Poltot idegen testként kiveti majd a másra beállított szervezet

Nagyüzemi módon folyik az állami vagyon magánkézbe adása, a kormány úgy nyúl le lassan mindent, mintha nem látna maga előtt holnapot. Ezzel egyenes arányban, egyre nagyobb figyelem irányul az elszámoltatás és a vagyonvisszavétel esélyére, realitására. Az ellenzék pártjai eltérő intenzitással/óvatossággal beszélnek erről. Legutóbb a héten Fekete-Győr András, a Momentum első embere a Népszavának adott interjújában tért ki a kérdésre. A felvetésre, hogy a Fidesz mindent lepapírozott, azzal replikázott, hogy „12 év hosszú idő, ezer tonnányi papír, számla keletkezett. Hibáztak bőven ők is, egy független igazságszolgáltatás pedig mindent fel fog tárni.”

Nem lehet mindent lepapírozni, de...

De vajon elegendő védettséget nyújt-e a büntetőeljárások megakadályozásához, ha mindent lepapíroztak? – kérdeztük Bárándy Pétertől, aki szerint „nyilvánvalóan törekedni lehet erre, de megvalósítani nem biztos, hogy sikerül”. Mint kifejtette, valóban nagyon sok személyre és ügyre szabott törvényt hoztak Orbánék az elmúlt 11 évben, amivel az a céljuk, hogy támadhatatlan, jogszerű legyen egy-egy olyan ügylet, ami ellentmond a józan gazdálkodásnak és az országgal kapcsolatos felelősségtudatnak. A korábbi miniszter a kedélyeket lehűtendő, azonban hangsúlyozta: biztosan vannak közöttük olyanok, amelyek sikeresen be fogják váltani a hozzá fűzött reményeiket, és valóban büntetlenséget fognak eredményezni azok esetében, akik az adott – ügyre vagy személyre szabott – törvénynek megfelelően szereztek vagyont az egyik oldalon, illetve veszítettek vagyont a másik oldalon.

Hűtlen kezelés, kartellezés, korrupció, stb., stb., stb.

Hogy milyen példákat tud hozni az ügyek típusaira? Bárándy elsőként azt említette, hogy az ügyletek nagy része közbeszerzésekhez tapad. Azok a beszerzések szabálytalanoknak bizonyulnak, amelyek eredménye kimutathatóan – közérthetően és nem szigorúan jogi kifejezéssel élve – kvázi kartellezés, vagy rendszeres kartellszerű működés után dőltek el. (Mint tisztázta: ez alatt azt érti, hogy előre megbeszélt módon indultak el közbeszerzésen önállónak látszó, de egységes akarat által vezérelt pályázók, s így dőlt el a beszerzés sorsa.)

Ha a gazdálkodás során egyértelmű, hogy a rábízott vagyonnal valaki az észszerű gazdálkodás, vagyonkezelés szabályaival ellentétben, esetleg konkrét szabályokat megsértve járt el, akkor a hűtlen, hanyag kezelés elháríthatatlanul vizsgálható, és esetleg elmarasztalást eredményező lehet a vizsgálódás – mondott egy  további példát a jogász. Aki – a  sort folytatva – megemlítette azt az esetet is, amikor korrupciós cselekményekkel párosult valamilyen vagyonsértő magatartás. Ha a korrupció kimutatható, akkor nyilvánvalóan megint eredményes lehet egy büntetőeljárás. Szavai szerint ez a három csak példa a lehetséges ügylet-típusokra.  

Munkadömping jön a bűnüldözési szakmában

Mindenképpen felmerül azonban a kétség – vetettük közbe –, hogy elvégezhető-e egyáltalán ilyen irdatlan mennyiségű munka, 11-12 évi állami pénzek sorsát eldöntő szerződéshalom átvizsgálása? „Vannak szakmák, amelyek idényjellegűen óriási munkaterhet rónak a szereplőkre, s most a bűnüldözési szakmában egy ilyen idény következhet be, ha a politikai váltás, a hatalomváltás megvalósul” – szögezte le, ám a kedélyeket lehűtendő figyelmeztetett: „ahogy más idényjellegű munkáknál, ezen a területen sem lehet felmentést adni a szakmai szabályok betartása alól”. Ez persze nagyon jelentős munkát fog jelenteni („ remélem én”) a bűnüldözésben, a nyomozóhatóságoknál, az ügyészségeknél, majd néhány év, hónap elteltével a bíróságokon, „de hát mi erre teszünk esküt”.

Poltnak mennie kell

Mindez nagyon jól hangzik, de ne feledjük el, hogy felül, ott ül Polt Péter, s az évekre bebetonozott Orbán-hű legfőbb ügyésznek hatalmában áll megakasztani az ügyeket – vetettük közbe. Bárándy szavaiból azonban az derült ki, hogy ettől kevésbé tart. 

„Nem hiszem, hogy lesz Poltnak jó pár éve, hiszen idegen testek nem sokáig szoktak megélni egy másra beállított szervezeten belül” – szögezte le. Mint kifejtette: „hatalomváltás esetén a kapitány személyében nyilván szükség lenne váltásra, hiszen amíg ez a kapitány a legfőbb ügyész, addig nyilvánvalóan nem fog funkcionálisan működni az ügyészi szervezet, az diszfunkcionális marad, mint amilyen most is”. Váltás után azonban a furcsa – szigorúan hierarchikus, s szinte katonai modellben dolgozó, félkatonainak is mondott – ügyészségi szervezetben dolgozók „valószínűleg igen jó érzéssel fogják azokat a gátakat mellőzni, amiket mesterségesen emeltek eléjük, jó érzéssel fogják valós társadalmi funkciójuknak megfelelően, a bűnt üldözni, függetlenül attól, hogy melyik politikai formációhoz közeli elkövető valósította meg a cselekményt” – szögezte le. 

Az Európai Ügyészség jótékony hatása

Polt ide, Polt oda, az Európai Ügyészséghez való gyors csatlakozás mennyiben tudja segíteni az itthon a korábbi cselekményeket felgöngyölítők, az elszámoltatást végzők munkáját? – kérdeztük. Bárándy szerint nagyban, de – hívta fel a figyelmet – ez nem azt jelenti, hogy a magyar ügyészség munkáját majd külföldön fogják elvégezni. Az Európai Ügyészég hatásköre – nagyon helyesen – limitált és szigorúan körülírt – emlékeztetett, rámutatva: a szervezet feladata az uniós pénzek felhasználása szabályszerűségének biztosítása. Mint ilyen, nem váltja ki a magyar ügyészség működését, de nyomon tudja követni ezeket a folyamatokat, s nem csak jelzéseket tud adni, ahogy az egyéb uniós szervezetek, hanem egészen odáig elmehet, hogy vádat emel és képvisel a magyar bíróság előtt. „Egyébiránt pedig azok a visszaélések és szabálytalanságok, amelyeknek hosszú évtizede tanúi vagyunk, jórészt kötődnek uniós pénzek szabálytalan felhasználásához, tehát a csatlakozás az Európai Ügyészséghez valószínűleg igen áldásos hatással lehet a jövendőben az ilyen anyagi erők felhasználására” –  zárta szavait Bárándy.