Rossz az üzenet, törvénytelenségre nem szabad törvénytelen választ adni!
Nem ütött akkorát Fekete-Győr András vasárnapi kijelentése, mint amennyire első hangzásra bombasztikusnak tűnik, bár – mint megtudtuk – egy bizonyos körben kiverte a biztosítékot. „Mészáros Lőrinc a kormányváltás után akár napokon belül előzetes letartóztatásba kerülhet” – mondta a Momentum elnöke, s emiatt számos ügyész, bíró, jegyző, rendőr felháborodását fejezte ki. Legalábbis erről számolt be portálunknak Tarjányi Péter. A biztonságpolitikai szakértő úgy látja, szavazatokba kerülhetnek az ilyen felelőtlen kijelentések, hiszen „küzdünk valami ellen, ami rosszul működik, s törvénytelenebbek leszünk, mint volt a Fidesz?”. Tarjányi tapasztalatból tudja, nem lehet egyik percről a másikra a felelősségre vonást, elszámoltatást végigvinni. Korábban két elismert jogász, Magyar György és Bárándy Péter is beszélt portálunknak az elszámoltatásról, hangsúlyozva, hogy komoly munkának kell megelőznie a felelősségre vonást és elszámoltatást.
„2022 után kettős feladat vár ránk. Egyrészt felelősségre kell vonnunk azokat a korrupt politikusokat és strómanjaikat, akik az elmúlt években leépítették a magyar demokráciát, és a közpénzek ellopásával, a magyarok bőrén váltak multimilliárdossá. Másrészt egy olyan tisztességes, szabad, európai jogállamot kell építenünk, amelyben soha többé nem fordulhat elő, hogy egy politikai maffia rátelepszik a magyar államra és a magyar gazdaságra. Orbán Viktor és bűntársai mindent megtettek azért, hogy bebiztosítsák magukat: szerződésekben, titkos garanciákban, évtizedes titkosítással, kulcspozícióba ültetett fideszes pártkatonákkal próbálják majd megakadályozni, hogy felgöngyölítsük a magyar történelem legnagyobb országrablását” – áll a Fekete-Győr András által a Momentum vasárnap ismertetett választási programjában. A pártelnök – aki egyben a Momentum miniszterelnök-jelöltje is – nemes egyszerűséggel azonban azt is közölte, hogy „Mészáros Lőrinc a kormányváltás után akár napokon belül előzetes letartóztatásba kerülhet”.
Ez a Mészáros Lőrincre (mint szimbólumra is) kihegyezett mondat sokak számára zene a fülnek, de a szakma nem fogadta kitörő örömmel, sőt! Legalábbis erről számolt be a Hírklikknek Tarjányi Péter. A biztonságpolitikai szakértő (akinek van tapasztalata felelősségre vonás, elszámoltatás részeként elvégzett előzetes feltáró, átvilágító munkákban) elmondta, hogy megszámlálhatatlan felháborodott üzenetet kapott a szakmától. Ugyanis „a tisztességes ügyészek és rendőrök tudják, hogy ilyen nincs, ilyen csak az ÁVO idején volt, s ehhez a szakma nem fog asszisztálni” – idézett az általa kapott reakciókból. Mindebből azt a következtetést vonta le, hogy ha ez lenne az ellenzék programja, akkor az hihetetlen módon ártana, „magunk ellen fordítunk ezzel rendőröket, ügyészeket, bírókat, bíróságokon dolgozókat, jogászokat, jegyzőket, közjegyzőket, stb.”.
Egetverő öngól
Tarjányi szerint több szempontból is rossz az üzenet: egyrészt törvénytelen, hiszen amiről beszél az nem más, mint hivatali hatalommal való visszaélés. Tehát ha valaki ilyen parancsot ad ki, visszaél a hivatali hatalmával. Másrészt mit várunk? Küzdünk valami ellen, ami rosszul működik, s törvénytelenebbek leszünk, mint amilyen a Fidesz? – tette fel a (költői) kérdést.
