Orbán családpolitikája a náci Németországra emlékeztet
„Orbán családpolitikája a náci időkre emlékeztet” - ezzel a címmel közölt cikket a Die Welt jobboldali konzervatív német lap. A szerző, Karl Heinz Hausner, aki közgazdaságtant tanít egy főiskolán, továbbá a Munkaerőpiac- és Szakmakutatás Intézete szakértője, rámutatott: a magyar miniszterelnök olyan családpolitikát állít szembe a lakosság fogyatkozásával, amely a nemzetiszocialista diktatúrát idézi fel. Ebből csak a 40 alatti nők profitálhatnak, közülük is csak azok, akik első házasságukban élnek. Az intézkedések célja, hogy megőrizzék a homogén nemzetet - bevándorlás nélkül.
Az előrejelzések szerint az alacsony születési arányszám - 1,5 gyerek esik egy nőre -, a lakosság 2080-ig akár 30 százalékkal csökkenhet, és a V4 államok közül a fogyatkozás csak Lengyelországban magasabb, ahol elérheti a 35 százalékot.
A szerző ezt követően ismertette a CSOK-ra vonatkozó szabályozást, megállapítva, hogy 10 millió forint több egy átlagos éves fizetés háromszorosánál. „Az új magyar családpolitika feltűnően emlékeztet a német birodalom által 1933 júniusában bevezetett, úgynevezett házassági hitelre: ennek is az volt a célja, hogy a nők minél több gyereket produkáljanak, és tehermentesítsék a munkaerőpiacot.
A nőknek házasságban kellett élniük, fel kellett adni a munkahelyüket, és meg kellett felelniük a nácik rasszista ideáljainak. A hitel összege negyedével csökkent minden házasságban született gyerekkel, ezt annak idején úgy nevezték: legyerekezni.”
Minderre, a megcélzott körnek szánt lakásvásárlási hitelekre és a hét ülőhelyes autó vásárlásához adott támogatásra a magyar kormány 2030-ban a GDP mintegy 0,3 százalékát szándékozik költeni, miközben az OECD szerint már most is a legnagyobb családtámogatást nyújtja. Az intézkedések várhatóan csupán a középosztálybeli családok nyerhetnek, vélhetően ők alkotják a megcélzott réteget.
Az új családpolitika a migrációellenes politika része. Emellett egész nagy társadalmi csoportokat zár ki a kormány pénzesőjének élvezetéből: például a magyar gyerekek 20 százaléka él egyedül nevelő szülőnél, többnyire az anyánál, de ők ugyanúgy nem kapnak semmit, mint a külföldi szülők, noha a majdani munkaerő-potenciál szempontjából mindegy, hogy „első házasságból született magyar gyerekek” alkotják-e.
A magyar munkaerőpiac fő problémája az elvándorlás: mintegy 600 ezer - többnyire 25-44 év közötti korú - ember, vagyis a munkaképes lakosság mintegy 10 százaléka él a munkaerő szabad vándorlásának lehetőségével. A családoknak nyújtott támogatások hatáskutatása egyértelműen kimutatta, hogy kizárólag a bölcsődei és óvodai elhelyezés lehetőségeinek a javítása van hatással a születési arányszámokra. A családoknak nyújtott közvetlen anyagi támogatások ugyan jók választási ajándéknak, de korlátozott a hatásuk.
„Orbán Viktor nacionalista családpolitikája nem csupán visszafejlődést jelent, hanem a 80 évvel ezelőtti Németországra emlékeztet. Egy nyílt társadalom másként néz ki” - írta a Die Welt.
