„Ránk robbant a lakhatási válság”
Míg Európa a 2008-as globális gazdasági és pénzügyi válság kezelésével foglalkozott, „nem vettük észre, hogy közben ránk robbant” egy lakhatási válság – mondta Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő szerdán Baján.
A válság folyamatosan dagad: az elmúlt 20 évben a bérekhez képest kétszeres ütemben növekedtek a lakhatási költségek. Ez pedig abba torkollott, hogy a 20-as, 30-as éveikben járó európai fiatalok 2/3-ának matematikai esélye sincs, hogy saját jogon saját tulajdonú lakása legyen. Magyarországon ez a szám még rosszabb: 80%.
Ennek az ollónak a nyílását egyelőre nem tudják kezelni a kormányok; például az Orbán-kormány által fölvonultatott „ilyen-olyan kedvezmények” „mindegyike, az utolsó szálig, a Babaváró programtól kezdve: hitel”, ami csak akkor kapható, ha a kérelmező átmegy a hitelképességi vizsgálatokon. Emiatt pedig egyes társadalmi csoportok generációkon át nem jutnak érdemi lakásügyi perspektívához.
Az MSZP és a Párbeszéd, amelyek közös listával indulnak a május 26-iki európai parlamenti választáson, szociális szempontokat is figyelembe vevő bérlakás-építési programot javasol és ehhez egy „masszív” európai uniós lakhatási alapot, amely a költségek egyharmadát finanszírozná.
Ezen kívül a tagállami kormányoknak kellene felvállalni az ügyet, és az önkormányzatoknak szerepet vállalni a lakáspiacon a kínálati oldalon, a meglévő lakásokkal szociális szempontokat is kezelve.
Ezekkel az eszközökkel az európai mobilitási problémákat is lehetne csökkenteni, hiszen a lakásínségnek az árak és a bérek ollóján kívül a tömegturizmus is oka, s hogy az egyetemi városokban a megnövekedett diáklétszám is hatalmas keresletet generált.
Szanyi beszélt a Szociális Európa program keretében megvalósítandó európai minimálbérről, minimálnyugdíjról és minimális családi pótlékról is. Elmondta: ezeknek az európai definíciója már létezik, de még létre kell hozni a közmegegyezést az Európai Parlament pártjai és a tagállami kormányok között, hogy „e nyomdokon haladva erősítsük meg Európa szociális dimenzióit”.
Az európai számítási koncepció egyébként egyszerű: a minimálbér az adott tagország átlagbérének a 60%-a, és a minimálnyugdíj ennek további 60%-a. Az MSZP-Párbeszéd meg is határozta ennek a mértékét Magyarországon: a minimális családi pótlék 48 000 forint legyen a mostani 12 200 forinttal szemben, a minimálbér 240 000 forint legyen a mai 160 000-es nagyságrendhez képest, és a minimálnyugdíj 95 000 forint legyen a mostani 28 800 forinttal szemben.
S hogy honnan lesz erre forrás? „Jelzem nagy tisztelettel, ez a pénz benne van az európai gazdaság teljesítőképességében minden országban. Aminek van egésze, annak van 60%-a is, tehát ez ennél nem bonyolultabb” – mondta.
A cél pedig az, hogy az európai polgároknak, köztük a magyaroknak is, garantálhassa az unió bármelyik tagországban „az ottani 60% 60%-át, nem kevesebbet. Ezek följogosítják a kontinens valamennyi polgárát, hogy hosszú távon merjen tervezni az életével”.