Rendkívül gyorsan romlik a magyar külkereskedelmi mérleg
Az előzetesen jelzettnél nagyobb hiány keletkezett szeptemberben a külkereskedelmi mérlegben. Ezzel folytatódott a külkereskedelmi egyensúly néhány hónapja megkezdődött dinamikus romlása.
Szeptemberben a behozatal 195 millió euróval, a kivitel 66 millió euróval volt magasabb az előzetesen jelzettnél, így az áruforgalmi egyenleg 1 millió eurós többletből 128 millió eurós hiányra változott – derül ki a KSH ma közzétett részletes adataiból.
A deficit önmagában nem óriási, ám figyelembe véve, hogy szeptember évek óta az egyik legnagyobb többletet hozó hónapunk (még 1 milliárd euró közeli szufficit sem volt ritka az elmúlt években) jelentős romlásról beszélhetünk. Az ősz első hónapjában utoljára 2004-ben láttunk nagyobb hiányt – írja a Portfolio.
Az év első három negyedét tekintve, szintén 12 esztendeje volt ennyire alacsony a többletünk. Látszólag ez sem jelent különösebb problémát, hiszen még így is bőven pozitív az export-import szaldó. Ugyanakkor a kép szinte kizárólag a harmadik negyedévben romlott ekkorát, előtte még a többlet növekedése látszott a számokban. Ebben a három hónapban 1 milliárd eurós romlás volt a külkereskedelmi mérlegben, ami óriási fordulatot jelent.
Szeptemberben a romlás oka az volt, hogy míg az export euróban számolva 0,6 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel korábban, az import 12,2 százalékkal meghaladta azt.
Az import gyors növekedése a gazdaság magára találásának következménye, a koronavírus-válságból való felpattanás a fogyasztási és a beruházási célú behozatalt egyaránt dinamizálja. Erre rakódik még rá az erőteljes állami keresletélénkítés hatása is. Az importnövekedés egyik kiemelt oka az energiahordozók euróban mért meglódulása. Eközben az export döcög. A leállások, ellátási problémák kihatnak a szektor összteljesítményére, így nem meglepő, hogy a kivitel is akadozik.
