Robotok háborúja

Rédei Ottó 2022. január 23. 15:05 2022. jan. 23. 15:05

Új veszélyre figyelmeztet az, a drónokkal végrehajtott, pár nappal ezelőtti támadás, amely három ember halálát okozta Abu Dhabiban. Az Öböl-menti arab állam egyik olajipari létesítményét vették célba a Jemenből indított távirányítású repülő szerkezetek.

Nem ez volt az első eset, a 2014 óta dúló jemeni polgárháborúban, hogy az iráni támogatást élvező huszik, távvezérlésű robotokkal hajtanak végre katonai műveleteket. Ebben az a legaggasztóbb, hogy a támadásokért nem egy szuper hatalom remekül kiképzett és méregdrága eszközökkel felszerelt katonái a felelősek. Ahogy azt Frank McKenzie tábornok, a közel-keleti amerikai erők parancsnoka mondta: az improvizált robbanóeszközök (IED) teljesen új generációját jelentik ezek a támadáshoz átalakított, olcsó kis repülő eszközök. Márpedig az IED-ek 2006 óta több mint 2000 amerikai katona halálát okozták Irakban és Afganisztánban. Ez a teljes amerikai emberveszteség 45 százaléka.

A londoni Financial Times-nak nyilatkozó, négy csillagos, tengerészgyalogos tábornok szerint a Nyugat nincs kellően felkészülve ezekre a támadásokra. Példaként említett egy 2019-ben, Irakban történt esetet, amikor az egyik amerikai támaszpont közelében egyszer csak feltűnt egy repülő szerkezet. Lassan és alacsonyan közeledett a bázis felé, ahonnan azonnal kilőttek rá egy légvédelmi rakétát. Az azonban célt tévesztett. Végül kiderült, hogy csak egy ártalmatlan ballonról volt szó, de az esetnek számos tanulsága van. A legfontosabb talán az, hogy egy csúcstechnikával felszerelt amerikai bázis, egy ultramodern, méregdrága rakétával sem tudta megsemmisíteni a veszélyt jelentő repülő eszközt. De túl ezen, McKenzie szerint még az Egyesült Államok sem engedheti meg magának, hogy millió dolláros rakétákkal lövöldözzön pár száz, vagy ezer dolláros „tesco-s” drónokra. Főleg, ha még le sem tudják szedni azokat.

Az Abu Dhabi-t ért hét eleji támadás pedig csak megerősíti, hogy új szintre lépett a hadviselés. És hogy ez mennyire komoly fenyegetést jelent, azt mi sem mutatja jobban, mint az, hogy az amerikai fegyveres erők külön csoportot hozott létre a drónok elleni harc elméleti és gyakorlati módszereinek kidolgozására. A JCO-nak nevezett szervezet parancsnoka, Sean Gainey vezérőrnagy azt a feladatot kapta, hogy többrétegű elhárító rendszert tervezzen. Emellett 2024-re meg kell alakítania az Egyesült Államok első, drón harci akadémiáját, az Oklahomai Fort Sill-ben. 

Persze vannak, akik már kissé elkésettnek és lassúnak tartják az amerikai reagálást az újfajta fenyegetésre. Maga McKenzie tábornok is arról beszélt a Financial Timesnak, hogy az amerikai katonai felfogás szerint nélkülözhetetlen légi fölény került veszélybe, az olcsó és tömegesen bevethető drónok megjelenésével. Főleg, hogy nincs is ellenük hatékony védelem. Ennek pedig már áldozatai is vannak. Az első tömeges dróntámadást az Iszlám Állam nevű szélsőséges szervezet hajtotta végre 2016-ban. Több mint 70, robbanóanyaggal felszerelt, olcsó drónt indítottak amerikai katonák állásai ellen. „Mintha 40 mm-es gránátok záporoztak volna ránk” – emlékezett az esetre Tony Thomas tábornok, aki akkoriban az amerikai különleges erők parancsnoka volt.

