Orbán a visegrádi négyekbe kapaszkodik

NVZS 2019. június 18. 12:56 2019. jún. 18. 12:56

„Orbán Viktor azért kapaszkodik a Visegrádi 4-ek összefogásába, mert jelen állás szerint önmagában semmi befolyása nincs az uniós vezető posztok elosztásába” – szögezte le Szentiványi István. A külpolitikai és uniós szakértő portálunknak nyilatkozva emlékeztetett arra is, hogy nem amiatt lehet esélye elnyerni az EU 4+1 vezető pozícióinak az egyikét egy V-4-es jelöltnek, mert közösen kiharcolják azt, hanem csak azért, mert van egy olyan egyetértés, hogy az újonnan jött keleti tagállamoknak is kell adni egy vezető posztot. Szerinte egyébként most pénteken nem születik még meg a döntés az Európai Bizottság elnökének a személyéről, csak a kép fog tisztulni.

„Az Európai Unió állam- és kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozóján minden bizonnyal még nem fognak tudni végleges döntésre jutni a résztvevők abban, hogyan osszák el és le a vezető pozíciókat, ugyanis még a nagyok – a franciák és a németek – között sem alakult ki egyetértés” – prognosztizálta a Hírklikknek Szent-Iványi István. Emlékeztett arra, hogy Emmanuel Macron nem támogatja Manfred Weber néppárti csúcsjelölt EB elnöki jelölését, Angela Merkel ugyanakkor egyelőre kitart – amire egyébként a koalíciós megállapodás is kötelezi. Ezzel együtt is van egy olyan vélekedés, hogy Merkel beáldozhatja Webert annak fejében, hogy Németország jelölhesse ki az Európai Központi Bank (ECB) elnökét, „a német gazdaság számára ez nagyon fontos poszt, még akkor is, ha nem látványos”.

Szent-Iványi – kérdésünkre reagálva – nem nevezte reálisnak, hogy végül Merkel kapná meg az EB elnöki posztját. „Ez ugyan nem tűnik abszurdnak, ugyanakkor ő maga folyamatosan cáfolja, s azt hangoztatja, hogy a 2021-es választások után nyugdíjba akar menni” – emlékeztetett. Kifejtette, hogy – szemben Weberrel – Merkel nagyon fajsúlyos bizottsági elnök lenne, s „ez Orbán Viktornak nagyon rossz lenne”, de Macron sem tapsikolna. Egy ilyen fajsúlyos szereplő ugyanis átrajzolhatná az erőviszonyokat, mivel „sok függ a személyektől, mert a politikában fontosak a jogi lehetőségek, de egy fajsúlyos szereplő azokat meg is tudja tölteni tartalommal, s nagyon fontos szereplővé nőheti ki magát, erre lehet példa Jacques Delors, aki tíz évig volt az Európai Bizottság elnöke”.

S ha már Orbán: megkérdeztük Szent-Iványit, hogy milyen esélyét látja annak a kormánylap, a Magyar Nemzet által sikerként tálalt információnak, hogy az EU négy kulcspozíciójának egyikét – a kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének a posztját –  a visegrádi országok közös jelöltje töltheti be. „Erre nem amiatt lehet esélye a V4-eknek, mert olyan nagy egyetértésre jutottak volna egymás között, hanem amiatt, mert általános elvként az újonnan csatlakozó országoknak biztosítanak egyet a legfontosabb pozíciók közül” – szögezte le a külpolitikai és uniós szakértő, emlékeztetve arra, hogy a lengyel Donald Tusk töltötte be a most kifutó ciklusban az Európai Tanács elnöki tisztét. Ha pedig ő leköszön – és most le kell köszönnie –, akkor az újonnan jött tagállamok képviselet nélkül maradnak a legfelsőbb szinteken. Sem a magyarok, sem a lengyelek nem jöhetnek szóba – fennállna annak a veszélye, hogy az Orbán- illetve a Kaczinsky-féle vonalat vinnék be, fejtegette Szent-Iványi, aki szerint így maradnak a csehek és a szlovákok – szerinte egyébként ez utóbbinak van nagyobb esélye. És valóban, a Magyar Nemzet úgy értesült, hogy Maros Sefcovic szlovák uniós biztos és Krzysztof Szczerski, a lengyel köztársasági elnöki hivatal vezetője, Andrzej Duda elnök kabinetfőnöke érdekében állnak majd ki az alkuk során. Ugyanakkor fennáll annak is az esélye, hogy ez a terv is dugába dől, ha a V4-ekhez nem tartozó új keleti tagállamok politikusai közül választanának valakit vezető tisztségre, és erre is van reális esély.

Mint ismeretes, a mostani ciklusban 4+1 kulcspozícióra kell megtalálni a tagállamoknak és a Parlamentnek a jelölteket: az Európai Bizottság (EB), az Európai Tanács (ET) és az Európai Parlament (EP) elnökét, valamint az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét, továbbá az Európai Központi Bank első emberét kell közösen kiválasztani.

„Mennyit számít jelen esetben Orbán szava?” – kérdeztük Szent-Iványit. „Nem olyan szereplő ő ma, akinek komoly súlya lenne: a Fidesz néppárti tagságának a felfüggesztése miatt még az uniós csúcsot megelőző EPP-egyeztetésen sem vehet részt és fejtheti ki álláspontját” – szögezte le a szakértő. Hozzátette: „nem véletlenül kapaszkodik annyira a visegrádi közös fellépésbe, mert ha a V4-ek végül tényleg adhatnak embert az egyik vezető posztra, akkor azt Orbán saját sikereként állítja majd be”. Miként azt is, ha – és erre is van esély – végül nem a néppárti jelölt, Weber kapja meg a bizottsági elnöki posztot. „De hiába állítaná be Orbán a saját sikerének, hogy sikerült végül megakadályoznia Weber pozícióhoz jutását, ez nem rajta fog múlni... emlékezzünk csak, a most leköszönő Juncker kinevezését is ellenezte, és mégis ő lett az elnök”.

A szakértő nem számít arra, hogy most sikerül végleges eredményt elérniük az uniós vezetőknek. Nem véletlenül szerveződik a következő informális találkozó, amit a hónap vége előtt fognak majd tartani. De a kép tisztulni fog, a hétvége után nagyobb valószínűséggel meg lehet majd jósolni, hogy milyen alkuk születnek végül.