Orbán Viktor különös látogatása Indonéziában
A fenti a címmel írt cikket a Jakarta Globe angol nyelvű lapban Abid A. Adonis, aki jelenleg Párizs és London neves egyetemein nemzetközi tudományos masters-fokozaton dolgozik. Úgy látja, Orbán Viktort másként fogadták volna Indonéziában, ha közismert lett volna az országban a (Bild című lapban megjelent) kijelentése, miszerint „Ezeket az embereket nem muzulmán menekülteknek, hanem muzulmán behatolóknak tekintjük”.
A magyar miniszterelnök mostani – egyébként nem első – indonéziai látogatásának hivatalos témája a két ország között 65 éve fennálló kapcsolatok erősítése volt, különös tekintettel a gazdasági, infrastrukturális, kereskedelmi, egészségügyi együttműködés, valamint az emberek közötti közvetlen kapcsolat elmélyítésére. Emellett Orbán részt vett a Centrista Demokrata Internacionálé tanácskozásán is, amelynek egyik alelnöke.
Úgy tűnt, senki sem törődik különösebben Orbán kiszámíthatatlan lépéseivel az olyan területeken, mint a multikulturalizmus, a menekültek, vagy az iszlám – írja a szakértő. „Orbán széles körben az európai populizmus világítótornyaként, valamint a nyugati jobboldali mozgalmak fellendülésének plakátmodelljeként ismert, olyan politikusként, aki élesen bírálja az EU bevándorlás-politikáját, elzárkózik a menekültek befogadásától és támadja a multikulturalizmust. Politikai pártja, a Fidesz iszlám-ellenes és antiszemita narratívákhoz kapcsolódik. Érdekes megfigyelni, ahogyan Orbán, aki a „keresztény és illiberális demokrácia” szószólója, hogyan épít ki szorosabb diplomáciai kapcsolatokat a világ legnagyobb muzulmán nemzetével.
A mostani indonéziai látogatás hátterében stratégiai és anyagi megfontolások állnak. Az előző alkalommal, 2011-ben, a „keleti nyitás” politikájának bevezetéséről volt szó, ami azonban azóta nem bizonyult túl jelentősnek, mert Orbán nem használta ki megfelelően az ázsiai államokhoz fűződő kapcsolatokat. Az indonéziai látogatásnak nagy jelentősége lehet Magyarország délkelet-ázsiai állásának fejlesztésében – írta a szerző.
A cikk ismerteti a magyar gazdaság eredményeit, majd megállapítja, hogy az ország bőségesen kínál lehetőségeket Indonézia számára, hogy stratégiai partnerré váljon a kereskedelemben és a befektetésekben. Különös figyelmet érdemel a fejlett magyar vízkezelési rendszer, ami fontos know-how-t biztosíthat az Indonézia új fővárosának felépítésére vonatkozó tervekhez. A közeledés azt is jelenti, hogy Indonézia perspektivikus új exportpiacot tárhat fel a maga számára a térségben.
„Mindazonáltal nem szabad figyelmen kívül hagyni Orbán iszlámmal és multikulturalizmussal kapcsolatos negatív nézeteit, amelyek Európában is inspiráltak – közvetlenül és közvetve – iszlámellenes érzületeket. Ezért az indonéz félnek a közeledést arra is fel kell használni, hogy fellépjen a Magyarországon és Orbán fejében gyökerező idegengyűlölet és iszlámellenesség ellen. Nem utolsó sorban azért is, mert a pusztán a gazdasági haszonra épülő együttműködés nem tartható fenn hosszú távon, a diplomáciát konstruktív értékek alapján kell fejleszteni” – írta a szerző.
