Orbán Viktor egy-egy szárnyat, combot nyújt a kicsinyeknek
Családbarát kormányunk a vírus legvadabb tombolása között sem feledkezik azokról, akik fontosak a számukra. Schmidt Mária alapítványa két nagy értékű budapesti ingatlannal gazdagodott a napokban, míg Mészáros Lőrinc és Tiborcz István vállalkozásai összesen közel kétmilliárd forint pályázati támogatást kaptak a balatonfüredi, illetve az aligai vitorláskikötő fejlesztésére. Eközben a komolyabban vehető európai országok a magyarokénál kevésbé korszerű, ortodox módszerekkel próbálkoznak segíteni a bajba jutott polgárokon és vállalkozásokon: több olyan ország van, ahol a válság végéig a munkabérek 80 százalékát átvállalja az állam. A legkevesebbet a lengyelek – ők a bérek 40 százalékát költik erre. Orbán Viktor családbarát kormánya jelen állás szerint, egyetlen forintot sem ad a dolgozóknak.
Az elvet Orbán Viktor többször elmagyarázta a nyilvánosság előtt: mi munkaalapú társadalmat építünk, vagyis, nem járulunk hozzá ahhoz, hogy bárki munka nélkül jusson jövedelemhez. (Ez alól talán Áder János az egyetlen kivétel, bár az ő nevét a miniszterelnök nem említette.)
Akik viszont közel állnak Orbán szívéhez, azokról bőségesen és nagylelkűen gondoskodik. Schmidt Mária alapítványa, a többi között a Terror Háza Múzeumot is működtető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány például ingyen megkapta azt a két épületet, amelyet eddig béreltek. Mindkét épület a főváros frekventált helyén, a XII. kerületben található, az egyik a Határőr, a másik pedig az Istenhegyi úton.
De az állam szerető gondoskodása Orbán Viktor vejére, valamint, a gázszerelőből milliárdossá avanzsált barátra, Mészáros Lőrincre is kiterjedt. Az ő vállalkozásaik a vírus elleni harc folyományaként, összesen mintegy 1,8 milliárd forintot kaptak a balatonfüredi, illetve az aligai vitorláskikötő fejlesztésére.
Orbán Viktor mindenkiről gondoskodik, aki megérdemli és rászorul a segítségre. Egyedül a munkavállalók maradnak ki a jóból, mert a kormányfőnek az a fixa ideája, hogy aki nem dolgozik, az ne is egyék. (Vonatkozó vicc. Télapó az etióp gyerekhez: aztán esztek-e rendesen gyerekek? Mert aki nem eszik rendesen, az nem kap csokoládét.)
Szóval, a csehek, az osztrákok, a britek és az olaszok a dolgozók bérének 80 százalékos átvállalásával segítik a gazdaság talpráállását és a munkahelyek megőrzését, a dánok, a svédek és a norvégok 75 százalékot szánnak erre a célra, a németek és a bolgárok hatvan százalékot, a szűkmarkú lengyel állam viszont csak a bérek mindössze 40 százalékát fizeti ki a munkaadók helyett a válság végéig. A komolyan vehető európai országok átlagosan 75 százalékot költenek a munkabérek átvállalására. Ez alól egyedül a mi családbarát kormányunk kivétel, mert Orbán Viktor a munkaalapú társadalmat preferálja, aminek az a lényege, hogy aki nem dolgozik, az ne is egyék.
Aki dolgozna, de nincs hol, az se kapjon semmit.
Persze, ez még változhat valamennyit, a miniszterelnök április 6-án, vagy 7-én áll elő a magyar történelemben soha nem látott méretűként beharangozott gazdaságélénkítő csomagjával. Ki tudja, talán valami kis ajándékot a magyar munkavállalók is találnak ebben a pakkban.
