Orbán nem törődik kínai kokettálásának veszélyeivel
„Magyarország Kína támadási pontja Európa felé” ¬ Ezzel a címmel közölt cikket a jobboldali konzervatív német Die Welt. Az előfizetőknek szánt cikk szerint nem ma kezdődött Orbán Viktor kokettálása Kínával, s a magyar kormányfő nem törődik az EU-t és a NATO-t nagyon is aggasztó kockázatokkal.
A kapcsolat legújabb állomása, hogy Budapesten létesít kampuszt a tekintélyelvű kínai állam káderképző – méghozzá európai szemmel igen furcsa körülmények között. Az egész munkát a kínaiak végzik, a közbeszerzési kiírás nélkül a munkát elnyert fővállalkozó egy olyan cég lesz, amely feltehetőleg kapcsolatban áll a kínai titkosszolgálattal. Ami biztos, amikor ez a cég pár éve megépítette Addisz Abebában az Afrikai Unió székházát, lehallgató készülékeket találtak a falakban.
Orbán azonban nem fél a veszélyektől, sőt, Panyi Szabolcs a Direkt36-tól úgy látja, hogy a politikus kifejezetten azt szeretné, ha Kína Magyarországot tekintené dobbantónak az EU felé. Ezért nem érdekli, hogy a kínai diákok nem ritkán kémkedni szoktak. Valószínűleg abból indul ki, hogy a magyar technológiai szint folytán a hazai iparnak nincsenek olyan titkai, amelyekre a kínaiak le akarnának csapni.
Az viszont jelképes, hogy a világra nyitott, liberális, és nagy tekintélynek örvendő CEU helyébe éppen a Fudan lép, amely szakmailag jó, ám falai közt aligha lehet majd az emberi jogok fontosságáról, vagy az ujgurok, illetve a hongkongi elégedetlenség elnyomásáról tanulni. Ugyanakkor az intézménybe 5-6 ezer diák jár majd, így Kína rátelepszik a felsőfokú magyar képzésre.
Orbán részben gazdasági előnyökben gondolkodik, részben a mozgásterét próbálja növelni, minél inkább igyekszik sarokba szorítani őt az Európai Unió. A járvány során is építette a kínai kapcsolatot, hiszen nagy mennyiségben rendelt kínai oltóanyagot, amit Brüsszel nem vett jó néven, miként nem örül annak sem, hogy az ország potenciálisan bázisként szolgálhat a kínai hírszerzés számára Európa ellen.
