Raskó György: Magyarországon nincs szükség két szőlészettel, borászattal foglalkozó egyetemre

Millei Ilona 2021. április 10. 15:45 2021. ápr. 10. 15:45

Amikor az Innovációs és Technológiai Minisztérium benyújtotta az Országgyűlés elé újabb tíz egyetem modellváltását megalapozó javaslatait 2021. március 31-én, ott volt mellette az is, hogy: „A világhírű borvidéken – külföldi példák alapján – megalapítják a kiemelten szőlészettel-borászattal foglalkozó első hazai felsőoktatási intézményt, a Tokaj-Hegyalja Egyetemet.”

Raskó György agrárközgazdász, egykori földművelésügyi államtitkár szerint a Szent István Egyetemen kiváló borászati tanszék van, és Magyarországon nincs szükség két ilyen intézményre. Ugyanakkor egy erősen marketing, márkanév- és piacépítésre koncentráló oktatóbázisra szükség lenne, mert az egyetlen igazi magyar potenciál Tokaj-Hegyalja.
 

Ön szerint szükség van a Tokaj-Hegyalja Egyetemre?

Őszintén szólva, a volt Kertészeti Egyetemen – ma Szent István Egyetem – van önálló borászati tanszék, ami nagyszerűen működik. Jobbnál jobb, és kiválóbbnál kiválóbb magyar borászok végeztek ott. Ez egy kitűnően működő borászati tanszék. Az nyilvánvaló, hogy kettőre nincs szükség abban az értelemben, hogy lehet ugyan borászt képezni, de elhelyezkedési lehetőségük belföldön korlátozott. Mivel a részleteket nem ismerem, ha a Villányi útról a borászati tanszék és a csapata Tokajba költözik, az egy más dolog. Nagyon színvonalas, nagyon jó társaság, többüket személyesen ismerem, és jó véleményem van a tevékenységükről. Azt, hogy ott kik lesznek majd professzorok, meg tanszékvezetők, én nem tudom, de, Tokaj-Hegyaljának egy fajsúlyos intézetre, a tokaji aszúbor készítés, és különösen annak a marketing része, a márkanév építése és egyéb más ilyen tanszékekre valóban szükség lenne. Tokaj-Hegyaljának az igazi nagy potenciálja nem az aszúbor , hanem az, hogy olyan kategóriában kellene eladni ezeket a borokat, aminél a normál használati érték és az ár az indifferens. Ami számít, az nem az élvezeti értéke ennek a bornak, hanem az, hogy valaki azt értékeli, ez egy nagyon drága bor, és azért veszi meg, mert drága. Csak olyan borokat vesznek meg irracionális árakon, amelyek mögött komoly márkanévfejlesztés történt. 

De miért pont Tokaj-Hegyalján van erre szükség?

Csak azért, mert az egyetlen igazi magyar potenciál, az a Tokaj-Hegyalja.

Se a Balaton Felvidék, se a Mecsek és környéke?

Az sehol sincsen. Azoknak nincs nemzetközi hírértékük. Szekszárd meg Villány túl kicsi. Azokat nem lehet nemzetközileg fölvinni a csúcsra, nemzetközi szinten inkább „játékok”. 

Nem azért Tokaj-Hegyalja a „csúcs” mert például Lévai Anikónak, a miniszterelnök feleségének ott van birtoka?

Kétlem, hogy azért lenne. Az ő birtokánál van több, jóval fajsúlyosabb cég azon a vidéken. Közülük többen a kormányhoz közelállók körébe  tartoznak, egykori miniszterek, államtitkárok, Demeter Ervin, a volt titokminiszter, vagy éppen Lázár János, tehát van ott néhány nagy hal, és néhány olyan hal, aki nem politikus, de mindenképpen a mai Fideszhez, a NER-hez kötődő befektető. Ők együtt elég erős lobbitevékenységet tudnak kifejteni. Ezért szerintem nem Lévai Anikó személye számít, hanem akikről beszéltem. 

Egyébként Magyarország a bor szempontjából fölhelyezhető a világtérképre?

Bor szempontjából – és ezt az üzleti részére mondom – Magyarországot nem jegyzik, igazából a „futottak még” kategóriába tartozik. A Tokaji Aszú önmagában véve világhírű név, megvan hozzá az eredetvédelem, de hát Tokaj-Hegyaljának az össz-árbevétele kevesebb, mint a Fertő-tó osztrák részén termelt és eladott borok értéke. És akkor még Ausztriának csak egy kis területéről beszéltünk, a nagy borvidékeiről nem is. Pedig Ausztria is a „futottak még” között van. Ezt csak azért mondom, hogy össze lehessen hasonlítani. 

Milyen borok számítanak igazán a világon?

Ami a világon számít – sorrendben mondom –, az a francia, az olasz, a spanyol, a német, a portugál, a mediterrán térségek bora, valamint Svájc, Wallis környékének, és az osztrákoknak is van egy kis pozíciójuk. Magyarország ennek a rangsornak a végén van. 

Ha nekünk lesz egy Tokaj-Hegyalja Egyetemünk, akkor fogunk tudni versenyezni mondjuk a francia és olasz borokkal?

