Orbán a kerítésen egyensúlyoz

NVZS 2020. július 2. 11:54 2020. júl. 2. 11:54

„Ennek még komoly hatása lesz” – mondta Balázs Péter a Hírklikknek az európai ügyekért is felelős német külügyi államtitkár, Michael Roth véleménycikkben megfogalmazott kijelentéséről, miszerint Magyarországot pénzbüntetéssel kell sújtani, ha megsérti az EU demokratikus értékeit, így a jogállamiságot és a sajtószabadságot. És mint a német uniós elnökség kapcsán rámutatott: „mindig az elnökséget adó kormány feladata, hogy a háttérből befolyásolja az unió dolgait”. Mind a három, legkeményebb diónak számító téma végkimenetele Magyarország számára fontos, „ám mi a kapó, a németek pedig az adó oldalon állnak”.  Amúgy pedig Orbánék „eltékozolták a stratégiai partnerséget” Németországgal, s a körbeudvarolt autóipari lobbi sem képes ezt ellensúlyozni. A német elnökségtől egyébként Balázs „jelentős cselekvést és komoly előrelépést vár”.

Mi várható a német elnökségtől?– kérdeztük a korábbi uniós biztost, külügyminisztert, volt bonni nagykövetet.

„A német elnökségek eddig mindig nagyon hatékonyak voltak; Németország utoljára 2007-ben volt elnök, s akkor nagyot dobott: kimozdította a holtpontról a lisszaboni szerződést” – mutatott rá Balázs, aki hangsúlyozta, hogy Németország általában is a szívén viseli Európa ügyét, s a mostani nagykoalíciós kormányról is ez mondható el. Németország önzetlenül szokta ellátni az unió elnökségét, „nem varrja bele a saját nemzeti érdekeit, megpróbál Európa javára viselkedni”.

„S ne feledjük, mindig a kormány feladata, hogy az EU Tanácsában a szakminiszteri tanácsokat elnökölje (kivéve a külügyminiszterit) és a háttérből befolyásolja az unió dolgait”. Példaként említette, hogy ennek megfelelően, főszerephez jut a német pénzügy-, mezőgazdasági, stb. -miniszter, „s az is biztos, hogy Angela Merkel kancellár a háttérből karmesterként irányít”.

Még egy szempontra – érdekes egybeesésre – is felhívta a figyelmet. Arra, hogy a Bizottság elnöke nemrég még maga is miniszter volt a jelenlegi német kormányban. Éppen ezért, szoros és közvetlen kommunikáció van Ursula von der Leyen és a berlini kormány között, ami akkor is fontos, ha tudjuk, hogy a Bizottság elnökének összeurópai érdekeket kell képviselnie – mutatott rá.

Jelentős előrelépés várható

Az elkövetkező hat hónapban a német elnökség alatt három fő téma kiemelkedően fontos. Egyrészt össze kellene hozni a koronavírus utáni stabilizációs csomagot. „Ennek előmozdításában Németország már eddig is vezető szerepet vállalt” – mutatott rá Balázs, emlékeztetve a franciákkal közösen kidolgozott csomagra. A másik kemény dió a hétéves költségvetés véglegesítése, a harmadik pedig a Brexit. De ezek mellett is van egy sor fontos terület, ahol előrelépés kellene. Például korábban a németek pedzegették, hogy közös menekültügyi rendszert dolgoznak ki. S ott van a digitális Európa ügye, stb. „De ha csak a három legnagyobb témában sikerülne előrelépni, már az is óriási dolog lenne” – fogalmazott.

„A magam részéről mindenképpen jelentős cselekvést és komoly előrelépést várok” – hangsúlyozta Balázs Péter, aki azért hozzátette, hogy persze egy dolog a tervezés, ám az élet közbeszólhat. A most zárult első horvát elnökség sem tervezte a járványt... Ilyen mindig előfordulhat, bel-  és külpolitikai téren egyaránt, akár természeti katasztrófa, akár járvány formájában – mondta. Ám tapasztalatai szerint, a németek nagyon felkészültek, nekik van az egyik legjobb válságkezelő rendszerük.

Eljátszott jóindulat

Minden szentnek maga felé hajlik a keze. Így óhatatlanul felmerül, hogy mit jelent a magyarok számára a német elnökség? Lehetőségben, pozitív vagy negatív irányban?

