Preferenciális előválasztás

Dr. Dávid Ferenc       2020. október 18. 16:53 2020. okt. 18. 16:53

Az október 11-i, sikertelen időközi országgyűlési választásnak nagyon sok tanulsága van, 2022-re készülve. Éppen ezért pénteken e-mailben fordultam az ellenzéki pártok –a DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd – elnökeihez és frakcióvezetőihez, valamint az MMM elnökéhez, Márki - Zay Péterhez. Azt kértem tőlük, hogy támogassák a preferenciális előválasztás ötletét a 2022-es győzelem érdekében. A választókerületekben csak olyan jelöltekkel lehet győzni, akiknek nemcsak az ismertségük magas, de személyes elutasítottságuk sem idegenít el széles választói csoportokat. A preferenciális előválasztás lényege az, hogy a választók nem csupán egyetlen jelöltre voksolhatnak, hanem 1-től 3-ig terjedő sorrendet állíthatnak fel a szavazólapon szereplő személyek között az alapján, hogy kit mennyire támogatnak. (Bana Tibor független országgyűlési képviselő - MTI-OS)

Bevezetésként szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy nem vagyok sem matematikus, sem pedig választási szakértő. Elsőre szimpatikus volt Bana képviselő úr javaslata, de azt követően rádöbbentem, hogy természetesen megvalósítható a preferenciális előválasztás, csak előtte rendkívül alaposan tisztázni kell a korántsem egyszerű szabályokat. Ha nem ismerjük a részletes előírásokat és a korrekciós tényezőket, akkor az alábbi táblázat tanúsága szerint, könnyen holtverseny jöhet létre az indulók között. A lenti szavazateloszlás tehát egyenlőséget hoz, de az általam vázolt variáció csak egy a sok közül, azaz más eloszlásban is létrejöhet. Súlyszámokkal és aránybefolyásoló tényezőkkel persze csökkenthető a holtverseny esélye, de akkor a végső kiértékelést bizony hosszan kell magyarázni. Különösen bonyolult lehet a helyzet abban az esetben, amikor egy választói körzetben sok településen kell kikérni a polgárok véleményét, mert ott azt is figyelembe kell venni, hogy mekkora az adott falu/város népessége. Egész mást ér az első helyezés egy 500 lelkes kis községben, mint a 10.000 lakosú járási székhelyen. Ez is kezelhető, csak külön eljárást igényel. Az alábbi – végletekig leegyszerűsített – példán mutatom be a hármas holtverseny egyik lehetőségét:

Ha emlékeim nem csalnak, Budapesten a főpolgármester, a IX. kerületben a polgármester esetében volt előválasztás. Mindkét alkalommal az előválasztáson résztvevő voksolók szavazatainak egyszerű összeadásával hirdettek győztest és 2. illetve 3. helyezettet, tehát az indulók végső sorrendjét megismerhettük. A győztesek indulhattak a tényleges választásokon (Karácsony Gergely, Baranyi Krisztina) és sikerrel is jártak. Természetesen az egyszerűen összegzett szavazatok is eredményezhetnek holtversenyt, de ennek igen kicsi az esélye. Biztosan csekélyebb, mint a helyezési számok alkalmazása esetén. Képviselő úr közleményében nem tárja fel (erre egy közlemény nem is alkalmas), hogy mivel indokolja a preferenciális előválasztás bevezetését. A kérdés: megéri-e egy sokak számára nem ismert, új és komplikáltabb előválasztási szisztéma átültetése, mint a már sikerrel alkalmazott (majdnem azt írtam, hogy bejáratott) technológia rendszerben tartása? Erre várom a megnyugtató választ a képviselő úrtól és a választási szakértőktől.