Rövid távon Orbán érhet el sikereket, de hosszú távon nagyon elszigetelődik
A Brüsszel és Budapest között parázsló, egyre mélyülő bizalmatlanságot tükrözi az Európai Unió és Magyarország között folyó küzdelem, ami azért zajlik, hogy sikerüljön bevonni Magyarországot az Oroszország elleni olajembargóba. Orbán Viktor magyar miniszterelnök több uniós pénzt és az átálláshoz több időt követelve, akadályozza, hogy bevezessék az orosz kőolaj importjának az unió tagállamai által már elhatározott, fokozatos megszüntetését. Az EU tisztségviselői és több tagállam azonban nemigen akar meghajolni Orbán követelései előtt – írja a The Wall Street Journal.
Az uniós tagállamok már jó ideje erősen frusztráltak amiatt, hogy a magyar kormány szerintük visszaél az uniós pénzekkel, és nagyon bensőséges kapcsolatokat ápol Putyinnal. Az olajembargó körüli birkózás kritikus teszt az EU számára, ami azon van, hogy fenntartsa az egységet, de ugyanakkor határozottan lépjen fel az Ukrajna elleni orosz támadással szemben – mutat rá a The Wall Street Journal.
Orbánra az EU „rossz gyereke” státuszt osztják az EU vádjai, amelyek szerint erodálta a demokratikus normákat, köztük az igazságszolgáltatás függetlenségét és a sajtószabadságot, miként ezt eredményezi a más uniós tagállamokkal a pénz és a kultúra körül folytatott háborúzása is. Budapestnek a migrációval, az LMBTQ-jogokkal és más identitás-kérdésekkel kapcsolatos keményvonalas álláspontja is összeütközésekhez vezetett a nyugat-európai országokkal. A szoros kapcsolatok ápolása Moszkvával, valamint az Ukrajnának nyújtandó katonai segítségtől való elzárkózása felbőszítette Magyarország hagyományos közép-európai partnereit is, köztük Lengyelországot.
Magyar tisztségviselők azzal fenyegetőztek, hogy az ország megvétózza az olajembargót is tartalmazó hatodik szankciós csomagot. Orbán az embargót a magyar gazdaságot fenyegető „atombombának” minősítette. Uniós tisztségviselők elmondták: a kulisszák mögött Orbán Viktor több időt követel az átálláshoz, és jelentős uniós támogatást az orosz olajjal működő magyar finomítók átalakításához. Emellett Magyarország segítséget követel az olajtárolókhoz és az egyéb infrastruktúra-átalakításhoz is. Diplomaták arra számítanak, hogy végül sikerül olyan kompromisszumot találni, ami lehetővé teszi az embargó meghirdetését, de nem biztosak abban, hogy Orbán valóban támogatná a csomagot, ha teljesítik pénzügyi követeléseit. A csomag elfogadásához az összes tagállam konszenzusa szükséges.
Orbán Viktornak azonban diplomaták és elemzők szerint óvatosan kell mozognia, ha nem akarja még inkább elidegeníteni magától hagyományos szövetségeseit, például Lengyelországot.
Fabian Zuleeg, a brüsszeli Európai Politika Központ (European Policy Centre) egyik vezetője szerint Orbán ténykedésének célja az, hogy a lehető legtöbbet húzza ki az EU-ból, miközben odahaza belpolitikai érdekből a konfliktust szítja. „Rövid távon meg kell majd találni a megállapodás módját, de hosszabb távon ennek ára lesz, és Magyarország erősen elszigetelődik” – mondta Zuleeg. Orbán Viktor már számos uniós döntést akadályozott, de végül megállapodásra jutottak vele. Az Ukrajna elleni háború kezdete óta világossá tette, hogy az EU legtöbb döntését nem fogja megvétózni, de jelezte, hogy az energiaembargó számára vörös vonal. Most egyelőre nem tárja fel a lapjait.
Ursula von der Leyen hétfőn elment Budapestre, de nem ért el áttörést. Az EU tisztségviselői bizakodóan nyilatkoztak arról, hogy a két vezető a Budapest segítését szolgáló további lépések lehetőségét vitatta meg. A magyar fél azonban azt hangsúlyozta, hogy az ország nem kapott elegendő biztosítékot, garanciát és segítségre vonatkozó ígéretet ahhoz, hogy lehetővé váljon az olajembargó.
Az EU elismeri, hogy Magyarország, Szlovákia és néhány más ország előtt valós problémák állnak az orosz kőolaj kiváltásában, mert mind a csővezetékek, mind a finomítók arra vannak kalibrálva, ezért az átállás szinte a teljes infrastruktúra átalakítását követeli meg. Ám az unió attól tart, hogy Orbán Viktor arra használja a vétóját, hogy továbbra is hozzájusson az olcsó orosz energiahordozókhoz, és szélesebb pénzügyi célokat kövessen.
A szerző emlékeztetett rá, hogy az EU a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt befagyasztotta a koronavírus-járvány utáni újjáépítést szolgáló alapból származó milliárdok kifizetését Budapestnek, és múlt hónapban beindította az úgynevezett jogállamisági eljárást, ami az uniós alapok kezelésével kapcsolatos problémák miatt további pénzek befagyasztását teheti lehetővé. Orbán tagadta az uniós pénzek nem megfelelő használatával kapcsolatos vádakat, azzal, hogy az unió csupán zsarolja az országot, hogy liberális bevándorlási politikát kövessen. Az újbóli megválasztása után az EU tisztségviselőit legfőbb ellenségei közé sorolta.
Orbán magatartása már feldühítette hagyományos szövetségeseit is. Jarosław Kaczyński, lengyel miniszterelnök-helyettes, a kormányzó PiS párt elnökét már áprilisban azt mondta, „Nem folytathatjuk úgy az együttműködést, mint eddig”, és ezt békíthetetlen ellentétekkel indokolta.
