Orbán az európai muszlimok Kristályéjszakájának tervét forralja – állítja egy bosnyák politikus

HírKlikk 2022. január 21. 14:15 2022. jan. 21. 14:15

Január 25. volt Orbán Viktor korábban tervezett látogatásának időpontja, vendéglátója pedig a minisztertanácsot vezető kormányfő. A tervezett utat beárnyékolta a magyar miniszterelnök nemrégi felvetése, hogyan lehet megoldani egy olyan államnak a biztonságát, amelyben kétmillió muszlim él.

A kérdés, továbbá a Republika Srpska vezetőjének, a Milorad Dodiknak nyújtott 100 millió eurós magyar támogatás; a talán Budapesten megfogalmazott nem hivatalos terv Bosznia-Hercegovina felosztásáról; a magyar uniós bővítési biztos állítólagos szerepe a szerbek elszakadási törekvéseiben; nem utolsósorban pedig a magyar külügyminiszter belengetett vétója bármilyen olyan uniós szankcióra, amely a szerbeket sújtaná, heves reagálásokat váltott ki a Bosznia-Hercegovina többségi lakosságát képviselő politikusok körében. Ottani vélemények szerint az sem kizárt, hogy mindennek a látogatás biztonsági okokra hivatkozó lemondása a célja, amely igazolná a balkáni ország „biztonsági fenyegetését”, és gyengítené politikai pozícióit. A látogatást végül öt nappal az út előtt elhalasztották – a járványhelyzetre hivatkozva – írja az Euronews.

„Orbán – Dodik révén – az európai muszlimok Kristályéjszakáját készíti elő” – így vélekedik Šemsudin Mehmedović, a bosznia-hercegovinai törvényhozás bosnyák képviselője.

Hogy világos legyen szavainak súlya: a Kristályéjszaka egy egyéjszakás rémálom volt a Németországban élő zsidók számára, amikor 1938. november 9-én a nácik 267 zsinagógát raboltak ki, rongáltak meg vagy döntöttek romba, továbbá 7000, a zsidók tulajdonában álló üzletet gyújtottak fel. Azon az éjszakán százak haltak meg (sokan önkezükkel vetettek véget az életüknek), röviddel később pedig harmincezer zsidót koncentrációs táborokba toloncoltak.

Mehmedović elkeseredett figyelmeztetését az eltelt hónapok eseményei váltották ki.

Szerinte a térségben nem Bosznia a kulcskérdés, hanem az EU viszonyulása a formálódó jobboldali radikális mozgalmakhoz, amelyekhez Dodik, Orbán és Janša tartozik, és egészében véve mindazokhoz, akik Európa politikai stabilitását veszélyeztetik. Bosznia-Hercegovina – mint írta – a magyar külügyminiszter nézete ellenére sem játszik kulcsszerepet a térségben. Kulcsfontosságú ugyanakkor az Európai Unió, és hozzáállása a népirtáshoz.

Kiemelt szerepe van, hogy Magyarország meg kívánja hiúsítani a Dodik elleni uniós szankciókat; hogy a népirtást tagadók oldalán áll; hogy kulcsszerepet játszik a balkáni határok megváltoztatásáról szóló, nem hivatalos, úgynevezett non-paper dokumentumok megfogalmazásában; hogy százmillió euróval finanszírozza Dodik elszakadását – sorolja aggályait a képviselő.

Kulcskérdésnek tartja, hogy felülkerekedik-e az EU az az EU felett, amelyben Várhelyi Olivér bővítési biztos Dodik és Vučić megállapodása révén megdönti Bosznia-Hercegovinát, amivel az európai határok megváltoztatásának útját egyengeti.

Kulcsszerepet játszik az EU válasza Orbán politikájára, amely a boszniai őslakosokat kétmillió muszlim beilleszkedésének problémájaként kezeli.

„Nem bevándorlók vagyunk, hanem – Orbántól, Dodiktól és a hozzájuk hasonlóktól eltérően – őshonos európai nép. Ők ugyanis nem illeszkedtek be a civilizációs értékekbe, hanem a gonosz oldalán állnak” – írta bejegyzésében Šemsudin Mehmedović.

A képviselő azzal zárta véleményét: „mindenki számára világos, hogy Orbán azon európai erők mozgósítója, amelyek a muszlimok Kristályéjszakáját készítik elő”.

