Polyák Gábor: a káosz is jobb, mint a bebetonozás

– Mi marad a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács vezetője, a hirtelen új kihívások igényével lemondott Karas Mónika után?

– Nos, van egy olyan érzése az embernek, hogy a Fidesz csomagol, de azért itt hagyja nekünk a nyomát. Karas Mónika 2013 óta vezeti a NMHH-t és a Médiatanácsot. A kettő közti különbség lényeges: még ha komoly átfedésben is működnek ugyanazon elnök alatt, de két különböző döntési kompetenciával rendelkező szervezet. A két intézményt érdemes pár mondatban különválasztani, hogy megértsük a jelentőségüket. Az NMHH-nak van egy önálló döntéshozó testülete négy taggal, plusz az elnök. A tagokat 2019-ben választották meg újabb kilenc évre, tehát ’28-ig ez is bebiztosítva. Karas Mónikát ugye akkor választották meg, amikor meghalt Szalai Annamária, akire annak idején ezt az egész kabátot szabták.

– Valóban, róla már lassan meg is feledkezünk.

– Ő egy nagyon erős pozíciókkal rendelkező szereplője volt a Fidesz médiapolitikájának, talán az utolsó, aki egyáltalán képviselt még valamilyen médiapolitikát, még akkor is, ha azzal nem lehetett azonosulni. Egy fokkal autonómabb személyiség volt az utódjánál, rá találták ki az NMHH-t és a Médiatanácsot is, nem egy ilyen Karas Mónika típusú szürke bürokratára. Róla azelőtt annyit tudhattunk, hogy a Simicska-féle média ügyvédje volt, rendszeresen bukta a személyiségjogi és sajtópereket, ott sertepertélt a Fidesz-média körül. 2013 még bőven Simicska-aranykor volt, az ő embereként került az NMHH és a Médiatanács élére. A megbízatása viszont jövőre lejárt volna. A lemondása után annak kell történnie, hogy Orbán Viktor szakmai szervezetektől, médiapiaci szereplőktől bekér javaslatokat az NMHH-Médiatanács elnöki tisztének személyére. Ezt a menetet egyébként még az Európa Tanács érte el, mint meglehetősen szerény, mondhatni teljességgel súlytalan eredményt 2013-14-ben a Magyarországgal történt tárgyalásokon. Orbán Viktornak ugyanis a bekért nevekről tudomást sem kell vennie, mert nem köteles ezekből választani, de ő terjeszti elő a jelöltet Áder Jánosnak.

– Egyértelműen kézi vezérléssel dől el a jelölt személye?

– Nem várható hatalmas csata, mert Áder nem ellenkezik majd Orbánnal a felmerült befutó, Koltay András személye miatt. A kérdésre válaszolva, igen, abszolút kézi vezérléssel működik a döntés. De mint említettem, egy pillanatra vegyük ketté a két intézményt. Az NMHH-ról kevesebbet beszélünk, pedig valójában egy óriási piac fölött uralkodik. Ide tartozik a teljes távközlési és IT-piac, többek között olyan szereplőkkel, mint a 4iG, az Antenna Hungária, a DIGI, amelyek ma már szintén nagyon erősen a Fidesz komoly gazdasági holdudvarához tartoznak. Ez egy sokmilliárdos piac, nagyságrendekkel jelentősebb, mint a médiapiac. S az egész távközlési piac fölött egy személy, az NMHH elnöke rendelkezik. Ez óriási hatalom.

– Leegyszerűsítve, tehát nem csak az a tét, hogy milyen badarságot beszélnek vagy nem beszélnek a közszolgálati híradóban?

– Sokkal-sokkal többről van szó, amiről ma már alig beszélünk, 2010 pedig már régen volt, amikor ekörül még nagy viták voltak. Közben az NMHH-ra szállt a teljes audiovizuális filmipar felügyelete is, az archívumok, az informatika teljes, állami felügyeletet igénylő területei, tehát egy nagyon széles és évről-évre bővülő döntési jogköre van.

– Mindez ráadásul folyamatosan modernizálódó és innovatív területet érint, ha jól értem.

– Abszolút. Nem véletlen, hogy bekebelezik a Jászai-, a Mészáros-csapatok ezeket a területeket, és biztosak lehetnek benne, hogy olyan nagy szabályozási terhek nem hárulnak rájuk. Ez egy innovatív, nagyon fontos terület, a teljes IT-infrastruktúrát egy kézbe helyező pozíció lesz az új elnöké.

– Ha jól értem, mindez nem csak piaci, hanem felügyeleti hatalmat is ad?

– Így van, és ha ehhez hozzávesszük, hogy a jelek szerint az Antenna Hungárián keresztül a teljes kormányzati infrastruktúra Jászai Gellértnél landol, akkor mind a piaci, mind a felügyeleti oldal a Fidesz kezében lesz, ahogy én számolok, nagyjábóé az örökkévalóságig. Ha a csomagot együtt nézzük és idevesszük azt, hogy az Antenna Hungáriába többségi tulajdonosként bevásárolta magát Jászai Gellért és a 4iG, akkor ez meglehetősen riasztó kép. Ugyanis ide tartozik a választási infrastruktúra is.

– Technikailag, természetesen elvileg felvetve, mindez befolyásolhatja a választásokat is?

– A teljes informatika, ami az államot működteti, az a Fidesz kezében van, azzal a felügyelő szervvel együtt, amely bármilyen módon szabályozásilag rá tudna hatni. Döbbenetes a hatalomkoncentráció és erről méltatlanul kevés szó esik.

