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez” – szögezte le. Fontosnak mondta, hogy magyar részről már megtörtént a nyomás – a közel hétszázezer aláírással – , most a másik irányból kell annak érkeznie. „Jelenleg persze az EU-ban egyfajta interregnum van, de nincs kétségem afelől, hogy meg fog érkezni ez a nyomás” – húzta alá Hadházy Ákos.
Polttal tárgyalna az OLAF első embere
Már kapcsolatban áll a Legfőbb Ügyészséggel – közölte az Euronews-zal az OLAF igazgatója, Ville Itälä, aki bejelentette, hogy személyesen szeretné tisztázni, hogy mi áll a nagyszámú magyar vizsgálat hátterében. Valószínűleg jövőre kerül majd sor a budapesti látogatására, amelynek keretébe Polt Péter legfőbb ügyésszel is találkozni szeretne. „Fontos, hogy a számok mögé lássunk. Hiszen a számok nem mindig mondják el a teljes igazságot...Szeretnék igazságszolgáltatási és bűnüldözési vezetőkkel is beszélni arról, mi állhat a háttérben. És ha vannak problémák, közösen kellene megoldást találnunk ezekre” – nyilatkozta azt követően, hogy tegnap sajtótájékoztatón mutatták be az OLAF éves jelentését.
A jelentés lesújtó Magyarországra nézve
Mint portálunk is beszámolt róla, Magyarország negatív rekordot döntött: a 28 EU tagállam közül innen kellene a legnagyobb arányú EU-s forrást visszakérni – derül ki az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) legfrissebb – a 2014-2018 közötti fejlesztési és mezőgazdasági alapok elköltését vizsgáló – jelentéséből. Összesen 277 eset zárult nyomozási javaslattal, ezek között volt 66 román és 52 magyar. A pénzügyi javaslatok (ami általában visszafizetést jelent a gyakorlatban) a magyar eseteknél a támogatások 3,84 százalékára vonatkoznak. Ez a legmagasabb arány a vizsgált uniós tagállamokban: a második helyen a szlovákok állnak (2,29 százalék), majd jócskán lemaradva következnek a spanyolok (0,43 százalék).
A nem éppen dicsőséget jelentő első helyet szereztük meg a lezárt ügyek mutatójában is: tavaly 9 magyar vonatkozású vizsgálatot zárt le az OLAF, s ezek közül 7 esetben visszafizetésre tettek javaslatot. Görögország és Lengyelország esetében 8-8 vizsgálatot zárt le az uniós pénzek tisztasága felett őrködő szervezet.