Balázs Péter rossz hírrel szolgál. „Sajnos Orbánék eltékozolták azt a stratégiai partnerséget, ami a németekkel megvolt. Például csendben megfojtották a magyar-német fórumot, ami a nagyon közeli együttműködés egyik eleme volt” – mondta. Így azután ma már a németek számára is csak az egyike vagyunk a tagállamoknak, ráadásul egyike az úgynevezett kérőknek (kedvezményezett), miközben a németek az adók (nettó befizetők). Számunkra kiemelten fontos, hogy mennyi jut ránk a vírus utáni válságkezelő csomagból, illetve, hogy a hétéves  költségvetés  milyen elvekre fog épülni.

„Nem hiszem, hogy Magyarországnak jelen pillanatban olyan lenne a viszonya Németországgal, ami pozitívan befolyásolná ezeket a döntéseket” – húzta alá a szakértő, hozzátéve: „arról már nem is szólva, hogy az elnökségnek objektíven kell képviselnie az összes tagállam érdekeit”.

Hiába udvarol Orbán a német autóiparnak?

Nem tud-e az érdekünkben eljárni a német autóipari lobbi, hiszen ha megnézzük, az Orbán-kormány elképesztő kedvezményeket biztosít a nálunk megtelepedett német autóipari cégeknek? – kérdeztük. „Az érdek valóban fennáll, de azért ez csak sok-sok áttéten keresztül érvényesül, olyan, mint a fogaskerék, a nyolcadik fogaskerékig kell eljutni”.

S hiába van ilyen ipari érdek, van egy sor más érdek is. A tagállami érdekek ütköznek az EU-ban egymással, 27 állam érdekének kell megtalálni az eredőjét. Vannak erős és gyenge vektorok – fejtegette, rámutatva: „Magyarország a kerítésen egyensúlyoz, úgy próbál részesülni az EU áldásaiból, hogy közben megállás nélkül szidja az EU-t, lábbal tiporja a szabályait – ez nagyon kockázatos játszma, ehhez képest, nem biztosít elegendő ellensúlyt a német autóipari lobbi”.  

Baljós árnyak Orbán számára

Megszívhatják-e Orbánék a német elnökséget? – merül fel a másik oldalon. „Ebből a szempontból a német nagykoalíció álláspontja az irányadó, a CDU és a CSU eddig is kesztyűs kézzel bánt a normaszegőkkel, de...” – mondta Balázs Péter. Emlékeztetett arra, hogy a Die Weltben megjelent véleménycikkében Michael Roth, az európai ügyekért is felelős német külügyi államtitkár azt fejtegette, hogy Magyarországot pénzbüntetéssel kell sújtani, ha megsérti az Európai Unió demokratikus értékeit, így a jogállamiságot és a sajtószabadságot. „Ennek komoly hatása lesz még” – vélekedett Balázs Péter. Mint kifejtette: morálisan Angela Merkel is ezen az állásponton van, s emellett láthatóan az összesített közhangulat sem kedvez az általános normaszegőknek.

A lengyel kockázat

Hogyan befolyásolhatja Magyarország uniós pozícióját a lengyel elnökválasztás eredménye. Mint mi is megírtuk, az elnökválasztás vasárnap tartott első fordulójában nem egészen 14 százalékkal győzött a regnáló – az Orbán-barát – kormánypárt, a PiS által támogatott elnök, a második fordulóba bejutott ellenzéki varsói főpolgármesterhez képest. A többi kilenc induló közül azok, akik nem csak megmutatni akarták magukat ellenzékiek, azaz a második forduló eredménye kiszámíthatatlan.

Balázs Péter szerint, ha Lengyelországban változás lesz („amit most még nehéz megjósolni”), akkor az erősen gyengítheti Orbánék pozícióját”. Emlékeztetett arra, hogy az Orbán-kormány egyetlen igazi szövetségese az EU-ban Jarosław Kaczyński, hiszen „az összes többi reménye elmúlt, sorra kidőltek szövetséges politikustársai, kezdve az olasz Matteo Salvinitól egészen az osztrák Heinz-Christian Strache-ig”. Orbán ma már egyedül csak lengyel támogatással képes erősíteni a pozícióját az EU-ban – mutatott rá Balázs, hozzátéve: „nem véletlen, hogy ez a két ország az, amely közösen ül az unió szégyenpadján, a 7. cikkely szerint ellenük indított eljárásoknak köszönhetően”.