Orbán vétódiplomáciája termőre fordult
Miután sikerült Orbánt és lengyel „barátját” leszerelni, most három balti tagállam kapott vérszemet és fenyeget a koronavírus utáni helyreállítási csomag megtorpedózásával.
Az uniós intézmények szépen, annak rendje és módja szerint teszik a dolgukat, hogy minél előbb pénz jöhessen az arra már régóta váró országokba. Egy nagy lépéssorozat még hátra van: ahhoz, hogy a szükséges hiteleket felvehesse az EU, minden tagállam parlamentjének meg kell szavaznia az úgynevezett „saját forrás határozatot”, hogy legyen fedezet majd a visszafizetésre is.
A dolog pikantériájához hozzájárul, hogy ismét a Tanács egy határozatának érvényesítése körül megy a vita: a költségvetési csomagban az európai közlekedési hálózatra szánt 28,4 milliárd euróból ugyanis a balti térséget Európa többi részével összekötő gyorsvasútra a Tanács eleve „félretett” egy 1,4 milliárd eurós összeget. Az Európai Parlament természetesen támogatja a projektet, de szerintük nem szabályos a költségvetésben konkrét projekteket nevesíteni, azokat pályázatokon kell kiválasztani, még ha biztos is, hogy ez a vasút a nyertesek között lesz.
A balti államok azonban biztosra akarnak menni. Az persze már csak a fantázia világába tartozik, hogy mi lenne, ha ezután magyar ellenzéki uniós képviselők a Lánchíd felújítására a kormány által megígért, de le nem szerződött összeget, vagy más budapesti nagyprojektet is be szeretnének tetetni a költségvetésbe…
Nyilván ez még nagyobb lavinát indítana el, ezért esély sincs rá. A baltiak fenyegetésüket viszont a Tanács soros elnökének, Costa portugál miniszterelnöknek írt levelükben hivatalossá tették. Ezután várhatjuk, mi következik: a magyar kormány is belengette a parlamenti jóváhagyás megtagadását, ha mégis fennállna a jogállamisági mechanizmus elindításának veszélye. Arra nem számított viszont, hogy mások is követik példáját, és ezzel a Magyarországra érkező pénz is késhet.
Szabó S. László
