Politikai haszonszerzés helyett jogállami járványkezelést követel a TASZ
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) emberi jogi jogvédő civil szervezet szerint nincs cinikusabb húzás annál, mintsem politikai haszonszerzésre használni a sokak számára veszteségeket, tragédiát jelentő járványhelyzetet. Márpedig úgy látják, Magyarországon ez történik: a kormány sikeres járványkezelőként fényezi önmagát, miközben intézkedéseit végig az átláthatatlanság, kapkodás, ellentmondásosság és betarthatatlanság jellemezték, amit tetézett a szegényellenesség és a pártpolitikai érdekek mindenek felett állósága. Ezért közzétették ajánlásaikat arról, mi kellene ahhoz, hogy valóban jogállami járványkezelés folyjék Magyarországon.
A szabályok tartsák tiszteletben a szabadságjogokat és jogállamiságot, legyenek átgondoltak, megismerhetők, betarthatók
Oda kell figyelni arra, hogy a kormány előre megismerhető, többfokozatú, a helyzetnek megfelelően alkalmazható szabályrendszert alkosson. Készítsék fel a jogalkalmazókat is: a hivatalok, a rendőrség, a háziorvosok ne akkor találgassák a szabály értelmét, amikor már alkalmazniuk kellene. A kormány az új szabályokat ne a Facebookon jelentse be előbb, mint kihirdetné a közlönyben, ne szülessenek kvázi-jogszabályok, amelyek miniszteri utasítások, körlevelek formájában születtek meg. Ez nemcsak a jogállamiság követelményével ellentétes, de sok zavar forrása is volt. Számtalan olyan szabályt alkottak, amit lehetetlen volt betartani vagy betartatni. A szabályozás legyen hézagmentes, a fogalmak pontosak, az eljárási szabályok egyszerűek és életszerűek.
Szakmai döntések kellenek a járványkezelésben
A kormány eddigi járványkezelését a napi politikai érdekek dominálták. Nemcsak azok a járványügyi szakmai kérdések dőltek el politikai alapon, hogy mikor, milyen lezárások és korlátozó intézkedések legyenek, vagy hogy milyen vakcinát szerezzen be az állam, de még az is, hogy milyen országokba lehessen utazni. Ezen változtatni kell úgy, hogy az intézkedések legyenek összhangban a nemzetközi és hazai szakmai ajánlásokkal (maszkviselés, tesztelés, oltási rend, utazási szabályok), és a kormánynak nem tetsző szakmai állásfoglalást megfogalmazókat ne minősítsék politikai ellenfélnek.
A kormány ne használja a mindenkit érintő járványhelyzetet a politikai ellenfeleivel szembeni hadakozásra, amikor a közösség összefogására van szükség. A negyedik hullám a választási kampány kezdetére esik, amikor a politikai küzdelem még kiélezettebb – itt az ideje, hogy a kormány az ország érdekeit a saját hatalmi érdekei elé helyezze, a veszéllyel arányos korlátozásokat vezessen be.
Csak megbízható, hiteles információkkal lehet közbizalmat építeni
Sikerpropaganda helyett közérthető, hiteles és megbízható információkra van szükség, csak erre alapozva lehet elvárni az állampolgárok együttműködését. Az adatok legyenek elérhetők írásban, ne csak sajtótájékoztatókból lehessen tájékozódni. Legyen átlátható az egészségügy aktuális helyzete. A járványadatok legyenek minél részletesebbek, tegyék őket közzé település, életkor és más fontos tényezők szerinti bontásban. Töröljék el az adatigénylés 90 napos meghosszabbításának lehetőségét: a naprakész járványadatokhoz való hozzáférés mindenkinek alapvető joga.
Segítséget kell adni a leginkább kiszolgáltatottaknak
Bár a lakosság egy részét beoltották – de korántsem mindenkit, akit kellene, és az igyekezet sem látszik arra, hogy a legkiszolgáltatottabb, hátrányos helyzetű, szegénységben élő embereket védettséghez juttassák. Pedig az adatok azt mutatják, hogy a szegényebbek körében jóval alacsonyabb az átoltottság, miközben egészségi szempontból ők vannak a leginkább kitett helyzetben. Célzott tájékoztatással kellene eloszlatni az oltás miatti félelmeiket és a regisztráció eltörlésével, helyszíni oltókampánnyal fizikailag is meg kellene könnyíteni számukra az oltáshoz való hozzáférést. A kormánynak célzott intézkedésekkel kellene elérnie azt is, hogy az alapvető szolgáltatások mindenki számára elérhetők legyenek és mindenkinek legalább annyi segítséget kellene nyújtani, ami garantálja az emberi méltóság minimális szintjét.
A járványt ne használják politikai haszonszerzésre
A kormány a járványhelyzet idején hajtott végre egy sor olyan rendszerszintű változtatást, amelyek kizárólagos célja hatalmi pozíciójának biztosítása volt. Ilyen volt a teljes egyetemi szféra kiszervezése, az Alaptörvény módosítása, az egészségügyi rendszer átszabása, az orvosok státuszának megváltoztatása, a választási rendszer módosítása, és ez mind a veszélyhelyzet alatt történt meg, egy olyan időszakban, amikor az általános gyülekezési tilalom bevezetése és az információk korlátozott hozzáférhetősége miatt alig maradt eszköz a tiltakozás kifejezésére. Mindez nem a véletlen műve: a kormány tudatosan élt vissza a járványhelyzettel politikai céljai megvalósítása érdekében, így csökkentve egyébként kockázatos lépéseinek politikai költségét. Az átalakításokkal párhuzamosan zajló, központilag szervezett melegellenes gyűlöletkampánnyal a kormány a társadalmi feszültségeket tudatosan szította, nem törődve lépéseinek a társadalomra gyakorolt hosszú távú hatásaival. Így a negyedik hullám kezdetén, közvetlenül a választások előtt. kétszeresen is indokolt a felszólítás: a kormánynak fel kell hagynia azzal, hogy a járványkezelést ürügyként használja hatalmának további kiterjesztésére.
