"Orbán Viktor egy bűnszövetkezet élén áll"
„A magyar maffiaállam a büntetlenségért küzd” - ezzel a címmel közölte Magyar Bálint és Madlovics Bálint (Pénzügykutató) cikkét a Project Syndicate, amely összesen 156 ország 506 sajtóorgánumához jut el 61 nyelven. A szerzők megállapítják: Orbán Viktor olyan politikai-gazdasági klán élén áll, amely nem különböztethető meg egy magán-bűnszövetkezettől, és Orbán EU-ellenes álláspontja nem egy Európáról szóló eltérő víziót tükröz, hanem arról szól, hogy el kell bástyáznia magát és klánját a bűnüldözéstől.
A cikk részletesen beszámol arról, hogyan lett Magyarország posztkommunista maffia állam, és ez miben érhető tetten. „Egy bűnszervezetnek három dologra van feltétlenül szüksége: pénzforrásokra, a pénzmosás lehetőségére és tagjai büntethetetlenségére” - írták. Az utóbbi megköveteli a bűnüldözés semlegesítését, amit Orbán az EU szintjén sokkal nehezebben tud megvalósítani, mint Magyarországon. A magyar maffiaállam az elmúlt évtizedben megvalósította az első két feltételt - a fosztogatást és a pénzmosást - írták a szerzők, és ezt számokkal és tényekkel támasztották alá. Emellett a külső pénzforrások bevonása, mint a Paks II., a kínai vasútépítési projekt, vagy a Törökországgal való hadiipari együttműködés a keleti autokraták zsarolható vazallusává teszi Orbánt, és ezzel trójai falóvá, amely képes az EU további integrációjának és az unió globális politikai ambícióinak aláásására.
Orbán EU-ellenes álláspontját a büntetlenség szükséglete magyarázza. Magyarországon ezt már sikerült biztosítani a rendőrség, az ügyészség, az Alkotmánybíróság átvételével. A magyar rezsimnek azonban nemzetközi szinten is nélkülözhetetlen, hogy ne legyen büntethető. Ennek érdekében próbálta Orbán kihasználni az EU egyik strukturális hibáját, a tagállamok vétójogát. Emellett zsaroló szövetségeket igyekszik létrehozni tekintélyelvűségre hajlamos más európai kormányokkal, mert azt reméli, hogy sikerül megakadályozni Európa további integrációját, és elhárítani a maffiaállama elleni esetleges uniós támadásokat.
Ilyen szövetséget Orbán eredetileg a visegrádi államokkal próbált összehozni, de nem járt sikerrel. Ezért aztán az európai populista erők felé fordult. A „nemzetek Európája” ideális eszköznek bizonyult ahhoz, hogy összekapcsolja a nyugat-európai populisták nacionalizmusát és a magyar maffiaállam büntetlenségre törekvését. Ám az európai választás eredménye azt eredményezte, hogy a populista szövetség sem indult be. Európa egyetlen maffiaállama egyre gátlástalanabbul alkalmazza országában a kényszerítést, és ez elősegítette az 52 százalékos eredmény elérését az európai választáson. A nemzetközi porondon azonban a magyar rezsimnek kevés mozgástere maradt. Az EU polgárai felismerték, hogy az unió csakis további integrációval válhat egy pusztán gazdasági hatalomból olyan globális politikai szereplővé, amely egyenrangú az Egyesült Államokkal és Kínával. Mi több, az EU lépéseket tesz a tagállamokban mutatkozó korrupció ellen, és a támogatásokat jogállami feltételekhez szándékozik kötni. Orbán EU-ellenes álláspontjának oka nem az, hogy eltérő víziója van Európáról, hanem az a szükséglet diktálja, hogy elbástyázza magát és klánját a bűnüldözéstől. „Úgy cselekszik, mint egy bűnöző, és bűnözőként kell kezelni” - hangsúlyozták végül a szerzők.