„Szégyenteljes és arcátlan”

Mehmedović tulajdonképpen a háromtagú – bosnyák, szerb és horvát – államelnökség bosnyák tagjának, Šefik Džaferovićnak az álláspontját részletezte. Már decemberben „szégyenteljesnek és arcátlannak” nevezte a magyar kormányfő nézetét a muszlimokról.

Džaferović akkor Orbán január végére meghirdetett szarajevói látogatására is kitért. Azt mondta, az államfői testületet a meghívó, a kormányfői tisztséget betöltő, szerb nemzetiségű Zoran Tegeltija, a minisztertanács elnöke tájékoztatta a magyar vendég érkezéséről.

„Soha nem akadályoztunk meg senkit, hogy jöjjön. Nem kaptunk tájékoztatást arról, hogy kértek-e találkozót Bosznia-Hercegovina elnökségével” – mondta az elnökségi tag.

Az ominózus kijelentés, amely kicsapta a biztosítékot Szarajevóban, azon a tavaly év végi kormányinfón hangzott el, amelyen Orbán Viktor kertelés nélkül válaszolt az újságírói kérdésekre.

Arra, hogy milyen realitása van a következő belátható időszakban az unió bővítésének, a következőket mondta Orbán Viktor:

Nem állnak jól a csillagok, de sose álltak jól (...) Mindent megteszek annak érdekében, hogy meggyőzzem Európa nagy vezetőit arról, hogy ugyan a Balkán lehet, hogy tőlük messzebb van, mint Magyarországtól, de az ő biztonságuk szempontjából is kulcskérdés, hogy hogyan oldjuk meg egy olyan államnak a biztonságát, amelyben kétmillió muszlim él.

„A Boszniával kapcsolatos kihívás, hogy miként lehet integrálni egy országot, amelyben 2 millió muszlim él” – tolmácsolta kissé sarkítva a Twitteren élőben a sajtóértekezletet Kovács Zoltán, a kormány szócsöve.

„Eléggé integráltnak tűnik. Menj vissza a történelemórára” – reagált egy hozzászóló egy szarajevói fényképpel, amelyen egyforma fényesen kivilágított pravoszláv és katolikus templom, illetve mecset látszik.

Ez egy hátborzongató, végletes tudatlanságra valló kifakadás – írta egy másik kommentelő, aki elvárja, hogy a magyar kormány tagjai legalább valamicskét tudjanak Boszniáról, az ott élő emberekről és történelmükről.

A magyar kormányfő egyébként nem először beszélt fenntartással a muszlimokról.

„Mindenki, aki itt ül, még a Vatikán is tudja, hogy azok, akik most jönnek, mind muszlimok, és megváltoztatják a kontinensünk összetételét. Ez kihívás a keresztény kulturális örökségünkre nézve” – szúrta ki a 444 Orbán Viktor felszólalását a 2021-es bledi Stratégiai Fórumon Szlovéniában.

Bruno Maçães, a portugál politikusból lett író, a Twitteren megdöbbentőnek nevezte, hogy a hallgatóság, köztük állam- és kormányfők, valamint az Európai Unió csúcsvezetői, néma csendben hallgatták, amikor Orbán arról beszélt, hogy „a muszlimok megváltoztatják Európa összetételét”.

A boszniai helyzet megítéléséhez tudni illik, hogy nemzetiségi összetétele a legvegyesebb a volt jugoszláv tagköztársaságok közül – névleg. A népesség túlnyomó többsége – leegyszerűsítve – évszázadok óta itt elő szláv. A horvátok katolikusok lettek; a szerbek az ortodox keresztény, pravoszláv egyház tagjai; a bosnyákok pedig – akiket muszlimoknak neveznek – az ottomán megszállás alatt leigázott és eltörökösödött szerbek utódai.

A kép persze sokkal árnyaltabb, de kétségtelen, hogy ugyanazt a nyelvet beszélik, eltérő tájszólással, viszont szótár nélkül is remekül megértik egymást. Ha meg akarják. A vallásosság a leginkább a horvátokra jellemző. A szerbek – vezéreiket követve – a háború alatt és nyomán fohászkodtak és ünnepelték szentjeiket. A bosnyákokra (muszlimokra) a legkevésbé volt jellemző a mecsetek rendszeres látogatása, és Allah dicsérete. Ez a háború után némileg megváltozott, de ma sem állítható, hogy Bosznia-Hercegovina egy radikalizálódott iszlám állam Európán belül.