„Ez egetverő öngól” – szögezte le Tarjányi, aki – ahogy korábban portálunknak is beszélt arról, hogy a 2002-es kormányváltás után a cége, a Proware Kft. végezte (a Miniszterelnöki Hivatal megbízásából) az akkori átvilágítások egy szeletkéjét, közte az akkori Simicska-birodalomét Vagy hatvanan dolgoztak rajta, de még így is „gigantikus munka volt”. Az városi legenda, hogy „felizzanak a zúzógépek, az iratmegsemmisítők és tüntetik el tonnaszám a papírokat”, de az tény, ha „bizonyos projektekhez kapcsolódóan van félnivaló”, akkor próbálnak tenni ellene”. „De mindent nem lehet eltüntetni” – mondta az akkor a többi között a Magyar Fejlesztési Bankot, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt és a Nemzeti Autópálya Rt.-t átvilágító Tarjányi a Hírklikknek.
A fentiekre is utalva hangsúlyozta, hogy tapasztalatai igazolják, lehet eredményesen feltárni, de nem úgy, ahogyan Fekete-Győr szavaiból következne. „Így csak az történik, hogy az átvilágítást végző kerül dutyiba” – szögezte le.
|
Keller László bicskája beletört Nem a törvénytelen átvilágítás, hanem – minden bizonnyal – politikai megfontolások és bosszú miatt végezte úgy, ahogy végezte az átvilágítás egyik emblematikus áldozata, Keller László. A 2002-es kormányváltás után nevezte ki Medgyessy Péter akkori miniszterelnök közpénzügyi államtitkárrá, s bízta meg a szocialista-szabaddemokrata koalíciós kormány a gyanús ügyek felderítésével. Olyanokéval, mint a stadionos beléptetőkapuk, a Postabank-ügy, a Concordia közraktárjegyei, stb. Az Átlátszó egy összeállítása rávilágít, hogy dőlt dugába az azt megelőző ciklus gyanús ügyeinek számonkérése. Az elszámoltatásért felelős államtitkárt, Kellert viszont később elítélte a bíróság. (Minden szempontból tanulságos megnézni a Partizán tavaly őszi interjúját Keller Lászlóval.) |
Beléphet a Btk.
„A büntetőjog eszközeivel ezt lehet tenni, de én óva intek mindenkit attól, hogy a bosszú szándéka vezérelje. Fellépni kizárólag azokkal szemben lehet, akiknél megállapítható a bűncselekmény megalapozott gyanúja, de az kevés a felelősségre vonáshoz, ha valaki csak kihasználta a joghézagokat, vagyis trükközött ugyan, de a cselekménye nem ütközött a tételes jogba. Őket lehet pellengérre állítani, elítélni azonban nem” – figyelmeztetett a közelmúltban a portálunknak adott interjújában Magyar György.
Mint mondta, a maga részéről nem szereti ezt a fordulatot, de az tény, hogy egy-egy adott kriminális cselekmény esetén beléphet az „elszámoltatásba” a Btk. is. Felsorolta a lehetséges kategóriákat: elsőként a költségvetési csalást említette, majd jött a hanyag kezelés, továbbá a hűtlen kezelés, valamint a hivatali vesztegetés, és végül, de nem utolsó sorban a hivatali vesztegetés elfogadása.
Ezek bűnök
„Korrupciós cselekmény, a gazdaság rendje elleni, a tulajdon rendje elleni cselekmény, természetkárosítás – ezek mind bűncselekmények” – erről pedig Bárándy Péter beszélt a Hírklikknek adott interjújában. A kérdésre, hogy lesznek-e egyszer büntetőjogi következményei az ilyen cselekményeknek, azt mondta, hogy „igen, szükségszerű lesz, hogy büntetőjogi következményei is legyenek a mostani cselekedeteknek. Ezt megköveteli különben a társadalom igazságérzetének ápolása is. A büntetőjognak ugyanis nem csak az a funkciója, hogy visszatartson a bűncselekmények elkövetésétől, hanem az is, hogy helyreállítsa a bűncselekmény után kialakult kisebb-nagyobb káoszt. Ám ezeket a célokat csak akkor tudja szolgálni, ha a társadalom igazságosság iránti igényét kielégíti. Ebből pedig az következik, hogy kötelező lesz büntetőjogi következményeit levonni a mostani hatalmi tényezők magatartásának. Feltétlenül szükség lesz rá”.
