Orbán válasza a kilakoltatás előtt álló kilencgyermekes családnak: Kapjátok be!

A történet lényege, hogy kilakoltatás vár Krisztinára és kilenc gyerekére, a bajt tetézi, hogy a gyerekeket – egy kivételével, aki elmúlt 18 éves – elveszi az anyától a gyámhivatal.

Krisztina végső elkeseredésében Orbán Viktornak írt levelet, tőle várt segítséget, megoldást az életükre. A miniszterelnök más fontos elfoglaltságai miatt a Levélügyi Osztály válaszolt az elkeseredett asszonynak, akit rögtön a válaszlevél elején meg nyugtattak, hogy „Őszinte megértéssel és együttérzéssel olvastuk sorait, melyekben egyéni élethelyzetét osztotta meg velünk”.

Ez már azért is megható, mert bár a családok éve véget ért, a kormány az idén sem feledkezik meg a családokról. Együtt érez a nehéz helyzetben lévőkkel és megérti a problémáikat. Mely problémák nyilván abból is adódnak, hogy kilenc gyerek nevelkedik a családban. Minek ennyi gyerek egy helyre, kérdezhetnénk, ha nem tudják őket eltartani, lám, Orbán Viktornak is csak öt gyereke van, nem is siránkozott soha emiatt, és nem kellett semmilyen hivatalhoz fordulnia segítségért.

Üröm az örömben, hogy hiába a megértés és az együttérzés, a miniszterelnök, bármennyire is szeretne, nem tud segíteni, mert kötik őt a szabályok és a törvények. Nem ennyire érthetően fogalmazta meg mindezt a Levélügyi Osztály a kilencgyermekes asszonynak, akinek hamarosan nem lesz fedél a feje fölött és a gyerekeit is elveszik tőle. Ennél jóval cirkalmasabban fogalmaztak, bizonyára abból kiindulva, hogyha Krisztina nem ért egy szót sem a szövegből, talán könnyebben viseli el az igazságot.

A Levélügyi Osztály nem állt meg a tények rögzítésénél és az együttérzés kinyilvánításánál, emellett még tanácsokat is adnak az asszonynak. Az egyik, hogy beszéljen a problémáról a volt férjével. Szerény meglátásunk szerint, ha Krisztina meg tudta volna beszélni a problémát a volt férjével, akkor nem Orbán Viktorhoz fordult volna segítségért. A Levélügyi Osztály e hasznos tanács mellett még más konkrét javaslattal is szolgált: forduljon az önkormányzathoz, tőlük kérjen lakást, vagy házat. Mint kiderült ez is megtörtént, ám a zsámboki önkormányzatnak nem volt olyan háza, lakása, amit oda tudott volna adni Krisztináéknak.

Megjegyeznénk, hogy a Budai Várban vannak üresen álló önkormányzati lakások, melyek egyikét talán ki lehetne utalni a kilencgyermekes családnak. Így kapott ott bérlakást Palkovics László miniszter, vagy például Bayer Zsolt, utóbbi egy pilisi faházat adott cserébe ellentételezésként. Egy kis faházat a kilencgyerekes családnak is össze lehetne dobni, melyet aztán felajánlhatnának az első kerületi fideszes önkormányzatnak, s már költözhetnek is Krisztiáék a szép, panorámás, alacsony bérű várbéli otthonukba. Ráadásul a csereként szolgáló faház is visszakerülhet eredeti tulajdonosához, merthogy Bayerék esetében is ez történt.

Azért az az eddigiekből is kitetszik, hogy mind Orbán Viktor, mind az ő megbízásából eljáró Levélügyi Osztály lelkiismeretesen foglalkozott a témával. Ha a helyzet nem volna véresen komoly, most viccelődhetnénk, hogy Orbán közéjük is lövethetett volna, vagy lehordja őket a sárga földig. Kioktatta volna Krisztinát és családját, hogy miért nem születtek jobb családba, olyanba például, ahol nem gond a lakhatás, a mindennapi étel, a ruházkodás. Tessék példát venni azokról, akiknek megvan mindenük, nem szenvednek hiányt semmiben, lám, Tiborcz István, a miniszterelnök veje is épp most került fel a leggazdagabbak listájára, 33 éves korára már 35 milliárd forint a vagyona.

Megtehette volna a Levélügyi Osztály ezt is, ám levelük végén ehelyett azt írták: „Őszintén sajnáljuk, hogy a tájékoztatáson túl nem lehettünk a segítségükre. Helyzetüket átérezve, ezúton kívánunk Önöknek Miniszterelnök úr nevében kitartást és további minden jót!”

Utóbbi mondatot lefordítjuk magyarra: Kapjátok be!