– Mindezt hallva, a Pegasus-szisztéma már-már amatőrnek tűnik.

– A Pegasusnak megvan a maga „előnye”, picit többet tud, mert azt is tudja, hogy mit csinálok a telefonomon. De amit elküldök, arról simán értesülhetnek.

– Riasztó mindaz, amit felvázolt és azt hiszem, jóval többről van szó, mint Karas Mónika személye. Mi marad a Médiatanácsnak, mit kérhetünk számon rajta?

– Igen, azt se becsüljük le! Nem véletlen, hogy erről szoktunk többet beszélni, elvégre a médiát főként ez érdekli. Innen kerülnek ki a rádiós frekvenciák nyertesei, itt dől el, hogy melyik piaci szereplő terjeszkedhet, a Médiatanács döntései eredményeként jött létre az a Mediaworks, amely az összes megyei lapot a magáénak tudhatta mielőtt becsatlakozott a KESMA-ba, a Médiatanács akadályozta meg a Ringier és az Axel Springer fúzióját 2010-ben, aminek aztán a Népszabadság bedöntése lett a vége. A Médiatanácsnak köszönhetjük 2014-ig a majdnem országos lefedettségű Simicska-féle Lánchíd Rádiót, azóta KESMA-féle Karc FM-et, a Médiatanács miatt vesztettük el a Klubrádiót, a Civil Rádiót. Magyarán a médiapiaci döntések nagyon fontos alakítói annak a médiakínálatnak, ami a fogyasztókhoz eljut.

– Mit tudhatunk a sajtóban megjelent feltételezett utód, Koltay András szakmai tevékenységéről?

– Többek között, hogy mindaz, amit elmondtam, Koltay András részvételével történt. Tagja volt a Médiatanácsnak, életében nem szavazott a pártakarat ellenében, tehát a Fidesz kiváló, lojális embere. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lenne teljesen komolyan vehető szakmai teljesítménye is. Egy normális közegben ő egy kiváló kutató és szakember lehetne, de amit végigcsinált – ráadásul a 2010-es médiatörvény egyik legfontosabb megalkotójaként –, végignyomva az első kilenc évet a Médiatanácsban, minden döntést helyeselve és mindeközben gátlástalanul használva a Médiatanács infrastruktúráját, ez így vállalhatatlan. Ő volt a Médiatanácson belül működő Médiakutató Intézet koordinátora, döbbenetes mennyiségi könyv fűződik ilyen módon a nevéhez és arra használta az egyébként jól fizető állását, hogy mindeközben egy kiváló kutatói karriert is felépítsen.

– Mindennek ismeretében, feltehetően nem véletlen, hogy ő lett Patyi András utóda is a Nemzeti Közszolgálati Egyetem élén.

– Egyértelműen, elvégre az NKE a rendszer egyik szimbóluma, mint a lojális hivatalnok- és erőszakszervezet-képző központ, ahova csak a legmegbízhatóbb kádereket lehet ültetni, akik ráadásul nem teljesen hülyék. Koltay András mindkét feltételnek tökéletesen megfelel, és most innen pályázik vissza a Médiatanács élére, minimum kilenc évre – ha igazak a felröppenő hírek. Ez pedig az egyik legjobban fizetett és az egyik legnagyobb hatalommal rendelkező állás ma a magyar igazgatási struktúrában. A funkcióiról pedig még annyit, hogy elnökként ő lesz az, aki egyszemélyben kinevezheti és visszahívhatja indoklás nélkül az MTVA elnökét is, ami azt bizonyítja, hogy a Médiatanácsnak milyen elképesztő hatalma van a közszolgálati intézményrendszer fölött. Egy olyan embert képzeljünk el, aki az elektronikus aláírástól a szélessávú internet hozzáférésen át, a rádiós frekvenciákon keresztül, egészen a közszolgálati média irányításáig lényegében egyszemélyben ural mindent.

– Meglehet, roppant banális a kérdés, de mi lesz most?

– Ez egyáltalán nem banális kérdés, ez az, amiről egyébként nagyon sok szó esik, de még így sem elég, hogy mi lesz, ha nyer az ellenzék – de nem kétharmaddal? Ugye ha kétharmaddal, akkor szüret, az NMHH-nak Koltay Andrásostól és mindenestől vége van, visszamehet csendben a Pázmányra tanítani. Ha nyer az ellenzék, de nincs kétharmad, akkor egy olyan fura helyzet is előállhatott volna 2022-ben, hogy Karas Mónikának lejár a mandátuma, de az új parlament nem tud új elnököt választani, mert az új köztársasági elnök esetleg nem hajlandó kinevezni az új miniszterelnök által jelölt személyt. Ez most a legkényelmesebb szituáció a Fidesz számára, teljesen egyértelműen bebiztosítja magát.

– Tehát ha nincs kétharmad, patthelyzet van?

– Nos, igen, ez egy nehéz téma. Ebből is látszik, hogy egyáltalán nem banális, hanem az elkövetkező időszak egyik alapvető kérdése lesz. Ha nem csinálunk a szó legszorosabb értelmében forradalmat, márpedig a kétharmados törvények felülírása felessel egy-egy forradalmi helyzetet teremt, ha ebbe bármelyik politikai erő belemegy, akkor annak nem tudjuk felmérni a következményeit és kockázatát sem politikai, sem jogi értelemben. Nem tudom, mi a rosszabb: a teljes káosz, vagy hogy együtt kell élni a Koltay Andrásokkal 9, 90, 900 évig – mindkét megoldás riaszt. Ha muszáj választani, a káosz szimpatikusabb verzió.