A filléres drónokkal azóta egyre több akciót hajtottak már végre. Tavaly októberben a szíriai al-Tanf bázison állomásozó 200 amerikai katonát támadták drónokkal az iráni támogatást élvező felkelők. „A cél egyértelműen amerikai katonák gyilkolása volt. Így akarták tudatni velünk, hogy jobb, ha kivonjuk a csapatainkat a térségből” – közölte McKenzie tábornok. Alig egy hónappal később, pedig az iraki miniszterelnökre, Mustafa al-Kadhimi-re és kíséretére dobott robbanóanyagot, egy távolról irányított robotrepülő. Egy testőr megsebesült a támadásban. Az idén januárban már két támadás is ért olyan iraki bázisokat, ahol amerikaiak is tartózkodtak.

A drónok elleni védekezés sürgetése tehát egyáltalán nem indokolatlan. Katie Olson, a Digital Defense Service (DDS) nevű szervezet ügyvezető igazgatója szerint az USA máris lépéshátrányban van. Ezért az általa vezetett mérnök/tudós csapat gyors megoldásokat fejleszt a Pentagon számára. Nincs könnyű feladatuk. A többnyire műanyagból készült, halkan, lassan és alacsonyan repülő drónokat már időben felderíteni is nehéz, hiszen a radarok érzékelési szintje alatt mozognak. De ha rájuk is találnak, akkor sem könnyű elbánni velük, bár erre már többféle módszer is létezik. A legkézenfekvőbb az, ha zavarják a drón és az irányító közötti rádiókapcsolatot. Ehhez viszont ismerni kell azt a frekvenciát, amin az irányító a parancsokat küldi. Ennek felderítése pedig időigényes feladat, márpedig egy dróntámadáskor gyorsan kell cselekedni. Lehet persze széles frekvencia-tartományban is zavarást alkalmazni, ám ekkor esetleg a saját csapataik kommunikációját tehetik lehetetlenné, ami harci helyzetben akár végzetes is lehet. Egy izraeli cég olyan számítógépes eljárást dolgozott ki, amellyel „meghekkelik” és átveszik a drón irányítását. Ezzel a módszerrel már sikeresen védték a G7-es országok csúcstalálkozójának helyszínét és Ferenc pápa szabadtéri miséit. A legbizarrabb megoldással pedig a DARPA, az amerikai fegyveres erők technológiai kutatóintézete állt elő. Ők egy pink színű, nyúlós ragacsot permeteznének egy másik drónról a támadó gép légcsavarjaira, így az képtelen lenne a levegőben maradni. Gregory Avicola, a módszert kidolgozó csapat vezetője azt mondja, ez azért jó megoldás, mert a legnagyobb veszélyt egy irányítatlanul lehulló és felrobbanó drón jelenti. Ők ezért dolgoznak azon, hogy puhán kényszerítsék leszállásra a távirányítású repülő eszközöket.

A támadó drónok fejlesztői sem pihennek azonban. A mesterséges intelligencia fejlődésével új perspektívák nyíltak előttük. Lehetővé vált, hogy teljesen önállóan repülő, egymást segítő drón csapatokat alkossanak. Ezeket már nem kell folyamatosan, a távolból iránytani. Elég csak beléjük táplálni a cél adatait, fényképét, a drónok pedig saját maguk derítik fel és támadják meg azt. Ezek a gyilkos repülő rajok akár több tucat, vagy több száz eszközből is állhatnak. A csapaton belül folyamatos az információcsere, megosztják a felderítési adatokat, figyelmeztetik egymást, ha veszélyt észlelnek és elosztják a célokat támadás előtt. Képesek akár hosszabb időn keresztül is fák, bokrok vagy épületek takarásában várakozni és akkor csapnak le, amikor az ellenség a legvédtelenebb.

Alexander Kott, az amerikai hadsereg kutató intézetének (Army Research Laboratory) vezető tudósa úgy látja, ugyanolyan forradalmi változást jelentenek az intelligens drónok a haditechnikában, mint annak idején a repülőgépek vagy a tankok. Egy sajtónyilatkozatában azt részletezte, hogy mennyire nehéz harcolni a felfegyverzett, egymással együttműködő, intelligens robotok ellen. Kott végül azzal zárta, hogy szerinte a drónok ellen leghatékonyabb fegyver valószínűleg egy másik robot lehet, úgy ahogy „…a legjobb harckocsi elleni fegyver is egy másik tank.”