Orbán-évértékelő: Nem jön ki az (egészségügyi) matek

2019. február 11. 16:23

„Nem tudni, milyen 700 milliárd forintról beszélt Orbán Viktor, ha a már régebb óta ismert összegről, akkor abból már 500 milliárdot elköltöttek, a fennmaradó 200 milliárdból pedig még az Egészséges Budapest program sem jön ki, azt viszont nem tudjuk, hogy  700 milliárdot szánnak-e a központi régió fejlesztésére” – mondta a Hírklikknek Kincses Gyula. Az egészségpolitikus hozzátette: Orbán évértékelőjében először hozta szóba az egészségügyet, legalább annyit mondott, hogy „valami mocorog” az ágazatban.

„Orbán Viktor számára az egészségügy – legalábbis az eddigi évértékelőit tekintve – ingoványos talaj volt: nem tudott hihetőt mondani róla, azzal pedig nem állhatott ki, hogy egyre rosszabb a helyzet” – fogalmazott Kincses Gyula. Hozzátette: „azt azért most sem merte kimondani, hogy jobb lett, vagy hogy jobb lesz, csak annyit, hogy valami mocorog”.

Kincses szerint az tagadhatatlan, hogy az említett ötszáz milliárd forintból – ami alapvetően uniós támogatás volt – valóban jobb lett a vidéki egészségügy fizikai állapota, miközben tovább nőtt a vidéki és a főváros ellátás közötti – az előbbi javára meglévő –  szakadék.

Budapesten egyre botrányosabb a helyzet, ugyanis minimum harminc éve nem költöttek a főváros egészségügyi intézményrendszerének a karbantartására. „Ez nem csak az utolsó tíz év sara, ám mára a helyzet romlása nagyon látványossá vált” – tette hozzá a szakértő.

Kérdésünkre, hogy ez a főváros egyfajta büntetés-e, Kincses nemmel válaszolt. Egyszerűen az az oka, hogy a középső régió fejlettségi szintjén – az uniós szabályok értelmében – már nem lehetett  a Kohéziós Alapot  felhasználni. Az persze már vitatható – tette hozzá –, hogy vajon a budapesti fejlesztésekre szánt magyar költségvetési forintokat tényleg a stadionok építésére, a Várba költözésre, a történelmi restaurálásokra kellene-e fordítani.

S még ha a fővárosban fel is hozzák az egészségügyi infrastruktúrát a megfelelő szintre, lesznek szuperkórházak, ki fog bennük dolgozni? – teszi fel a kérdést Kincses Gyula, utalva az egészségügy egy további súlyos problémájára, a szakemberhiányra. Ugyan az elvándorlást megakadályozandó, illetve az ágazat vonzerejét növelendő beígértek egy 70 százalékos szakdolgozói béremelést, amiből 2019-re 8 százalékos jut (ám csak a második félévtől, azaz évre kivetítve csak 4 százalékos lesz az emelés), ennek hatása markánsabban már csak évek múlva fog jelentkezni. Addig ki és hogyan állítja meg az orvos- és nővér-elvándorlást? – teszi fel a kérdést. Igaz – mutat rá –: az infrastruktúra-fejlesztésre, építkezésre is szükség van, de ha nem tesszük mellé a humán-erőforrás fejlesztését, nem teremtjük meg annak a megfelelő körülményeit, akkor nem lesz, aki működtesse az egészségügyet. „Az persze más kérdés, hogy a fejlesztés, az építkezés, a tervezés azok a tevékenységek, amelyekkel villogni lehet, s amelyek elvégzéséve meg lehet bízni a baráti cégeket”.

Kincses Gyula még egy szempontra felhívta a figyelmet: „Nem véletlenül nem szokás beszélni arról, hogy ha elkezdenek működni a szuperkórházak, akkor a jelenlegi kórházi struktúra nem működtethető tovább”. Nem csak amiatt  kell majd az elavult intézményeket bezárni, mert nem lesz elegendő orvos és szakápoló, hanem azért is, mert a korszerűsítésnek a velejárója, hogy kevesebb, de jobb intézmény látja el a feladatokat.

Szerző: NVZS