Érdekes lenne egyébként tudni, hogy még a gazdaságpolitikáját is az iszlám jogra alapozó török elnök, Orbán szövetségese, Recep Tayyip Erdoğan hogyan vélekedik a magyar miniszterelnöknek a muszlimokkal kapcsolatos nézeteiről, ami mellesleg a magyar kormánypolitikusok által az utóbbi időben oly szívesen hangoztatott európai sokszínűség elvével sem harmonizál.

A bosnyák elnökségi tag mindenesetre úgy gondolja: az EU számára nem az a kihívás, hogyan integrálja Bosznia-Hercegovinát, ahol kétmillió muszlim él, hanem a radikális, idegengyűlölő és rasszista politika, amit – szerinte – Orbán is szorgalmaz.

Az uniónak nincs jövője, ha ez a politika befolyásolja – mondta Šefik Džaferović, aki azonban a sokféleség egységére, valamint az emberi jogok és szabadságjogok védelmére épülő közösségnek látja az EU-t. Mi egy ilyen uniót akarunk – mondta.

Nagy-Szerbia, csonka Bosznia

Amint arról már többször beszámoltunk: a szlovén Necenzurirano portál tavaly áprilisi értesülései szerint Budapesten fogalmazták meg azt a nem hivatalos, a diplomáciában non-papernek nevezett dokumentumot, amely az egykori Jugoszlávia helyén alakult államok határainak radikális átrajzolását, Nagy-Szerbia és Nagy-Albánia létrejöttét, bővülő Horvátországot és eljelentéktelenedő Bosznia térképét vázolja fel. A tervezet Európa-szerte, kivált azonban az érintett országokban borzolta a kedélyeket.

A kiszivárogtatott dokumentum alapjaiban írná át a délszláv háború után kötött daytoni békeszerződés alapokmányát. A mostani többnemzetiségű államok helyett nemzetállamok létrejöttét vizionálja, amit a tényfeltáró portál értesülései szerint Janez Janša miniszterelnök, Szlovénia júliusban kezdődő uniós elnökségére felkészülve még 2021 februárjában eljuttatott a Brüsszelbe. Az egykor aide-mémoire-nak nevezett fogalmazvány egészen konkrét megoldásokat javasol a nyugat-balkáni helyzet rendezésére.

A többi között az áll benne, hogy a Boszniai Szerb Köztársaság területe egyesülne Szerbiával. Belgrád ebben az esetben nem gördítene akadályt Koszovó és Albánia egyesülése elé.

A horvát nemzeti kérdés úgy oldható meg, ha a Bosznia-hercegovinai horvát kantonok többsége egyesül az anyaországgal, vagy pedig – Dél-Tirolhoz hasonlóan – különleges státuszt kapnának.

Ezzel a bosnyákok saját, független, igaz, csonka államukban élnének, amelyért teljes felelősséget vállalnának. Az ott élők népszavazáson dönthetnének az uniós csatlakozásról, vagy arról, hogy jövőjüket Törökországhoz csatlakozva, az EU-n kívül képzelik el. A bosnyákok túlnyomó többsége ma Bosznia-Hercegovina európai útjának híve, ugyanakkor fokozódik Törökország és a radikális iszlám befolyása, aminek nyomán a következő évtizedben a helyzet változására lehet számítani.

Nyugat-Balkán előrelépése munkacímet viselő emlékeztető megállapítja, hogy a térség országai számára az Európai Tanács 2003-as szaloniki csúcsértekezletének nyilatkozata szavatolta az uniós tagságot.

A Necenzurirano cikke bombaként robbant az érintett országokban.

Milorad Dodik már akkor elismerte, hogy a Bosznián belüli békés szétválás gondolata nem újkeletű. Azonos helyzetben nem lehet egy megoldást felkínálni Koszovóra, a szerbeknek pedig azt üzenni, hogy fenntartás nélkül fogadják el mások döntéseit – jelentette ki a Republika Srpska vezetője, aki ezzel megerősítette a dokumentum megállapításait.

Orbán Viktor, aki 2019 nyarán Budapesten már fogadta Dodikot, két évvel később, 2021 novemberének elején teljes erőbevetéssel foglalkozott a boszniai rendezéssel.

Először Christian Schmidt főképviselővel tárgyalt a Karmelita kolostorban, majd három nappal később, november 6-án – a közzétett fotók tanúsága szerint derűs hangulatban – Banja Lukába utazott, hogy a helyszínen tájékoztassa Dodikot a fejleményekről.

