„Orbán nem kompromisszumot akar kötni, hanem az EU-t igyekszik lejáratni”

HírKlikk 2020. október 1. 19:43 2020. okt. 1. 19:43

Katarina Barley az Európai Parlament alelnöke követelte, hogy az unió erősebb nyomást gyakoroljon Budapestre és Varsóra. Úgy vélte, ki kell éheztetni a két tagállamot, hogy tiszteletben tartsa a jog uralmát, mert nem egyetlen elcsúszásról van szó, hanem szisztematikusan építik át a jogállamot, a fellépéshez pedig az uniós támogatások hatékony emelőt kínálnak.

Barley a Deutschlandfunk német közszolgálati műsorszórónak adott interjút. Az újságíró megállapította, hogy a vonatkozó európai fegyelmezési kísérletek eddig nem, vagy alig jártak sikerrel, az utóbbi napokban pedig eszkalálódott a helyzet. Az új német javaslatot sok bírálat érte, és úgy tűnik, hogy az Európai Parlament a konfliktus megoldatlansága miatt hajlik arra, hogy elutasítsa a korona-segélyalapot. Barley, a parlament alelnöke, aki tavalyig igazságügyi miniszter volt országában, kifejtette: a jogállamisági jelentés, és az abból következő esetleges pénzügyi konzekvenciák két új eszköz, amelyet azért teremt magának az EU, hogy felléphessen a jog uralmának megsértései ellen. A jelentés pedig teljesen új, és azért is fontos, mert a kelet-európai államok narratívája az, hogy a Nyugat Kelet ellen volna, a Nyugatnak nem tetszik, ahogy ott élni akarnak, és rájuk akarnak kényszeríteni valamit – ebben több objektivitásra van szükség.

Barley szerint szó sincs arról, hogy az EU csak a kelet-európai tagállamokat venné célba, hiszen foglalkozik Máltával és Szlovákiával is, ahol újságírókat gyilkoltak meg. „Magyarországon és Lengyelországban azonban különösen súlyos a helyzet, mert ott szisztematikusan és strukturálisan építik le a jogállamot, nem csak egyedi elcsúszások mutatkoznak. Az úgynevezett jogállamisági mechanizmus lassan elhullatja az összes fogát, és most úgy tűnik, hogy az EU csak akkor fog majd tudni lépni, ha elsikkasztják az uniós pénzeket, de ha például felszámolják az igazságszolgáltatás függetlenségét, akkor nem. Márpedig a cél egy általános mechanizmus volt azok ellen, akik nem tartják magukat az EU értékeihez – mondta Barley.

Hozzátette: még messze nem írta le a dolgot, mert a parlamentben a négy nagy frakció pártokon átívelően ragaszkodik az eredetileg tervezett szankcionálási lehetőséghez. „A parlament nem fixálódott a javaslatok valamelyikére, de hatékony mechanizmust akar. Most a költségvetésről van szó, amelyből Lengyelország és Magyarország is részesedni akar. Ha most nem tudunk lehetőséget teremteni arra, hogy fellépjünk a jog uralmának megsértése ellen, akkor mikor?”. 

Arra a kérdésre, hogy miként magyarázzák majd meg a sürgősen támogatásra szoruló országoknak, ha elhúzódik a vita, Barley kifejtette: Orbán éppen itt veri be az éket: nyomást akar gyakorolni a parlamentre, és azt mondja, most hátradől, és kivár, mert akkora lesz a nyomás, hogy a végén engedni kell. „Ki kell éheztetni pénzügyileg: szüksége van arra a pénzre neki is, és ha azt mondjuk, hogy addig te sem kapsz pénzt, előbb-utóbb szerintem legalább bizonyos pontokban engednie kell. Ehhez persze szükséges a közvélemény támogatása is. Ha ugyanis most feladjuk a jogállamiságot, akkor még hét évig olyan állapotok uralkodnak majd az unióban, amilyet a polgáraink nem akarnak, mert a pénzük Orbánhoz és Kaczynskihoz folyik” – mondta az Európai Parlament alelnöke.

„Orbán Viktort a jelen eszközökkel nem lehet megfogni, egyáltalán nem akar kompromisszumot kötni, sőt, ellenkezőleg, az EU-t akarja lejáratni. Ezért is lenne olyan fontos, hogy ebben a kérdésben kemények maradjunk, és azt mondja: ha illiberális demokráciává építed át az országodat, nem kapsz pénzt” – jelentette ki.