Orbánt szembesíteni kell a valósággal
Az MSZP a valóságról akar beszélni, a miniszterelnök állításai és az emberek életét meghatározó valóság azonban „nem feltétlenül találkozik” – mondta Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese pénteken.
Orbán tegnapi nemzetközi sajtótájékoztatója nem erősítette a benyomást, hogy Orbán „ezzel tisztában lenne valójában”, ezért szembesítette néhány dologgal – tette hozzá Harangozó az ATV Start című műsorában.
Például, amikor Orbán a legrosszabbul fizetettek béremelkedésről beszél, akkor a valósághoz sajnos közelebb áll az öngyilkosságot elkövetett kelebiai postamester bére és munkakörülményei.
„Nem szeretnék ízléstelen lenni, de ez nagyon kemény történet, viszont nagyon kemény tükör is” – mondta Harangozó.
De példának hozta azt is, hogy a budapesti rendőrjárőrök többsége vidékről felvezényelt fiatal, mert nincs budapesti, aki ezt a munkát ennyi pénzért elvállalná.
Amikor pedig Orbán sosem látott, magas foglalkoztatottságról beszél, nagyon is árnyalja a képet, hogy a statisztikákban szerepelnek a külföldön dolgozók is, ami „félmilliós vagy milliós szám” – mondta.
Nem beszélt Orbán a magyarországi autóipar embereket egyre feszítőbb kérdéseiről sem, pedig Győrben és Kecskeméten sorra jelentik be a tömeges elbocsátásokat. A kecskeméti Mercedes-gyárban tavaly év végén elhalasztották a fejlesztés következő fázisát, illetve több száz, munkavállalókkal előre megkötött szerződés hiúsult végül meg.
Harangozó Orbánnak a kórház-finanszírozásról tett kijelentéséről is beszélt, nevezetesen, hogy a kórházaknak idén már nem lehet adósságuk.
Felhívta a figyelmet: nagyon nem mindegy, hogy azért nem lesz, mert a szükséges műtétek és vizsgálatok elmaradnak – ami emberek további szenvedését vagy akár halálát okozhatja –, vagy mert a költségvetés biztosítja a szükséges forrásokat.
„Az bőszít föl nagyon komolyan, hogy miniszterelnök egy ilyen tételmondatot anélkül, hogy hozzátenné: ezt megszorításokkal, spórolással, vagy további költségvetési pénzek – végre – bevonásával fogja csinálni, én azt gondolom, hogy nem mondhat. (…) Ez a bajom. Egy miniszterelnök egy ilyet nem jelenthet így ki. Azt mondja, hogy nem lesz adóssága, ezért, vessző, intézkedtem, hogy átcsoportosítsák a költségvetésből a következő 100 vagy 200 milliárd forintot” – jegyezte meg.
Kiemelte: a jelenlegi helyzetben, amikor várólisták és kórházi fertőzések vannak, és „egyfolytában csak a botrányok jönnek”, hiányzik a kórház-finanszírozásból 65 milliárd forint. A kórházi szolgáltatások minőségének javulásához, a várólisták csökkenéséhez pedig legalább még 100-200 milliárd forint kellene.
Összességében, ha azt nézzük, mit jelentett be a miniszterelnök tíz év kétharmados kormányzás után, „semmit. Jelen pillanatban nem tudjuk, hogy mit” – mondta a képviselő.
Harangozót kérdezték az Irakban lévő magyar katonák helyzetéről, miután ő kérte az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának összehívását az ügyben. Elmondta: ülés ugyan nem volt, de az ellenzéki képviselők informális tájékoztató keretében, átfogó képet kaptak.
Fontosnak és megnyugtatónak nevezte, hogy e szerint a magyar kormány mindent megtesz azért, hogy a katonái és a polgárai biztonságát, ha kell, tudja garantálni: biztosították a tervet, a forgatókönyvet és a technikai hátteret arra az esetre, ha ki kell hozni őket a térségből.