A magyar küldöttség nem is egy, hanem a honvédség két gépével érkezett a boszniai szerbek székvárosába, a kétórás munkaebéddel egybekötött tárgyalásokat azonban nem ott, hanem Dodik közeli szülőfalujának, Laktašinak az egyik vendéglőjében tartották, amely történetesen Dodik egyik rokonának a tulajdonában van.

Megfigyelők azt találgatták, hogy a magyar vezetésnek – Vlagyimir Putyin orosz elnök és Alekszandar Vučić szerb elnök szövetségesének – vannak-e titkos üzleti érdekei Boszniában, vagy Orbán további politikai partnereket keres a térségben.

Ekkor még senki sem tudta, hogy a magyar adófizetők azon a napon százmillió euróval, mai árfolyamon 35,5 milliárd forinttal támogatták a boszniai Szerb Köztársaságot, a Republika Srpskát, amit Orbán Viktor kézbesített.

„A miniszterelnök a nyilatkozatában kifejtette, hogy két dolog miatt érkezett; Magyarországnak fontos a Balkán békéje, stabilitása és biztonsága, ebben a boszniai szerbek kulcsszerepet játszanak. Másfelől fontosnak nevezte, hogy ez a térség fejlődjön, így a magyar kormány kiterjeszti a felelős szomszédság nevű gazdasági programját a boszniai Szerb Köztársaság területére is” – ezt válaszolta akkor az Euronewsnak az utazás célját firtató kérdésére Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

Hasonló tartalmú választ küldött a külügyminisztérium. Sajtóosztálya azt írta: „Magyarország érdekelt abban, hogy a Nyugat-Balkánon béke és stabilitás legyen. Mivel a közvetlen szomszédságunkról van szó, ezért vannak történelmi tapasztalataink arról, hogy milyen az, amikor békétlenség van a régióban. Itt az ideje, hogy a nyugat-balkáni helyzetről ne az ott élők feje fölött beszélgessünk, hanem az ott élőkkel együtt. Dodik elnök kulcspozícióban van a térség stabilitása vonatkozásában. Ezért jó lenne, ha nem csak mi, hanem rajtunk kívül sok más európai vezető venné a fáradtságot és ellátogatna oda, hogy személyesen folytasson párbeszédet”.

Egy többnemzetiségű országban, ahol ráadásul nem is a szerbek vannak többségben, a diplomáciában is szokatlan kulcsszerepet tulajdonítani bármely nemzetnek vagy vezetőjének a többségi lakosságot képviselő politikusok álláspontjának ismerete nélkül, vagy – ami még furcsább – mellőzésével.

A látogatás így azt a látszatot kelti, hogy a „kulcsszereplő” szerbek nézetével kell megbékélnie a bosnyákoknak és a horvátoknak.

Az ismeretlen rendeltetésű, százmillió eurós támogatásra egyébként, aminek hírét először a Szabad Európa helyi tudósítói szivárogtatták ki, rákérdeztek a már idézett decemberi kormányinfón is. Akkor Orbán Viktor azt mondta:

„Van egy programunk, úgy hívják, hogy a Responsible Neighbourhood (Felelős szomszédság, a szerk. megjegyzése). Ez pedig azt a célt szolgálja, hogy a magyar határ vonzáskörzetében, tehát még belátható távolságban a kulturális, szellemi és gazdasági együttműködéseket építsünk ki, és Magyarország minden irányba, Ukrajna irányába is egyébként komoly összegeket mozgósít. Most valóban kis- és közepes vállalkozók számára elérhető gazdaságfejlesztési programban segítünk a boszniai szerbeknek.”

Az egyetlen magyarázat arra, hogy a Magyarországgal szomszédos Horvátország, ahol ráadásul magyarok is élnek, például miért nem kapott támogatást ebből a programból, a Mol-Ina viszály, illetve a Hernádi Zsolt Mol-vezér után kiadott horvát elfogatóparancs lehet.

A bővítési biztos az unió vagy a magyar kormány érdekeit képviseli?

Két és fél héttel Orbán látogatása, november végén Bosznia-Hercegovinába utazott Várhelyi Olivér. A bővítési biztos a kormánykoalíció mindhárom vezetőjével találkozott Szarajevóban, Banja Lukában és Mostarban.

Beszámolója szerint világossá tette, hogy az Európai Unió teljes mértékben elkötelezett Bosznia-Hercegovina stabilitása, szuverenitása, egysége és integritása mellett. „A vezetőknek lépéseket kell tenniük a feszültségek enyhítésére, el kell kerülniük (...) az állami intézményeket aláásó cselekedeteket, újra kell kezdeniük a párbeszédet, és sürgősen vissza kell térniük a működő intézményekhez” – jelentette az út után.

