Prof. Duda Ernő: a magyar lakosságnak több mint a fele még nem védett
Duda Ernő virológus professzor szerint ugyan mindenféle vakcinánál előfordulhat, hogy a beoltottnál, különösen az idősebbeknél nem alakul ki védettség, de az ismert, hogy az a technológia, amivel a Sinopharm készül, az időseknél általában nem szokott jól működni. Tehát várható volt, hogy azok között az idősek között, akiket ezzel oltottak, viszonylag sok marad védtelen. Ezért indokolt lenne országosan mérni náluk az ellenanyagszintet, azonosítani azokat, akiknél nem alakult ki immunitás. Az egész társadalomnak az az érdeke, hogy tudjuk, kik ezek, hiszen az esetleg következő hullámban ők fertőzhetők és fertőzők lehetnek, ők kerülnek kórházba, intenzív osztályra. Esetükben nem „harmadik” oltásra, hanem két oltásra van szükség, mert ha nem alakult ki bennük semmiféle ellenanyag-termelés, az azt jelenti, hogy lényegében két „méhszúráson” vannak túl. Lehetőleg Modernát, vagy a Pfizert kellene nekik adni, mert a tapasztalatok szerint ezek működnek legjobban az idősekben. Mivel a magyar lakosságnak több mint a fele még nem védett, és ez a Delta variáns kétszer annyira fertőz, mint a tavalyi vírus, ahhoz, hogy ősszel ne alakuljon ki komoly járvány, a nyáron a vírust legjobban terjesztő tizenévesekből és fiatal felnőttekből minél többet be kell oltani. Ami még nagyon fontos lenne, hogy a nyár végén, amikor remélhetőleg nagyon kevés lesz a fertőzött, az operatív törzs megszervezze minden fertőzöttnek és azok kontaktjainak felderítését, elkülönítését. Ezzel lehetne a fertőzés berobbanását megelőzni.
Falus Ferenc egykori tiszti főorvos szerint azoknak az időseknek a körében, akik két Sinopharm oltást kaptak – mintegy 500 ezer adag vakcinát főként az idősek kaptak – 20-30 százalék az oltásra nem reagálók aránya, ezért őket nem tesztelni kellene, hanem rögtön be kellene nekik a harmadik oltást adni. Ön szerint ez jó eljárás lenne?
Az én ismereteim szerint – és erről már nyilatkoztak –, az országban hivatalosan és magán cégek által is folyik ilyen tesztelés. A pontos számokat én nem tudom, mert sem a hivatalos, sem a kis cégek által végzett tesztadatokhoz nem férek hozzá. Azt viszont én is meg tudom erősíteni – mert rengeteg olyan levelet kapok, amikben erről számolnak be –, hogy sokan nem reagáltak az oltásra. Helytelen ezt az egészet csak a kínai vakcinára kihegyezni, mert nyilvánvalóan egyetlen vakcina sem képes mindenkiben hatásos védettséget kialakítani. De amíg a védtelenek aránya kicsi, az személyes gond, de a járvány szempontjából érdektelen. A Sinopharmhoz hasonló vakcinák azonban az idősek jelentős százalékánál nem képesek jó immunitást kialakítani. Ismert, hogy a szezonális influenza vakcinák az időseknél nagyon rossz hatásfokkal működnek. Ez azt jelenti, hogy tömegesen maradnak védtelenek, ennek pedig jelentős járványtani jelentősége van!
Akkor az lenne a jó módszer, ha mindenkit tovább oltanának, kapna egy harmadik oltást is?
Nem. Országosan kellene felmérni a hatvan évnél idősebbeknél, akiket ezzel oltottak, milyen védettség alakult ki, kialakult-e egyáltalán immunitás. Egyébként nem hiszem, hogy ez csak a kínai oltásra igaz, mert biztos, hogy akiket másféle oltással oltottak, azok között is lesz olyan, akinek nem alakult ki védettsége. Hiszen egyik vakcináról sem állította senki, hogy mindenkiben képes védettséget kialakítani. Ha például az AstraZenecánál 85 százalékos hatásfokról beszéltek, az azt jelenti, hogy száz emberből néhánynál nem feltétlenül ad hatásos védettséget. Járványtani szempontból akkor érdekes ez, ha a szám nem néhány százalék, hanem 20-40 százalék. Ha egymillió idős embert beoltottak a kínai vakcinával, és egyharmaduknál nem alakult ki védettség, az háromszázezer ember. Ez őrületes nagy szám, járványtani szempontból pedig nagyon komoly probléma. Mert ez azt jelenti, hogy ezek idős emberek, ha védtelenek, nagyon könnyen az intenzív osztályon kötnek ki. Az egész társadalomnak az az érdeke, hogy tudjuk, kik ezek, és ők ne egy harmadik oltást kapjanak, hanem egy ciklust. Nekik két oltást kell kapniuk, mert, ha nem alakult ki bennük semmiféle ellenanyag-termelés, az azt jelenti, hogy lényegében két „méhszúráson” vannak túl. Ez a védettség szempontjából nulla. Nekik egy más technológiával készült védőoltásra van szükségük. Miután ma már tudjuk, hogy az időseknél nagyon jól működnek a messenger alapúak (mRNS vakcinák), ez azt jelenti, hogy ha lehet, Moderna, vagy a Pfizer készítményt kellene nekik adni. De még egyszer hangsúlyozom, a Pfizerrel kétszer oltott idősek között is lehet olyan, akinek nem alakult ki védettsége. Ez az ő személyes szempontjából komoly probléma, de járványtani szempontból nem az, mert ez egy kicsi szám, legfeljebb egy-két ember, nem pedig százezrek.
