Problematikus, hogy a házszabállyal szemben nincs fellebbezési lehetőség
Példátlanul magas összegre, 4,4 millió forintra büntette Kövér László házelnök Jakab Pétert, a Jobbik elnök-frakcióvezetőjét, a múlt heti „krumpliszsákos” akciója miatt. Hack Péter egyetemi tanár sose volt híve a parlamentben a pénzbüntetések kiszabásának. Szerinte inkább úgy kell megállapítani a működés feltételeit, hogy a szabályok betartásában mindenki érdekelt legyen. A pénzbüntetés lehetőségét egyébként a Fidesz-többség hozta be 2010 után, addig az anyagi elvonással nem járó szómegvonás volt a büntetés.
Jakab Péter, a Jobbik elnöke november 19-én, a borsodi időközi választás kapcsán szeretett volna egy, a voksolások szimbólumává „nemesült” zsák krumplit átadni a miniszterelnöknek a parlamentben. Ezt ugyan Kocsis Máté frakcióvezető, Kövér László házelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Balla György megakadályozta, de a házelnök már akkor jelezte, folytatása lesz az ügynek. Lett is, Jakab Péterre – akciója miatt – Kövér László rekord összegű, 4,4 milliós bírságot szabott ki.
A házelnök döntéséről Jakab Péter úgy nyilatkozott, „Egy jogállamban ezzel nyilván lehetne jogi útra terelni az ügyet, de mi nem élünk jogállamban. Annyit tehetünk, hogy a mentelmi bizottsághoz fellebbezünk, de azért nagy csodavárás nincs ebben a kérdésben.”
Hack Péter jogszociológus, egyetemi tanár soha nem volt a híve annak, hogy a parlamentben pénzbüntetéseket lehessen kiszabni. Véleménye szerint, a működés feltételeit úgy kell megállapítani, hogy mindenki érdekelt legyen a szabályok betartásában. Sok parlament működik így.
Amikor 1994-ben, a rendszerváltás utáni második parlament összeült, készült új házszabály is. Akkor ugyan felvetődött annak az ötlete, hogy lehessen pénzbüntetéssel sújtani a képviselőket, de végül konszenzus született arról, hogy több kárt okozna, mint amennyi hasznot hozna. A házszabályba a pénzbüntetés lehetőségét már a Fidesz-többség hozta be 2010 után.
S, megteheti-e a házelnök, hogy büntet? Hack Péter szerint, miután az Alaptörvény rögzíti a jogorvoslathoz való jogot, a házelnöki büntetéssel kapcsolatban épp az a probléma, hogy nincs hova fellebbezni ellene. Vagyis az, hogy valamilyen büntetés, amelyet úgy lehet kiszabni, hogy nem lehet vele szemben jogorvoslattal élni, épp az Alaptörvény alapján problematikus.
Jakab Péter azonban épp a mostani házszabály alapján nem fordulhat semmilyen külső szervhez. Az sem segítene, ha esetleg valamelyik bizottsághoz fordulna, mert, ha a többségi elven dől el minden, az gyakorlatilag nem jelentene érdemi jogorvoslatot. Parlamenttől független fórumhoz azonban semmiképp nem fordulhat.
Arról, hogy Jakab Péter szerint, a házelnök fizikai erőt, testi kontaktust is alkalmazott vele szemben, a jogszociológus azt mondja, ha történt fizikai erőszak, az a magyar parlamentben ugyan példátlan, de a nemzetközi gyakorlatban sok példát láttunk rá. Megtörtént, hogy verekedés tört ki a legfelsőbb döntéshozó testületben Ukrajnában, az ázsiai országokban, Tajvanon, sőt, még Japánban is előfordult.
A magyar parlamentben 2010 előtt a legnagyobb büntetést a szómegvonás jelentette, illetőleg az a büntetési lehetőség még benne volt a házszabályban, hogy az ismételten rendzavarót eltiltsák az üléseken való részvételtől. Az, hogy valakitől megvonták a szót, ugyan gyakran elő is fordult, de az semmilyen anyagi következménnyel nem járt. A szavazáson való részvételtől pedig semmilyen módon nem lehetett eltiltani az illetőt, mert az elnök így felül tudta volna írni a többséget, vagyis a népakaratot. A népképviselet elvével ugyanis ellentétes az, ha valaki nem szavazhat.
