Orrbaverés után - folytatják!
Az elmúlt napokban nem történt semmi lényeges sem itthon, sem külföldön. A Fidesz kifejező és tartalmas választási programjában előre megmondta: Folytatjuk... És lőn! Az önkormányzati választások eredményei mintha meg sem érintették volna a Fidesz mértékadó politikusait. Az illetékes hangadók kijelentették: a Fidesz ismét nyert, a NER áll, és működik mint korábban.
És valóban folytatják. Törökország megtámadta a szíriai kurd településeket, Magyarország pedig (átmenetileg ugyan, de indok nélkül) blokkolta az Európai Unió közös elítélő közleményét. Mi több, a nyilvánvalóan retardált, de azért szépreményű ifjú, aki pillanatnyilag a fáraó kegyéből Magyarország külügyminisztere, képes volt azt nyilatkozni, hogy az agresszió magyar nemzeti érdek, mert a szíriai menekülteket nem észak-északnyugat, azaz Magyarország felé, hanem délre és délkeletre, azaz Magyarországgal ellentétes irányba tereli.
Íme a hülyeség, mint politikai argumentáció. Ez a nyilatkozat nem csak ostoba, hanem hitvány és embertelen is. Ugyanakkor pőre lényegére csupaszítva szembetűnően ellentétes a magyar nemzeti érdekkel, mert attól eltekintve, hogy tisztességes állam tisztességes kormánya nem pártolhatja a nemzetközi erőszakot és kisebbségek gyilkos elnyomását, tüstént érzékelhette az Unió soros elnökségének Magyarországról alkotott véleményét az EU következő pénzügyi időszakra beterjesztett költségvetésében.
Varga Judit igazságügyi és uniós költségvetési ügyekben illetékes miniszter ízibe‘ kijelentette, hogy a finnek javaslata elfogadhatatlan, merthogy érdekek sokaságát nem vették figyelembe, s hogy különösen rossz ötlet a támogatásokat a jogállam állapotához kötni, mert az EU-ban nincs rögzített jogi norma a jogállam minéműségéről. Úgy fest a dolog, hogy a jogállam szerintük olyan, szerintünk meg ilyen, sőt a mienk a jobb.
Hogy az EU többi tagállama méltányolja-e a miniszter-asszony érvelését, majd eldönti a jövő, de addig is érdemes lenne fontolóra venni, hogy Erdogannal kell-e baráti ölelésben összefonódni közös történelmi gyökerekre hivatkozva, vagy európai szövetségeseink intelmeit kellene-e végre megszívlelnünk.
Az őstörténet persze nagyon fontos, mert ha nem tudjuk, kik voltunk, azt sem tudhatjuk, kik vagyunk és leszünk. (Hogy miért, azt nem tudom.) Annyi bizonyos, hogy kipcsak vér van bennünk.Tény, hogy kun-kipcsak törzsek a tatárjárás előtt és után telepedtek le az Alföldön, így lett ott Kiskunság és Nagykunság. A kun nép nevét, sajátosságait megőrizte a népesség és a történelem. És akkor mi van, miniszterelnök úr!? A Természettudományi Múzeumban frissen nyílt kiállítás a magyar őstörténet új fejleményeit (hát nem röhejes?) mutatja be a nagyközönségnek, s a kiállítás sejteti, hogy a hun-avar-(kun-kipcsak-japán)-magyar rokonság mindenféle türk elágazásokkal egészen más irányt szab a hős magyar nemzet történetének, mint a halszagú finnugor eredet. Ilyen az, ha egy miniszter hivatali teendői helyett a hobbijának él, s közpénzből arra költ milliókat.
Mellesleg tőlem akár sumér-párthus eredetűek is lehetünk, és történelmi jogon követelhetnénk az uralmat az egész Közel-Kelet felett, legalább némi derűt lopnánk a mostanában rólunk oly komolyan elmarasztaló írásokat publikáló nyugati mainstream-sajtóba.
Már úgyis elég furcsa dolgokat írnak rólunk. Nemigen értik például, hogy miért kap különleges jogokat a Budapesten megtelepedett orosz bank a 10 millió euró mellé!? A bank mentességet élvez a magyar hatóságok felügyelete alól, munkatársai diplomáciai státust kapnak Magyarországon, tehát az Európai Unióban is. Mi sem értjük, jámbor magyar állampolgárok, és nem is kötik az orrunkra az okokat. Putyin rövidesen jön majd, és megmagyarázza. De Brüsszelben talán nem lesznek elégedettek a magyarázattal, s majd újra megkérdezik - fél szemmel ismét a költségvetési tervezetre pillantva - hogy mi indokolja az orosz bank kivételes státuszát.
Hanem hát - amint látható - Magyarországon nem történt semmi lényeges a legutóbbi napokban. A köztévének becézett műsorfolyamból a néző megtudhatta, hogy a Fidesz győzött a helyhatósági választásokon, s a választók egy része nem az alkalmasság és az elvégzett munka alapján szavazott a kormánypárti jelöltekre, hanem pártpreferenciák alapján az ellenzékre. Egyébként pedig Borkai Zsolt bajba keveredett, s ennek a kormánypárti jelöltek szenvedték meg a következményeit.
Vagyis - „Folytatjuk“. Való igaz. Azt teszik. Hatalmas orrbaverést kaptak a választóktól, de a Fidesz vezérkarának agytekervényeit ez láthatólag (egyelőre) fikarcnyit sem befolyásolta.
