Orbánék kénytelenek elviselni a komoly kritikát

Sebes György 2021. február 26. 07:38 2021. feb. 26. 07:38

Az Európai Bizottság egyik alelnöke továbbra sem elégedett a jogállamiság magyarországi helyzetével. Vera Jourova – szokása szerint – ennek hangot is adott. A magyar kormány reakciója ismét heves és elutasító volt. Csakhogy a jelenlegi hatalom ebben a kérdésben sem győzhet Brüsszellel szemben – véli az európai politikát jól ismerő szakember.

Az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke a jelek szerint nemcsak jól, hanem kiemelkedően teljesíti feladatait. Így értékelte Balázs Péter volt külügyminiszter Vera Jourovának egy online konferencián kifejtett véleményét. Az uniós biztos aggasztónak nevezte a jogállamiság magyarországi helyzetét és megismételte azt a nézetét, hogy „az egy beteg demokrácia”. Emiatt viszont a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár ismét megtámadta a Csehország által delegált politikust. Szerinte az alelnök becsmérelte a magyar demokráciát, amivel megsértette az országot és a magyar embereket is.

Az biztos, hogy Jourova következetes. Már nem először fejtette ki, hogy szerinte nincs demokrácia független igazságszolgáltatás, valamint szabad és tisztességes választások nélkül. Most is egy szemléletes szójátékkal adott nyomatékot álláspontjának. Felidézte Orbán Viktor közlését, miszerint ő illiberális demokráciát (angolul: illiberal democracy) épít, majd hozzátette: inkább beteg demokráciát (angolul: ill democracy). Magyarázatképpen pedig elmondta, a teljes képet kell értékelniük, vagyis az igazságszolgáltatás, a média, a civil szervezetek, az oktatás helyzetét. Ha pedig – folytatta – a kedvezőtlen folyamatok összeadódnak egy tagállamban, akkor súlyos csorbát szenved a demokrácia. A politikus úgy vélte, hogy az Európai Bizottság minden tőle telhetőt megtesz az uniós értékek védelmében, de elismerte, gyorsabb reagálásra van szükség, amin – szavai szerint - már dolgoznak.

Balázs Péter szerint Vera Jourova nem magánvéleményét hangoztatta – már nem is először –, hanem az Európai Bizottság álláspontját. Amit mond, nyilván élvezi a bizottság támogatását, tehát ennek megfelelő a súlya – tette hozzá a Hírklikknek a volt külügyminiszter és uniós biztos. Ezzel megerősítette, hogy Brüsszelben változatlanul figyelik, mi történik Magyarországon. Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke már tavaly év végén bejelentette, hogy az Európai Parlamentben feljegyzik a jogállami problémákat, eltéréseket és megfelelően szankcionálhatják is – bár erre egyelőre várni kell.

A decemberi csúcstalálkozón ugyanis – bölcs diplomáciával – kivették a magyar-lengyel páros kezéből a fenyegető bombát, a vétót – emlékeztetett Balázs Péter. A két ország cserébe nem kapott semmit, ha csak azt a kis halasztást nem tekintjük annak, hogy az Európai Bírósághoz fordulhatnak. A politikus-szakember ezzel összefüggésben nyomatékosította, hogy nem kompromisszum született. A magyarok és a lengyelek ugyanis szerették volna leválasztani az akkor elfogadott két nagy pénzügyi csomagról – a költségvetésről és a helyreállítási alapról – a jogállami feltételeket. Bele kellett azonban nyugodniuk, hogy sem erről, sem új tárgyalásról nem lehet szó. Ha nem tetszik nekik, tiltakozzanak a bíróságnál, bár valószínűleg ott is ugyanez lesz a válasz. Problémát jelenthet viszont a jelenlegi magyar kormánynak, hogy Brüsszelben azzal számolnak, a bíróság állásfoglalása még az idén megszületik. Balázs Péter szerint így hatása lehet a jövő évi magyar parlamenti választásokra is. Ha ugyanis az uniós pénzek elköltése valamiféle jogállami feltételbe ütközik – például nem átláthatók a közbeszerzések, vagy az ügyészség nem mozdul rá föltárt rendellenességekre –, akkor az Európai Unió indítványozhatja, hogy ne fizessenek ki bizonyos pénzeket

Mindez magyarázhatja, miért reagál a jelenlegi magyar vezetés annyira dühödten a brüsszeli kritikákra, különösen pedig Vera Jourova megszólalásaira. A nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár emiatt tesz állandóan kísérleteket arra, hogy bebizonyítsa, az alelnök nemcsak a magyarok ellensége, hanem rontja az Európai Bizottság hírnevét is. A végső következtetés: a cseh biztos alkalmatlan a munkájára. Csakhogy Orbán Viktor már korábban is hiába kérte Ursula von der Leyent, szabaduljon meg az alelnöktől. Az egykori magyar uniós biztos emlékeztetett rá, hogy ilyesmi csak rendkívüli esetben szokott előfordulni. Legutóbb két ciklussal ezelőtt, még Manuel Barroso idején történt meg, hogy az elnök távozásra kérte a máltai biztost, amit ő meg is tett. Balázs Péter felidézte, hogy a biztosokat a tagállamok jelölik, s ha – hosszú procedúra után – bekerülnek a testületbe, akkor csak komoly indokkal kérheti fel őket a bizottság elnöke arra, hogy mondjanak le. Más nem támadhatja meg a biztost pozíciójában, ha jól végzi a dolgát. Márpedig – ismételte meg a politikus-szakember – a jelek szerint Jourova nemcsak jól, hanem kiemelkedően teljesíti feladatait.

Ezek szerint a kör bezárult. A jelenlegi magyar kormány kénytelen elviselni a komoly bírálatokat és még arra is figyelnie kell, hogy ezeknek súlyos – pénzügyi – következményei is lehetnek. Persze felmerülhet(ne) az is, hogy legalább elgondolkodnak a kritikákon, s akár megpróbálhatnának változtatni is bizonyos dolgokon. Az utóbbi tíz év történései azonban azt jelzik, hogy ilyesmi aligha történhet meg a mai Magyarországon.