Orbán Viktor Európa élén (II.)

Lovász Péter 2019. november 21. 05:30 2019. nov. 21. 05:30

Nyersebb természetű olvasó a cím láttán azt mondhatja magában: nem kellene sületlenségekkel foglalkozni akár mégoly jó szándékú szerzőnek sem. De Orbán Viktor (egyelőre még) Magyarország miniszterelnöke, s tetszik, vagy sem, nyilvános vélekedései, főként pedig tettei számottevően befolyásolják a magyar polgárok életét, sőt hatással vannak Európa más országaira is. Ezért talán nem egészen felesleges mérlegelni, hogy mivel kecsegtet vagy inkább mivel fenyeget Orbán Viktor erős nemzetállama, és az ő nemzetállamok alkotta Európai Uniója.

Elöljáróban talán leszögezhető: Orbán Viktor feltehetően a maga elképzelése szerinti erős, gazdag, szuverén Magyarországot akar, amelynek ő a vezetője 2010-től, az új magyar az időszámítás kezdetétől az idők végezetéig. Olyan ország ez, amely (Orbán) tetszése szerint él önrendelkezési jogával, s a magyar érdeket minden egyebet megelőző érdeknek tartja. Mellesleg pedig, hogy mikor, mi a magyar érdek, azt Orbán Viktor mondja meg - mikor, hogy. Ne feszegessük most, hogy milyen ez a Magyarország a valóságban, mindenki ismer több közéleti embert, akik képesek lennének napestig elvitatkozni ezen - ugyanazon adatokat ellentétesen értékelve. És nem jutnának semmire. De ez a nemzeti önrendelkezés, a szuverenitás nem hagyja nyugodni a honi közgondolkodást, a minap jelent meg a kormánylapban egy terjedelmes írás a tárgyról azzal a többé-kevésbé egyértelmű konklúzióval, hogy az erős és szuverén nemzetállamok együttműködése Európa fejlődésének kulcskérdése.

Ezzel szemben jómagam úgy vélem, ma már nem léteznek a korábbi, leginkább XIX. századi értelemben vett szuverén nemzetállamok. Az európai népek kívánatos és lehetséges anyagi és szellemi gyarapodása az integráció elmélyítésétől függ. Európában és persze a nagyvilágban már nagyon sok olyan, határokon túl terjeszkedő probléma és feladat van, amelyet a mégoly erős nemzetállamok sem képesek saját hatáskörben megoldani. A nemzeti szuverenitás helyébe a körülmények kényszerítő ereje folytán Európa közös szuverenitása és ereje lép, már természetesen akkor, ha a nemzetek és vezetőik együttesen kívánják maguk és szomszédaik, illetve a többi európai nép gyarapodását. A nemzeti szuverenitást szükségszerűen korlátozó, s az új minőségű és mélységű együttműködést jogilag is kikövetelő problémák sokaságával tele van a világsajtó, portálunkon is többször írtunk már ezekről.

A klímaváltozás következményeit nemzeti hatáskörben kivédeni lehetetlen, amint a környezetvédelem követelményei sem tűrik a nemzeti bezárkózást. Hatékony biztonságpolitika csak szövetségi rendszerben lehetséges, a helyi konfliktusok kiszélesedésének megelőzése, a terrorszervezetek, az illegális fegyver-kereskedelem megfékezése szervezett nemzetközi együttműködés nélkül illúzió. A szegénység és a konfiktusok sora Délen menekülteket indít útnak, akik a gazdag Észak felé özönlenek.

Csak Orbán és követői hiszik, hogy ez a probléma kerítéssel megoldható, valójában csak az unió közösen találhat megoldást. A határokon túlterjedő, nemzetközi bűnözés már-már megfékezhetetlen, hiába van Europol, meg Interpol. A bűnüldözés nemzeti, sőt már a nemzetközi eszköztára is elégtelen és fejletlen. Az energiaszolgáltató rendszerek működtetése, a világ közlekedése nemzetközi egyezményekben rögzített szabályozást követel meg, különben összeomlanak. A multinacionális termelő és szolgáltató, kiváltképp a kommunikációs és informatikai birodalmak mit sem törődnek a határokkal, a kormányokkal, pedig ésszerű szabályozásukra szükség lenne, de nemzeti keretek között ez nyilván lehetetlen.

