Orvosi kérdésekben nem mérvadó a politikus

Sebes György 2021. június 19. 10:30 2021. jún. 19. 10:30

A miniszterelnök – nem először és feltehetően nem is utoljára – ismét összekapcsolta az orvosi szakkérdéseket a politikával. Orbán Viktor újból arról beszélt, hogy Magyarország szinte mindenkinél jobban teljesített a Covid19 időszakában. A szakértő szerint azonban magát és – ami súlyosabb – az ország lakosságát is becsapja, amikor azzal dicsekszik, hogy a mi hazánk „a legjobban átoltott európai állam”. 

Félrevezető, és így elfogadhatatlan, amikor a politikusok szakértelem nélkül nyilatkoznak orvosi, egészségügyi kérdésekről. Így reagált dr. Komáromi Zoltán háziorvos, a Demokratikus Koalíció egészségügyi kabinetvezetője, amikor a koronavírus elleni küzdelem jelenlegi helyzetéről kérdeztük.  

A miniszterelnök ugyanis a héten a kormánypártok frakcióinak debreceni ülésén fejtette ki, hogy szerinte „megnyertük az európai oltási versenyt”, és Európában Magyarországot tekintik „a legjobban átoltott országnak". Orbán Viktor azt is mondta, hogy az utóbbi egy évben súlyos nemzetközi válság volt, ami érintette az egészségügyet, a gazdaságot és a szociális helyzetet is. Úgy vélte azonban, hogy Magyarország ezt a tripla válságot európai és világszinten is kiemelkedően jól kezelte. Hozzátette még, hogy a sikeres oltási kampánynak köszönhetően, a gazdaság is előbb magához tér, mint a legtöbb országban.

Orbán Viktor nem először emelte – vagy éppen vitte le – a politika szintjére az orvosi kérdéseket. Szokásos pénteki – interjúnak álcázott – rádiószózataiban rendszeresen eldicsekszik az eredményekkel. Legutóbb azzal riogatott, hogy akik nincsenek beoltva, azok biztosan megfertőződnek a koronavírussal. Még június elején úgy fogalmazott, azzal, hogy az oltások ügyében megelőztünk egy sor államot, nemcsak szabadságot nyertünk, hanem azt is, hogy megőriztük a munkahelyeket és javulhat a gazdaság teljesítménye. Egy héttel előtte azzal nyugtatta a hallgatókat, hogy a jelenlegi oltóanyagok a vírus mutációi ellen is biztonságot nyújtanak. Május közepén pedig nem kevesebbet állított, mint hogy Magyarország a kontinens országai közül a leghamarabb térhet vissza a normális élethez, mert Nyugat-Európa az oltások tekintetében egy-két hónappal mögöttünk jár. Ezt aztán most megismételte.

Ha kétségkívül van is ezekben a közlésekben némi igazság, azért joggal merül fel, hogy ha Magyarország ennyire jól áll, az ország népességéhez mérten miért volt sokkal több halálos áldozata a járványnak, mint az Európai Unió legtöbb országában. Ehhez pedig hozzátartozik az is, hogy vajon a „legjobban átoltott ország” büszke címe – amelyet a miniszterelnök hazánknak adott – milyen előnyöket nyújt, illetve jár-e bármilyen előnnyel. 

Komáromi Zoltán mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy a koronavírus-fertőzés – ahogy fogalmazott – „aljas betegség”. Különbözik mindattól a sokféle fertőzés-fajtától, amelyet korábban ismertünk. Ez ugyanis egyetlen vírushordozó környezetében is sokkal jobban fertőz, mint más és így könnyen át is adható. Az új variánsai pedig még sokkal rosszabbak, mint az eredeti Covid19, mert ez a vírus rendkívül gyorsan és találékony módon alkalmazkodik a környezetéhez. 

Ráadásul időbe tellett, amíg az orvosok és a tudósok kitapasztalták, hogy a vírus hogyan fejti ki hatását. Kezdetben azt hitték, a betegek azért fulladnak és lélegeznek egyre nehezebben, mert a tüdőnek a légcserét végző részeit támadja meg. Így aztán gyorsan lélegeztető-gépre tették a pácienseket, így próbáltak nekik segíteni. Ezzel azonban sok esetben nem állították meg a folyamatot és gyakran el is vesztették a betegeket. Nemrég arra jöttek rá, hogy a fertőzés a tüdő ereit éri és ez másfajta kezelést igényel. A háziorvos úgy fogalmazott, aki időt nyer, életet nyer. 

A szakértő szerint Magyarországot felkészületlenül érte a vírus megjelenése. Már 2019 végén világossá vált, hogy egy különleges, furcsa járványról van szó. Akkortól lett volna szükség a maszkok használatára, a fertőtlenítésre és mindenekelőtt a tesztelés megkezdésére. Ám csak tavaly márciusban kezdtek el kapkodni és akkortól sem hajtották végre következetesen a védelmi intézkedéseket. Az iskolák ugyan áttértek a digitális oktatásra, de az óvodákat továbbra is nyitva tartották. A határokat lezárták ugyan, de sok kivételt engedélyeztek: az üzletemberek, vagy a sportolók például szinte korlátozás nélkül utazhattak. A háziorvosokat sem vonták be kellő hatásfokkal a megelőzésbe, ráadásul náluk az is problémát okozott, hogy az összlétszám mintegy negyede 70 éven felüli. Ők bezárták a rendelőiket, csak telefonon lehetett konzultálni velük, így pedig sokszor nem tudták megállapítani, hogy a jelentkező pácienseknek mi a bajuk és szükségük lehet-e kórházra. Ennek következtében, sok fertőzött nem is jutott hozzá időben a megfelelő kezeléshez. 

E ponton pedig kiütközött az egészségügyi rendszer hosszú éveken át tartó meggyengítésének hátránya is. Komáromi Zoltán Németországot említette példaképpen arra, hogy ott – akárcsak sok más országban is – miért követelt arányaiban kevesebb áldozatot a pandémia. Ahol ugyanis jól működő rendszer van, ott a betegek – ha szükség volt rá – korán bekerülhettek a kórházba és időben fel tudták venni a harcot a fertőzéssel. Aki pedig otthon maradt, vagy hazaküldték, számíthatott az ugyancsak jól szervezett otthoni szakápolási rendszerre. Miközben Magyarországon attól is függött egy-egy beteg sorsa, hogy melyik megyében és milyen kórház közelében – vagy éppen azoktól távol – lakik. 

A DK szakértője végül arra is kitért, hogy becsapós lehet az átoltottságra való hivatkozás. Korábban azt hitték, a lakosság 60-70 százalékának vakcinával való ellátása már jó eredményre vezethet. Most azonban már úgy tartják a szakértők, hogy a járvány teljes megfékezéséhez legalább 85, de inkább 90 százalék szükséges. Ebbe a számba természetesen nemcsak a beoltottak tartoznak bele, hanem azok is, akik már átestek a fertőzésen, és a szervezetük megfelelő ellenanyagot termel. Persze – tette hozzá Komáromi doktor – egy politikusnak akár a 30-40 százalék is jó eredmény lehet. Ez azonban csak egy okkal több, hogy óvjuk magunkat attól, hogy egészségügyi, orvosi kérdésekben rájuk hallgassunk, és ne a szakemberekre.