Párhuzamos állam létrehozásával mentené át a hatalmát Orbán

Orbánnak már sok minden eszébe jutott az uralma biztosítására, így például a szinte teljes sajtó „gleichschaltolása” (megj.: a hitlerista alapelveknek megfelelő erőszakos egyformává tétele), vagy a pártjának kedvező választási törvény elfogadása – fogalmaz a Deutsche Welle. A mostani ötlete azonban túlmegy még annak a csak formailag demokratikus államnak a keretein is, amelyet kiépített.

Párhuzamos államot hoz létre, amely neki és az elitjének lehetővé teszi, hogy a kormányzás elvesztése esetén is szinte a társadalom és az állam minden területén a kapcsolóknál maradjon. Ennek az oka az, hogy az országban változik a politikai hangulat. Sok ember belefáradt Orbánba, és egyre kevésbé tetszik a kormányfő, valamint családi, baráti és pártkörnyezete önkénye és korrupciós ügyei. A felmérések már régebben azt mutatják, hogy az egyesült ellenzéknek jó esélye van a Fidesz leváltására. 

„Közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány” – ez a neve az intézménynek, amelynek célja annak megakadályozása, hogy egy Orbán utáni kormány valós hatalmat tudjon gyakorolni, és amit kedden szavazott meg a Fidesz kétharmados többsége, egyelőre 32 alapítvánnyal. A legtöbb állami egyetemeket vesz át, és ezzel szinte az egész felsőoktatás és a hozzá kapcsolódó intézmények – köztük klinikák – alapítványokba kerülnek. 

Az alapítványok kisebb, de jelentősebb része általános jellegű, ezekre szinte minden állami területen bíztak feladatokat a képzés, a család, a művészet, az ifjúság és sport területétől kezdve, a környezetvédelem, a mezőgazdaság és a gazdaság támogatásán át, egészen a nemzetközi kapcsolatokig, de még a határokon túli magyarok támogatását is ide vették. A cikk Schiffer Andrást idézte, aki azt írta, hogy egy kormányváltás után minden új kormánynak meg kell osztoznia a hatalmon a közigazgatásba rejtett, Orbán által irányított párhuzamos mélyállami kormánnyal. 

Az alapítványokat felbecsülhetetlen értékű vagyonnal látták el, ezen belül különféle ingatlanokkal – az egyszerű épületektől a kastélyokig, erdőkig és parkokig –, s állami cégek részvénycsomagjait is megkapták. Az alapítványok önállóan működnek, és a pénzt ugyan csak a kijelölt célokra költhetik, de rajtuk múlik, hogy ezt hogyan teszik. 

Változtatni mindezen csak kétharmados többséggel lehet, márpedig igen valószínűtlen, hogy a mai ellenzék ezt belátható időn belül meg tudná szerezni. A kuratóriumokban az Orbán által kinevezett bizalmasok foglalnak helyet, a későbbiekben pedig a kuratórium tagjai döntenek a kinevezésekről. 
Az ellenzék kilátásba helyezte, hogy győzelme esetén megszünteti az alapítványokat, a vagyonukat pedig visszaadja az államnak, vagyis a köznek.