A nemzetközi pénzügyi rendszer, a bankok kapcsolatvilága már régen túlhaladta az ENSZ, az EU és más nemzetközi szervezetek gyenge szabályozási kísérleteinek határait - csak úgy, mint a világ kereskedelme, amelynek szabályozására ugyan létezik egyezmény, de annak előírásai elavultak és betartásuk is fölöttébb nehezen ellenőrizhető, nincs is rá megfelelő hatóság. És ez ügyben is tetten érhető a szükségképp gyengülő nemzeti szuverenitás. Az Amerikai Egyesült Államok legnagyobb hitelezője - kereskedelmi többlete révén - Kína, míg Kína legnagyobb felvevőpiaca az USA. Nem létezhetnek, nem fejlődhetnek egymás nélkül. A tudományos élet nemzetközi kapcsolatai nem helyettesíthetők nemzeti minisztériumi utasításokkal. Az oktatásnak nem a hazafiság és a vallásos hit az elsődlegesen fontos tantárgya, hanem értelmes, világszerte használható és gyönyörködtető ismeretek sokasága. A külföldi kapcsolatok és kurzusok javítják az oktatás színvonalát.

És ejtsünk egy mondatot a sportról! Nemzeti olimpia nincsen. Nemzeti foci VB nincsen! A sport nemzetközi szervezetek és nemzetközi megméretés nélkül csak hobbi. És minden sportágban a nemzetközi szabályok érvényesek. Olyan nincs, hogy a magyar csapat mögött nincs kapu. Márpedig a világ egésze egy nagy játszótér. Mindenkinek van saját kapuja, kaphat is gólt, lőhet is gólt, de a szabályoknak mindenkire érvényesnek kell lenni. Muszáj tisztességesen játszani, s aki ügyesebben játszik, így akár lehet még szuverén is - részben a körülmények szabta határok, részben az önként és egyetértéssel vállalt szabályok keretei között.

A világ - egyébként már viszonylag széles - intézményi rendszere még nagyon gyenge mind e bajok orvoslásához és a szabályok érvényre juttatásához. Az Európai Unió az eddig leginkább sikeres kísérlet a földrész országai együttműködésének szabályozására, s nem véletlen, hogy minden tagország saját joganyaga átvette az unió teljes joganyagát. Ez eleve korlátozza a nemzeti szuverenitást - szerencsére nem a Brezsnyev-doktrína szerint. 

Nem hinném, hogy Orbán Viktor nélkülem mindezt ne tudná. Ám jelenlegi hatalmának minden morzsáját meg kívánja tartani, ezért kénytelen az erős nemzetállamok prófétájának szerepét vállalni és hozzá hasonló, diktátor-hajlamú jobboldali politikusok támogatását keresni, mert Orbánnak személyesen például az Európai Egyesült Államokban politikusként nem lenne jövője. Márpedig Európa a mélyebb integráció felé halad, úgy tűnik, ez a többség kívánsága. És a nemzeteknek is marad elég tennivalója saját dolgaik intézésében. Így a V4 csoport nem lesz Európa motorja, Orbán Viktor pedig nem lesz Európa vezetője.

Orbán Viktor erős, szuverén államok alkotta közös Európája csak veszedelmes illúzió. Ha egyáltalán van ilyen vágya, hiszen nem azt kell nézni, amit mond, hanem azt, amit tesz. És amit éppen tesz, az inkább az EU szétrombolását célozza, semmit a szövetség bármifajta megerősítését. Vannak jelek arra, hogy Orbán Viktor Magyarországa az unió elhagyására készül, különösen akkor, ha a következő hét éves ciklusra szóló költségvetést nem Orbán szája íze szerint állítják össze.

Orbán Viktor Európa élén (I.) ide kattintva olvasható.