Orbán csupán eszközként használja a kereszténységet
„Orbán a kereszténységet arra használja fel, hogy erősítse szorítását Magyarországon” - ezzel a címmel közölt igen terjedelmes cikket a The Guardian. Orbán jelenleg a harmadik mandátumát tölti, és egyre inkább szélsőjobboldali, migráció-ellenes retorikát használ, ahogyan bebetonozza az ország feletti, egyre inkább tekintélyelvű ellenőrzését. Van azonban egy gond: az Orbán-kormány politikája nem nagyon keresztény - írta a szerző.
Korábban Orbán „illiberális demokráciának” nevezte a rendszerét, de újabban áttért a „keresztény demokrácia” elnevezésre, miközben üzenete továbbra is a bevándorlás megakadályozásáról szól, valamint arról, hogy meg kell védeni az ostromlott Európát a kívülállókról - de ez az üzenet egyre inkább keresztény „csomagolásban” érkezik, mind külföldön, mind odahaza - írta a lap.
Felidézte, hogy az amerikai Függetlenség Napja alkalmából rendezett nagy fogadáson Orbán elmondta: Trump hatalomra jutásával végre átfedés mutatkozik Amerika és Magyarország értékei között. „Egyikünk sem hajlandó elfogadni a modern politika képmutatását, amely figyelmen kívül hagyja a tényt, hogy a kereszténység globálisan a legüldözöttebb vallás” - mondta Orbán.
A magyar katolikus egyház, amely a legnagyobb az országban, támogatja Orbán keményvonalas migrációs politikáját, noha a pápa gyakran felszólítja Európát, hogy legyen toleráns és megértő a menekülőkkel szemben. A magyarok 80 százaléka kereszténynek tekinti magát, de csak 15 százalékuk mondja, hogy rendszeresen jár templomba. „Orbán a késői nyolcvanas években került a politikába kommunistaellenes aktivistaként, akinek kevés ideje volt a vallásra, de a kilencvenes években megtalálta istent, és még a házasságát is újra megkötötte egyházi ceremóniával” - írta a lap.
Azóta gyakran hivatkozott a keresztény értékekre, de ennek intenzitása az utóbbi időben fokozódott. Mostanság alig telik el hónap, hogy Orbán ne fogadna keresztény vezetőket a világ valamely tájáról, jövőre Budapesten lesz az Eucharisztikus Kongresszus, és még az Állami Operaház is keresztény évadot hirdetett. Van azonban egy gond: az Orbán-kormány politikája nem nagyon keresztény - írta a lap. Törvényt hozott a hajléktalanság kriminalizálásáról, a menedékért folyamodókat konténerekbe zárja a tranzitövezetekben, és nem ritkán éhezteti őket. A kormány és a katolikus egyház együttműködésével kapcsolatban példaként a cikk Kiss-Rigó László püspököt mutatta be, aki visszhangozta Orbán migrációval kapcsolatos álláspontját, az egyház tulajdonában lévő szegedi fociklub elnöke, és hamarosan megnyitja az új szegedi stadiont, amely csupán része a futball-őrült Orbán sportba tett befektetéseinek.
A szerző megkereste Iványi Gábort is, aki korábban jó viszonyban volt Orbánnal. Iványi úgy vélekedett, hogy Orbán politikája ellentétes a keresztény értékekkel, és erre számos példát hozott fel. Idézett a lap más bírálókat is, akik a „keresztény értékek” emlegetését valami más kódjának tekintik. Michael Ignatieff, a CEU elnök-rektora szerint nem is kétséges, hogy ebben az összefüggésben a kereszténység a „konzervatív, fehér Európát” jelenti. A cikk szólt arról is, hogy a magyar külpolitikában is megmutatkozik mindez, és részletesen szólt a „Magyarország segít” projektről. Szólt arról is, hogy Novák Katalin családügyi államtitkár gyakran találkozik jobboldali keresztény csoportokkal és szerveződésekkel. Végül a cikk megállapította: úgy tűnik, Orbán helyzete Európában meggyengül az európai választás és a potenciális szélsőjobboldali szövetségesek körében bekövetkezett botrányok után, ami azt jelenti, hogy a jelen helyzetben Trump és a jobboldali republikánusok támogatása hasznos áldás.
