Oroszország: gyanúsan kevés a megbetegedés, de rejtett eseteknek nincs jelük
„Az egész világon dühöng a koronavírus, csak Oroszországban egészséges mindenki” – ezzel a címmel közölt átfogó cikket a Meduza lettországi portál orosz nyelvű kiadása. Feltette a kérdést, hogy ez valami teljesen hihetetlen szerencse, vagy más okai is vannak. Az okok nem ismertek, de azért a cikk több elméletet is felállít, köztük a határok időben történt lezárását; a szerencse és a hatásos intézkedések közös eredményét; azt, hogy nem mindenkit tesztelnek, akiket kellene; hogy nem a legmegbízhatóbb teszteket alkalmazzák; illetve, hogy az emberek nem mennek el orvoshoz. A hipotézis persze egy dolog – kérdés, mennyire állja meg a helyét a tények fényében.
Oroszországban néhány nappal ezelőttig négy olyan személyt tartottak nyilván, akit bizonyosan megfertőzött a koronavírus. Közülük is csak egyet találtak Moszkvában, Európa legnagyobb városában. A szerző összehasonlította az orosz és – egyebek között – az olasz adatokat, és leszögezte: természetesen nem lehet tudni, hogy mi is ennek a nagy szerencsének az oka, s több lehetséges magyarázat is előfordulhat.
Hipotézis 1: időben lezárták a határokat
A határokat időben lezárták, és egyetlen fertőzött sem érkezhetett az országba. Oroszország a kínai határon január 23-án fogott intézkedésekbe, de a közlekedésben január 31-ig nem vezetett be korlátozást. Akkor a vonatközlekedést a Moszkva-Peking gyorsra korlátozták, és lezárták a határt a gyalogosok és autók számára. A közben eltelt napok alatt a világban a fertőzöttek száma megnégyszereződött.
Hipotézis 2: először szerencse, majd hatásos intézkedések
Eleinte a puszta szerencsén múlt, aztán működésbe léptek a megtett intézkedések. Február 18-án megtiltották a kínai állampolgárok beutazását, de a légi közlekedés működik, és az orosz állampolgárok utazhatnak Kínába, s vissza is térhetnek onnan.
Ám nem csak Kínában van járvány, hanem többek között Iránban is, ahol feltételezhetően már két héttel ezelőtt is sok ezerre rúgott a fertőzöttek száma. Ám csak február 28-án korlátozták az Iránnal összeköttetést teremtő légi közlekedést, amikorra a fertőzöttek száma vélhetően már legalább megduplázódott. Ugyanez történt Dél-Koreában, Olaszországban, Szingapúrban, és más országokban, amelyek viszonylatában egyáltalán nem vezettek be korlátozásokat a közlekedésben. Mindez bizonyítja, hogy Oroszországban fennállt, és máig fennáll a behurcolás veszélye.
Hipotézis 3: nem mindenkit teszteltek, akit kellett volna
A hivatalos adatok szerint, január 31-től – amikor minden Kínából érkező járatot a Seremetyevo repülőtérre irányítottak át – március 5-ig 382 ezer 155 onnan érkező utast vizsgáltak meg. Köztük – ugyancsak hivatalos közlés szerint – 130 fertőzéses betegség jeleit mutató embert találtak, mindegyikükön végrehajtották „a járványügyi helyzet romlásának megakadályozását célzó összes szükséges intézkedést”. Kérdés azonban, hogy mit jelent az „összes szükséges intézkedés”. Az illetékes hatóságnál a portál kérdésére közölték, hogy az illetőket kórházba vitték, de egyiknél sem találtak koronavírust, csak más kórokozókat. A cikk azonban felhívja a figyelmet arra, hogy vannak olyan esetek is, amikor az illető fertőzött, de nem mutat tüneteket, ezért nem is tesztelik, viszont a fertőzést terjesztheti, és később nála is kialakulhat a betegség.
Hipotézis 4: nem a legmegbízhatóbb az alkalmazott teszt
Nem kizárt, hogy Oroszországban nem a legmegbízhatóbb tesztet alkalmazzák. Lényegében két vizsgálat létezik: a tomográfia, amellyel a tüdő állapotát vizsgálják, és a biológiai mintákkal végzett laborteszt, amellyel a vírus jelenlétét tárják fel. A labortesztnél azonban előfordulhat téves diagnózis akkor, ha a mintában nincs elegendő vírus. A tomográfiánál ugyanakkor azért fordulhat elő téves diagnózis, mert más betegségeket is a koronavírusnak tulajdoníthatnak.
A laboratóriumokban Oroszországban egy Novoszibirszkben kidolgozott tesztet alkalmaznak, amely azonban – amint a hivatalos iratokból kiderül – lényegesen eltér a más országokban használt tesztektől. Máshol a laborok számára a tesztekhez eleve mellékelnek az eredmény ellenőrzését szolgáló eszközöket, ám Oroszországban másként működik a dolog: ha a teszt eredménye negatív, az nem feltétlenül azzal függ össze, hogy a mintában nincs kellő mennyiségű vírus, hanem azzal, hogy a diagnosztika első fázisa, nevezetesen az orosz teszt nem működött megfelelően, de ezt – más országokkal ellentétben – nem ellenőrzik.
Hipotézis 5: az emberek nem mennek orvoshoz
A fertőzöttek száma lényegesen nagyobb, mint amennyi a kimutatásokban szerepel, csak a legtöbben nem fordulnak orvoshoz. A cikk egy infektológust idézett, aki kifejtette: a laboratóriumi teszt hiányában, a tünetek alapján, gyakorlatilag lehetetlen megkülönböztetni az új koronavírus okozta megbetegedést a szokásos influenzától. Az illető úgy vélte, hogy a koronavírust már régen behurcolták Kínából, és nyilván terjed is, csak nem tudni ezekről az esetekről, mert a lefolyásuk az influenzához hasonló...
Nincs válasz a kérdésre
Végül a rengeteg érdekes adatot közlő cikk egy fejlődésbiológust idézett, aki azt mondta: nincs válasza arra, hogy miért van ilyen kevés felismert fertőzés Oroszországban. Lehet, hogy egyszerűen a szerencsének köszönhetően, nem hurcolták be a vírust. Lehet, hogy behurcolták, de meggyógyultak, mielőtt bárkit megfertőztek volna. Lehet, hogy sok fel nem tárt eset van – mondta a nyilatkozó, aki azonban hozzátette: semmiféle olyan adatot nem látott, amely arra utalna, hogy sok rejtett eset lenne Oroszországban.
