Orbán Putyin ügyvédje és szószólója az Európai Unióban
„Orbán Viktor Putyin ügyvédje az EU-ban” címmel közölt cikket a Frankfurter Rundschau, amely megállapította: Magyarországnak feszült a kapcsolata Ukrajnával, de jó viszonyban van Moszkvával, és ezzel egyedülálló az EU-ban.
Fiatal másként gondolkodóként Orbán a szovjet csapatok kivonását követelte 1989-ben, de ma már nem tart Putyin közelségétől. Miközben az ukrajnai határok mentén zajló orosz katonai felvonulás egész Európában nyugtalanságot kelt, Orbán február 1-jén Moszkvába látogat. A közlés szerint a Paksi Atomerőmű fejlesztéséről, a gázszállítások növeléséről, az orosz Covid-vakcina magyarországi gyártásának megkezdéséről és közös kutatási projektektől szándékozik tárgyalni Putyinnal – emlékeztet a Frankfurter Rundschau.
Magyarország fokozott erőfeszítéseket követel az ukrajnai konfliktus megoldására, ahelyett, amit Szijjártó külügyminiszter „hisztériának” minősít.
Orbán nem csak az EU-ban, hanem a V4 csoportjában is szívesen vállalja Putyin ügyvédjének és szószólójának a szerepét. Például évek óta szót emel az EU Moszkvával szemben meghirdetett szankciói ellen. Már Putyin 2017-ben tett budapesti látogatásakor is arról beszélt, hogy Nyugat-Európában sajnos „divat lett” az oroszellenes politika.
Miközben az EU tagállamai közül Magyarország az egyetlen, amely keresi a szoros egyeztetést Moszkvával, Budapest Kijevhez fűződő kapcsolatai feszültek, mindenekelőtt az ott élő magyar kisebbség miatt. Kijev szeptemberben rossz néven vette egy orosz-magyar gázszállítási szerződés létrejöttét is, amelynek értelmében Magyarország Ukrajna megkerülésével, a Fekete-tenger alatt húzódó gázvezetéken át kap orosz gázt.
Budapest és Moszkva szoros gazdasági kapcsolatokat is ápol, amint egyébként az unió többi tagállama is. Az ukrajnai konfliktusban az EU határán elterülő Románia és Szlovákia a NATO megerősített jelenlétére támaszkodik, ellenben Magyarország a „keleti nyitás” politikájával az Oroszországgal való gazdasági együttműködés fejlesztésére és a Moszkvához való közeledéssel reagál. A nyugati bíráló hangokat a magyar diplomácia vezetője visszautasítja, képmutatónak minősíti azzal, hogy a „politikai korrektség” motiválja azokat – emlékeztetett a lap.