A szerb adatok azt mutatják, hogy akik 60 év felett harmadik Sinopharmot is kaptak, azoknál nagy százalékban volt immunválasz, tehát eredményes volt…
A kérdés, hogy milyen mértékű. Tudjuk azt is, hogy a nagyon magas védettség is idővel gyengül. Ha éppen valami mérhető védettség kialakult, akkor a harmadik oltástól mondjuk a nyár végéig lesz az illetőnek védettsége. Nagyon valószínű, hogy amikor ősszel megkezdődik az iskola, megérkezik a nedves, hűvös időjárás, akkor a cseppfertőzéssel terjedő betegségek – ahogy általában –, előjönnek. Ennek alapján várható, hogy ősszel rosszabb lesz a helyzet, mint a nyáron. Tudjuk, hogy a magyar lakosságnak több mint a fele még nem védett. Miután ez a vírus (Delta variáns) kétszer annyira fertőz, mint a tavalyi, minden adott ahhoz, hogy ősszel kialakuljon egy járvány. Az, hogy mekkora lesz, rajtunk múlik. Ez ellen két dolgot lehet tenni: az egyik, a nyáron a tizenévesekből minél többet be kell oltani, hogy mire iskolába mennek, védettek legyenek. Ők, és a fiatal felnőttek azok, akik a legintenzívebben terjesztik a vírust, mert egy középiskolásnak egy nap alatt több emberrel van intenzív kapcsolata, mint egy felnőttnek egy hónap alatt. Amennyit be tudunk oltani közülük, a fertőzési gócok számát annyival tudjuk csökkenteni. A másik, amit tehetünk, hogy azokat az időseket, akikben nem alakult ki védettség – vagy azért, mert olyan az immunrendszerük, vagy azért, mert immunszuppresszív gyógyszert kapnak, vagy pedig azért, mert rossz vakcinával oltották őket – gondosan be kellene oltani őszre, hogy ne legyenek megint tele az intenzív osztályok. Nekem is van olyan ismerősöm, aki azért, hogy ne vakuljon meg, szteroid kezelést kap. Ennek következtében, hiába kapott két Pfizer oltást, nagyon alacsony a védettsége. Neki azt tanácsoltam, hogy a nyár végén vegyen föl egy harmadik Pfizert, hogy „prolongálja” és fokozza az eddig kialakult védettségét. Akinek viszont semmi védettsége nincs, azzal úgy kell bánni, mint akinek semmi védettsége nincs, függetlenül attól, hogy hányszor szúrták meg. Mindenki a „harmadik” oltásról beszél. A harmadik oltás, ha előtte nulla a védettség, akkor egy első oltásnak felel meg. És az kevés.
Van még olyan fontos teendő, ami jó lenne, ha megtörténne?
Az előbb elmondott két dolgot tartom a legfontosabbnak, de jó lenne, ha az operatív törzs felkészülne arra, amit tavaly – nem csak nálunk, hanem szerte a világon - elhibázott. A nyár végén – remélhetőleg – nagyon kevés lesz az új fertőzött. Lehetőség nyílik arra, hogy felkutassák mindegyiknek az összes kontaktját, akikkel az előző napokban találkoztaj, akiket megfertőzhettek. Ezeket azonosítva és elkülönítve elejét lehetne venni a fertőzési láncreakciónak. Minél hamarabb avatkozunk be, minél hamarabb fogjuk meg a potenciális fertőzötteket, annál jobban lehet késleltetni, lefékezni, esetleg hatástalanítani a „robbanást”. Ha jól csináljuk, akkor nem lesz negyedik hullám. Ennek a vírusnak az a legnagyobb veszélye, hogy teljesen egészségesnek látszó emberek a legfertőzőbbek, mert nem tudják magukról, hogy ők fertőzők, és terjesztik a vírust. Ezeket az embereket csak úgy lehet megfogni, hogyha a kontaktokat szűrjük. Ez nem egy olyan borzasztóan bonyolult dolog, de profi módon, hatóságilag kell szervezni és végrehajtani. Ez az operatív törzs feladata és kötelessége.
