Orbán ismét ellenségkép-kiépítésbe fogott

HírKlikk 2020. január 28. 06:09 2020. jan. 28. 06:09

Az ügyvédek, akik fosztogatják a magyar államkasszát, bírók, akik veszélyes bűnözőket szabadlábra helyeznek – Orbán Viktor magyar miniszterelnök új ellenségképet épít, és eközben nyíltan megkérdőjelezi a jogállamiságot – írta a Der Spiegel. Keno Verseck, a lap tudósítója szerint, az új ellenségkép kiépítése egyszer már Orbán hasznára vált öt évvel ezelőtt.

Mostanság nem mennek jól a dolgok Orbán számára: az európai választás nem hozta meg a várt áttörést, szövetségesei Olaszországban és Ausztriában kénytelen voltak távozni a kormányból, és Orbán Fidesz-pártja az októberi választásokon kellemetlen vesztességeket szenvedett el. Sok magyarnak elege van a Fidesz-politikusok önelégült stílusából és korrupciós ügyeiből – sorolja az Orbánt érintő fejleményeket a tudósítás.

Öt évvel ezelőtt az új ellenségkép sikeres kiépítésében a narratíva a „migránsáradat” volt, amely úgymond majd felvizezi a magyar nemzeti karaktert. Mostanra az országot szinte teljesen lezárták, a migrációs téma már nem húz, ugyanis az országban alig vannak menekültek. Ám most – a jelek szerint – Orbánnak sikerült új ellenségképet találnia: a jogászok, ügyvédek és bírák, akik kihúzzák az állam és az emberek zsebéből a pénzt, s a bűnözők, akik Orbán szerint túl nagy jogokkal rendelkeznek, valamint a „dolgozni nem akaró romák” képében.

Az új kampány egyik szlogenje a „börtönbiznisz". A témát Orbán januári éves sajtóértekezletén vezette fel, amikor közölte: utasította a kormányt, hogy ne teljesítse a fogva tartás körülményei miatt megítélt kártérítést, és ne fizessen ki több pénzt bűnözőknek. Indoklásként azt hozta fel, hogy a bűnözőknek fizetendő kárpótlások „sértik a magyar emberek igazságérzetét”. 

A Spiegel szerzője ismertette a börtönkörülmények miatt megítélt kártérítés hátterét az Európai Emberi Jogi Bíróság 2015-ös ítéletétől kezdve, majd Orbán Viktor pénteki rádióinterjújából kiemelte, hogy a kormányfő azt mondta: „jól ismert ügyvédcsoportok használják ki a kínzásról szóló, laza és abszurd európai szabályozást”. Magyarországon mindenki érti, hogy az efféle oldalvágások az ismert kritikus ügyvédek, a jogvédő szervezetek és az EU ellen irányulnak.

Orbán eredetileg azt tervezte, hogy gyorsan hoznak egy törvényt, amely megtiltja a kártérítések kifizetését, de a kormányfő – a várakozások ellenére – elrendelte, hogy a kártérítéseket „a jogilag lehetséges legkésőbbi időpontban” fizessék ki. A Der Spiegel ezzel kapcsolatban írásban feltett kérdésére nem válaszolt a miniszterelnöki hivatal.

A szakértők mélységes aggodalommal szemlélik Orbán ilyen irányú előretörését. A szerző Magyar Györgyöt idézte, aki szerint a jogerős ítéletek végrehajtásának megtagadása „a jogállam halálát jelenti”. 

A cikk kitér arra is, hogy a jogot végzett Orbán éves sajtóértekezletén megtámadott egy további ítéletet is, amely az apartheidet idéző szegregáció egy esete miatt nagy kártérítést ítélt meg gyöngyöspatai romáknak, és idézte Orbán ezzel kapcsolatos kijelentéseit. A kormányfő és a Fidesz politikusai többször bíráltak olyan döntéseket is, amelyek nyomán, bűnözők feltételesen szabadlábra kerültek, és felvetették az idő előtti szabadlábra helyezés tiltását, vagy szigorú korlátozását.

 „Orbán mindezzel a széles körben elterjedt haragot használja fel, de alighanem a magyar igazságszolgáltatást is igyekszik megfegyelmezni. A bírák ugyanis az elmúlt években gyakran panaszkodtak arra, hogy belenyúlnak a munkájukba. Handó Tündének botrányos hivatalvezetés miatt távozni kellett tisztségéből, a bíróságok legfelső felügyeleti szervének éléről... Tamás Gáspár Miklós baloldali filozófus egy kommentárban mindenesetre azt írta: ha Orbán megvalósít egy olyan ötletet, mint a kártérítések kifizetésének megakadályozása, akkor ez államcsíny jellegű alkotmánysértés lesz” – mutatott rá Verseck.

Forrás: Hírklikk