Látogatását követően, azonban harminc EP-képviselő Cseh Katalin vezetésével levélben kérte Ursula von der Leyentől, az Európai Bizottság elnökétől a biztos szerepének kivizsgálását, aki szerintük Milorad Dodiknak asszisztál elszakadási törekvéseiben.

Beadványukat egy jelentésre alapozzák, amely szerint „Várhelyi megállapodott Dodikkal a boszniai szerb köztársaság törvényhozásában tartandó rendkívüli ülés időpontjáról, és az állami intézményektől való egyoldalú kilépést magában foglaló törvényekre vonatkozó hat hónapos moratóriumban”

Várhelyi Olivér, akit azzal vádoltak, hogy az uniós érdekek helyett a magyart képviselő Bosznia-Hercegovinában, ezt a minap cáfolta egy interjúban.

„Az elvárásunk a boszniai szerbek felé, hogy térjenek vissza a kormányba, a parlamentbe, az elnökségi munkába. Bosznia-Hercegovinának, sőt a Boszniai Szerb Köztársaságnak sem érdeke a széttartás, az intézmények munkájának az ellehetetlenítése. Mindezt világosan elmondtam Milorad Dodik elnök úrnak is” – nyilatkozta a bővítési biztos a Magyar Nemzetnek.

Vele szemben a magyar külügyminiszter egyértelműen a szerbek pártjára állt. Szijjártó Péter belengette, hogy a kormány meg fog vétózni minden, a boszniai szerbek irányuló lépést.

„A szankciókkal való fenyegetésnek nem látjuk értelmét” – írta bejegyzésében, amiben az a feltűnő, hogy Szijjártó Péter nem beszélt Bosznia-Hercegovina területi egységéről, amit a kiválással és saját szerb állam megteremtésével fenyegetőző Milorad Dodik boszniai szerb vezető veszélyeztet, és ellene mérlegelik nyugati vezetők – köztük Annalena Baerbock német külügyminiszter – a szankciókat.

Biztonsági okokból lemondják Orbán szarajevói látogatását?

Ilyen előzmények után közeledik január 25., a magyar miniszterelnök szarajevói látogatásának korábban kitűzött időpontja.

Az egyik helyi portál – amely rögtön az ominózus kormányinfó után idézte Orbán szavait, miszerint „hogyan oldjuk meg egy olyan államnak a biztonságát, amelyben kétmillió muszlim él” – arra emlékeztetett: a magyar miniszterelnök nyilatkozatával reakcióvihart indított Bosznia-Hercegovinában. Valójában Orbán azt mondta, hogy az iszlámmal való bármilyen kapcsolat önmagában, bármilyen szinten és formában biztonsági problémát jelent az Európai Unió számára. Ezzel a szerb nacionalisták narratíváját erősíti a muszlimokról, a bosnyákokról és általában Bosznia-Hercegovináról – írta a portál.

Orbán a háború óta kialakult legnagyobb politikai válság közepette, január 25-én érkezik Szarajevóba, miközben előtte egyértelműen Dodikkal kötött szövetséget, neki adott pénzügyi támogatást, Magyarország pedig bejelentette, hogy megvétózza a Boszniai Szerb Köztársaság hatóságaihoz közel álló személyek elleni uniós szankciókat. Vajon a magyar miniszterelnök nyilatkozata arra irányul-e, hogy a vendéglátó politikusok és a közvélemény reakciói alapján biztonsági okokból lemondják a Bosznia-hercegovinai fővárosban tett látogatást? Egy ilyen lépés csak igazolná a „biztonsági fenyegetés” létét, és tovább gyengítené Bosznia politikai pozícióját a jelenlegi válságban – véli a szarajevói Klix.

„A miniszterelnök külföldi hivatalos útjairól mindig kellő időben tájékoztatást adunk a sajtónak” – ezt válaszolta Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke arra a kérdésünkre, vajon Orbán Viktor a jövő héten elutazik-e Szarajevóba.

Öt nappal a látogatás előtt derült ki, hogy a találkozókat, a járványhelyzetre hivatkozva, elnapolták – jelentették a meghívó, Zoran Tegeltija hivatalából.

(A kiemelt képen Milorad Dodik és Orbán Viktor munkaebédje Laktašiban, 2021. novemberében.)

Forrás: Euronews