Orbán szerint Magyarország nem korruptabb, mint Dánia, Németország vagy Ausztria
Az Európai Unió végrehajtó testülete azt követeli Magyarországtól, hogy változtassa meg a közbeszerzések jogi szabályozását, és amíg ez meg nem történik, nem szándékozik folyósítani az országnak a 750 milliárd eurós újjáépítési alapból – írta a Reuters exkluzív értesülései alapján. (Az információra reagálva Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden azt mondta, hogy a magyar kormány sem formális, sem informális megkeresésről nem tud – a szerk.)
A hírügynökség betekintést nyert egy január 26-án kelt belső dokumentumba, és megkérdezte róla a magyar kormányt is, amely azt válaszolta, hogy „dolgoznak a bizottságnak adandó válaszon”. Budapest a tervek szerint közel 6,3 milliárd eurót kaphat az alapból, amennyiben megfelelő tervet terjeszt elő az összeg elköltéséről április végéig, és azt elfogadja Brüsszel és a többi tagállam. A bizottság a dokumentumban az adatok átláthatóságának és hozzáférhetőségének javítását követeli, azzal, hogy ez tisztességesebb és nyitottabb közbeszerzési eljárásokhoz vezetne. Magyarországon a 2015-2019 közötti időszakban az OLAF tavalyi jelentése szerint az uniós pénzekkel kapcsolatos szabálytalanságok a támogatások mintegy négy százalékát érintették, miközben az uniós átlag 0,36 százalék, és a második legrosszabb eredményt Szlovákia érte el 0,53 százalékkal.
„A bizottság részéről teljesen felelőtlen eljárás lenne, ha engedné, hogy a támogatásokat olyan rendszer kezelje, amely nem rendelkezik csalás elleni szükséges szabályozásokkal” – mondta a Transparency Internationalt képviselő Nicholas Aiossa. Orbán vitatta az OLAF megállapításait, és szeptemberben azt mondta a Reutersnek, „Nem fogadom el, hogy Magyarország korruptabb lenne, mint Dánia, Németország vagy Ausztria”. A magyar félnek eljuttatott dokumentum fel is sorolta a követelt jogszabályi változtatásokat, amelyek a jobb átláthatóság, a pályázók közötti valós verseny és a felelősségre vonás javításához szükségesek, hogy el lehessen kerülni a csalásokat, és vissza lehessen szerezni a rosszul elköltött pénzt. A bizottság rámutatott: „a testület évek óta követeli a közbeszerzési kockázatok alaposabb elemzését és ellenőrzését, de a jelek szerint ez a legmagasabb szinten ütközik politikai ellenállásba”. A Reuters szerint a bizottság más országokkal szemben is támasztott kifogásokat. Így Németországtól például a nyugdíjrendszer reformját indítványozta, ezt azonban Berlin elutasította, mert a választások előtt ez igen érzékeny téma.