Soha. Ez az intézet, főiskola, vagy egyetem, mindegy, minek nevezik majd, egyet tehet, amiről beszéltem, hogy megteremti azt a nimbuszt a Tokaji aszú – ami óriási, de ma még totál csiszolatlan gyémánt – köré, ami miatt olyan árakon lehet majd eladni, mint mondjuk Franciaországban a southern-i borokat. Ezek az édesbor-piacon jelenleg abszolút tarolnak. Tapasztalatból mondom, a Tokaji Aszú ezeknél sokkal jobb minőségű. Ez élvezeti szinten egészen igaz, mégis azok a borok – a sikeres márkanév és a „nimbuszvetítés” okán – a sikeres Michelin-csillagos éttermekben mindenhol ott vannak, Tokaji aszú pedig talán egy-két helyen található.  A rendszerváltozás óta eltelt harminc év alatt, és egy-két külföldi céget leszámítva, mind a mai napig magyar cégnek nem sikerült márkanevet építeni. Talán a leghíresebb, a jeles márkanévvel rendelkező Royal Tokaji, ami száz százalékban angol tulajdonban van. 

A Royal Tokaji Borászati Zrt.-nek ön az elnöke, ugye?

Igen, de nem magam felé hajlik a kezem, ha az árbevételi adatokat nézzük, akkor  mi „utca hosszan kiugrunk” a többiektől. A külföldi piacra, a drága, magas árfekvésű borok eladására koncentrálunk, és abban nagyon jók vagyunk. De ez csak egy fecske Tokaj-Hegyalján. Vannak még nemzetközileg is híres kis borászatok, és van egy-két nemzetközi pozícióval rendelkező cég. De Tokaj-Hegyalján eddig a pénzügyi eredménnyel is járó, és komolyabb árbevételt jelentő pincészetek kivétel nélkül mind külföldi tulajdonban vannak. Egy van magyar tulajdonban, az állami Grand Tokaj, a volt Tokaj Kereskedőház. Az a cég a rendszerváltozás óta több mint 30 milliárd forint állami támogatást kapott, és még mindig nem tudja magát eltartani. Állandóan újabb és újabb pénzt kell belerakni a cégbe. Ha van botrány, akkor maga a Grand Tokaj a botrány, mint ahogy volt az elődje is. Azt a koncepciót, hogy egyszerre gyártok kocsisborokat és magas minőségű borokat, egyszerűen nem lehet eladni a külföldi piacon. Mert ott a vásárlók nem értik, hogy lehet egyszerre azonos névvel olyan bor, ami az élelmiszerüzletek alsó polcán 3 euró, följebb pedig ugyanazon néven 50-100 euró. A vásárló egyszerűen nem tudja eldönteni, hogy melyik az igazi. Olyan nincs, hogy egy cég egy időben ugyanazon névvel luxusborokat meg kocsisborokat is előállít, azokat eladásra egyszerre kínálja, mert ezt egyszerűen nem érti a piac.  

És ezt majd a Tokaj-Hegyalja Egyetemen meg tudják tanítani a hallgatóknak?

Biztos meg tudják tanítani. Ez elég tiszta és logikus. 

Tanít majd ott?

Hát, ha ott neves tanárok lesznek, azok közé engem nem vesznek be.

Miért?

Nyilvánvaló, hogy én tudnám, hogyan, mit kell ott tanítani, mert lassan 30 éve benne vagyok már ebben. A Royal Tokaji márkanév fejlesztésben 1994 óta benne vagyok. Tudom, hogy ezt miként kell csinálni, de nem hiszem, hogy ez a társaság engem erre ott megkérne. Szerencsére van egyéb más tennivalóm, amivel nagyon jól elvagyok. Én azt mindenképp támogatom, hogy egy erősen marketing, márkanév- és piacépítésre koncentráló oktatóbázis legyen ott. A  mostani borászok szenzációsan jó aszú bort tudnak készíteni, ezt a tudást a Kertészeti Egyetemen – ami korábban, a Szent István Egyetemhez kapcsolása előtt önálló intézmény volt -, meg tudták tanítani. Ma is képes olyan felsőfokú képzést adni, aminek eredményeként kiváló borászok lesznek Magyarországon. 

Igen, de, ha Tokaj-Hegyalján is lesz egy?

Ha ott lesz egy, akkor ezt valószínűleg visszafejlesztik. Magyarországon nincs szükség kettőre.

És akkor mi lesz az itteni kiváló oktatókkal?

Erre nem tudok válaszolni. vagy oda költöznek, vagy levonatoznak majd oda előadásokat tartani. Körülbelül ez az, ami valószínűsíthető. Még egy olyan színvonalas csapatot, borászati tanszéket, mint amilyen a Szent István Egyetemnek van, Magyarországon nem lehet összeszedni. Ebben biztos vagyok. Talán egy.-két embert igen. Ahhoz pedig, hogy az új egyetem komoly intézmény legyen, nagyon, nagyon elismert tudományos munkával, nemzetközi ismertséggel rendelkező csapat kell, mert különben nem értékelik semmire.