Orbán még bizonytalanul reagál az ellenzék összefogására
„Sok ellentmondás van Orbán mozgásában, látszik, hogy nem tudja mihez kezdjen az ellenzéki összefogással, persze majd idővel irányba fog állni, ám jelenleg káosz és bizonytalanság jellemzi” – véli Pulai András, a Publicus Intézet vezetője, aki szerint egyelőre Orbán igyekszik búra alatt tartani a szavazóit a 2022-es választások esélyeit, az ellenzék politikai helyzetét és állapotát illetően. Ez azonban kétélű fegyver, hiszen a hívei nem érzékelik a veszélyt, s ez visszaüthet az aktivitásukban. A Publicus legfrissebb kutatása a nyári felmérés által tükrözött képet erősíti, csak pár százalékpontnyi elmozdulások vannak ahhoz képest. Ami külön érdekes, hogy ma már az ellenzéki szavazók inkább kiállnak az egy közös lista mellett.
Egyértelműen megerősítette az ellenzéki szavazók véleményét a Publicus legfrissebb felmérése: többségük közös jelöltet, közös miniszterelnök-jelöltet, közös listát és előválasztást akar. A Népszava felkérésére augusztus utolsó napjaiban készített kutatás azt mutatja, hogy az ellenzéki szavazók 76 százaléka szerint, inkább növeli az ellenzéki esélyeket, ha mind a 106 egyéni választókörzetben csak egy ellenzéki jelölt indul a Fidesz jelöltje ellen, ahogy arról a hat párt meg is állapodott. (A kormánypárti szavazók a tagadás állapotában vannak: csak 20 százalék gondolja ezt.)
A közös listát az ellenzéki szavazók 64 százaléka tartja jobb eredménnyel kecsegtetőnek (a kormánypártiaknál az arány 22 százalék), miközben a közös miniszterelnök-jelölt állítást az előbbiek 72 százaléka (az utóbbiaknak pedig csak 24 százaléka) tartja célravezetőnek.
Pulai érdekesnek tartja, hogy az összes ellenzéki párt szavazói preferálják az egy közös listát, ami némi elmozdulás a korábbi véleményekhez képest. Persze az is igaz – fejtette ki –, hogy a legutóbbi felmérés óta tisztázódott a pártok álláspontja erről. Ma már a Jobbik kivételével (amelyik az adott helyen a „legjobb megoldás” híve), mindegyik párt közös listát akar, illetve a Momentum, ha nem is deklaráltan, de inkább a két lista felé hajlik.
Érdekes az előválasztással kapcsolatos egyértelmű álláspont: a megkérdezettek kétharmada (67 százalék) szerint előválasztással kellene kiválasztani a közös miniszterelnök-jelöltet, s csak a válaszadók 16 százaléka véli úgy, hogy a pártoknak, politikusoknak kell megegyezniük a színfalak mögött abban, hogy ki legyen az ellenzék jelöltje.
Kérdésünkre, hogy valóban olyan csodafegyver lehet-e az előválasztás, Pulai emlékeztetett arra, hogy ahol volt ilyen (a tavalyi önkormányzati választások előtt a fővárosban és a IX. kerületben), ott bebizonyosodott, hogy nagyon komoly esélynövelő erőt jelent. Mondott egy ellenpéldát is: Győrött, ahol az ellenzéki szavazók számítottak egy előválasztásra, ami azonban elmaradt, s ez bizony demotiválta őket. S hogy szerinte milyen kiterjedt lesz a 2022-es országgyűlési választások előtt az előválasztás az egyes induló helyekért? Pulai valamifajta keverékre számít, ahol lesz ambíció erre és persze jelölt, ott tartanak, ahol nem, ott elmarad, „de országosan is hoz az ellenzéknek, ha lesznek ilyenek”. Ami pedig a miniszterelnök-jelöltet illeti, úgy véli, hogy az előválasztás azon fog múlni, hogy kik lesznek a jelöltek, illetve lesz-e egyértelmű közös jelölt, „amit szintén el tudok képzelni, bár nem biztos, hogy az szolgálná az ellenzéki jelölt érdekét”. Mint ugyanis rámutatott: még ha van is esélyes és egy kevésbé esélyes jelölt – ahogy a főpolgármester-jelölti előválasztáson történt – lehet, hogy fontosabb, összességében hasznosabb az ellenzék számára megtartani az előválasztást.
Fontos információval szolgál az is, hogy milyen arányban hallottak a válaszadók az ellenzék összefogásáról. Nos, minden második megkérdezett hallott arról, hogy a hat legnagyobb ellenzéki párt vezetője megegyezett a 106 egyéni közös jelölt indításában a Fidesz jelöltje ellen. Az természetes, hogy az ellenzéki szavazók nagyobb százalékban értesültek erről, a nagy többségük által támogatott fejleményről. Ám a fideszeseknek csak a 38 százaléka, de még a bizonytalanoknak is csak a 41 százaléka hallott róla.
„Ez fontos információ, azt mutatja, hogy a kormánypárti szavazók nincsenek képben az ellenzéki felkészülést illetően” – mutatott rá portálunknak Pulai András. Mint kifejtette: „a Fidesz igyekszik búra alatt tartani a választóit a 2022-es választási esélyeket, valamint az ellenzéki politikai helyzetét és állapotát illetően."
De nem üthet-e ez vissza? – kérdeztük. „Valójában kétélű fegyver búra alatt tartani a választókat, hiszen azok ebben az esetben nem észlelik a veszélyt” – mondta, rámutatva, hogy Orbán Viktor Magyar Nemzetben hétfőn megjelent esszéje pontosan arról szólt, hogy lassan elkezdi levenni a búrát és az ellenzéket, a formálódó ellenzéki együttműködést állítani a célkeresztbe. Pulai azonban nem tartja egyszerűen kivitelezhetőnek egyidőben búra alatt tartani és az információktól megfosztani a szavazókat. Mindenesetre „egyelőre sok ellentmondás van Orbán mozgásában, látszik, hogy nem tudja, mihez kezdjen az ellenzéki összefogással” – foglalta össze a véleményét, kiegészítve azzal, hogy „persze majd idővel irányba fog állni, ám jelenleg káosz és bizonytalanság jellemzi”.
